Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-80
]2 80. országos ülés december 3. 1869. get tehessünk, szükséges mindenekelőtt a lehetőség. Miután pedig a t. ház elnapolván magát, első ülését nem september , hanem október közepén tartotta, elébb a költségvetést be se nyújthattam; de hogy a határozatnak lehetőleg eleget tegyek — hivatkozom at. képviselőházra — a költségvetést mindjárt az első ülések egyikében azonnal benyújtottam. Ha a t. képviselő ur valakit fölkér, hogy hétfőn hozza hozzá azt, a mit megrendelt, és a t. képviselő ur hétfőn nincs otthon, hanem csak kedden, vajon lehet-e megbízottját mulasztással vádolni ? A pénzügyminisztérium ez esetben hasonló helyzetben volt, mert a költségvetést nem terjeszthette előbb elé, mint a ház üléseit megnyitotta. Szólott azután a t. képviselő ur különösen a dohány monopóliumról; megemlített két igen fontos kérdést, mely az enquéte bizottság tárgyalása alkalmával — a mint ki fog tűnni a bizottság nyomtatásban megjelenendő jelentéséből — a legfontosabb kérdések közé tartozik. Egyik, , hogy miképen lehetne a magyar dohány számára a külföldi piaczot ismét megnyerni és számára szélesebb eladási tért nyitni? Képviselő ur állításának azon része, mely szerint a hazai dohány most a kiviteli kereskedés tárgyát nem kéjaezi, nem egészen alapos : mert mindenkinek szabadságában áll a dohánytermelésre kijelölt területeken a külföld számára dohányt termelni, s azt hiszem, a csekély kivitelnek oka az, hogy a jelenben a magyar termelők nem képesek oly dohányt termelni, mely a külföldi dohánynyal a versenyt képes legyen kiállani, (ügy van! jobb felől.) A második kérdés, melyet előhozott, s mit könnyen mindjárt eldönthetni hisz, s mi határozati javaslatában is foglaltatik, az a monopólium eltörlése. Hiszen t. ház, én részemről nagyon szívesen hozzá járulok a monopólium eltörléséhez, csakhogy, mint az enquéte-bizottságban is kimondatott, előbb egy fontos és nehéz kérdés iránt kell tisztába jönni: t.i., hogy azon sok millió, melyek a dohányegyedáruságból az állam-kincstárba befolynak, hogyan pótoltassák 1 Miután a t. képviselő ur az eltörlésnek haladék nélküli létesítése mellett nyilatkozott, bizonyára az iránt is tisztában van, hogy azon sok millió, melyeket most a dohány-egyedáruság hoz, mikép pótoltassák, minő uj adók által szereztessék be. Valójában, nagyon lekötelezné mind a minisztériumot, mind az enquéte-bizottságot, ha ez iránti nézeteit velünk közölni méltóztatnék. Nem elég valamit roszalni, de helyette jobbat javasolni is kell tudni, (ügy van! jobb felől. Derültség.) Annyival inkább számolok pedi hogy a t. képviselő ur az iránt bizonyára igen hosszas és alaposan kidolgozott tervvel fog bennünket ezen nehéz kérdések megoldásában elősegíteni, miután az enquéte-bizottság tárgyalásába az ellenzék részéről a legismertebb kapacitások, kikhez meghívást intézni bátor voltam, még eddig részt venni és bölcs tanácsukkal támogatni nem méltóztattak. (Derültség.) Különben van szerencsém egy bizonyára örvendetes körülményt a t. képviselő ur beszéde után constatálni: azt t. i., hogy miután a t. képviselő ur, ki az ellenzéknek vezére, oly határozottan kifejezte azon kívánságát, mi az én legőszintébb óhajom is, hogy már egyszer valahára az adótörvényeket, az adók kezelésére és behajtására vonatkozó rendszabályokat, szóval az összes adóreformot rendszeresen tárgyaljuk, ezen nyilatkozata után azon reményt táplálom, hogy a hosszadalmas viták hevülése folytán az ellenzék időt fog engedni ezen fontos kérdések részletes és beható tárgyalására. A mi magát a határozati javaslatot illeti: méltóztassanak megengedni, hogy e tekintetben két körülményt emeljek ki. Mindaz, a mit a képviselő ur határozati javaslatában elmond, nem uj. Ez iránt már a ház elébb határozott, és ezen határozat folytán a minisztérium készséggel tette meg a szükséges előkószitő lépéseket. Tehát oly ügy iránt akar ujabb határozatot, melyre nézve a ház már elébb határozott. Ujabb határozati javaslatot csak azon esetben látnók indokoltnak, ha a képviselő ur látható jelét mutathatná fel annak, hogy a minisztérium nem kivan az adóreformok iránt a ház várakozásának megfelelni. Ezt pedig tenni képviselő ur nem képes : mert alig záratott be az országgyűlés a múlt év végén, azonnal intézkedések tétettek minden adó nemnek reformja iránt, és nemcsak azon adónemekre nézve, a melyeket a képviselő ur felhozott, mert — ha nem csalódom, a szesz-adót, mely szintén fontos, úgyszintén a sót, hozzáadva végre a legfontosabb adónemet, a földadót — kifeledte. A minisztérium mindezen adónemeket is tárgyalás alá vette és nem kételkedem, hogy ha más utón nem is, de legalább az újságokból tudja a képviselő ur, hogy a minisztérium szakbizottságokat hívott össze: megtette tehát a szükséges intézkedéseket. A szakbizottságok több hónapon át ülésezvén, már annyira készen vannak munkálataikkal, hogy azok rövididő alatt nyomtatásban megjelenendnek s igy mindenkinek módjában lesz a reformok iránt magát kellőkép tájékozni. Mindezeknél fogva nem indokolt ezen határozat, mely a minisztériumnak oly valamit rendel, a mit a
