Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-87
I OR 87. országos Ülés di ponti bizottság hozott javaslatba, bátor vagyok következő módositványt javasolni: „a biztosított összegek megtéritéséről kiállított nyugták azonban illetékmentesek;" az egész szakasz tehát következőleg hangzanék: „16. §. A biztosító intézetek a befizetett biztosítási dijaktól, valamint az illető fél részére kifizetett összegektől a második fokozat szerinti bélyegilletéket minden hónap leteltével, 14 nap alatt közvetlenül tartoznak fizetni azon arányban, a mint azok havonkint befolynaiv és kifizettetnek; a biztosított öszszeg megtérítésétől kiállított nyugták azonban illetékmentesek." Bujanovics Sándor jegyző (olvassa •> Várady Gábor módosít vámját): „A 2-ik sorban e helyett: „a biztosító" ez tétessék „az illető," a 2-ik és 3-ik sorban e szó „kárpótlási" hagyassék ki. Azon utolsó tétel helyett: „az elemi és állatbiztosítási károk megtérítésére fizetendő öszszegek azonban illetékmentesek," ez tétessék: „a biztosított összegek megtéritéséről kiállított nyugták azonban illetékmentesek." Bnday Sándor előadó: E szakaszban, a központi bizottság véleménye szerint, az első pontozatig egészen más akar kifejeztetni, mint az utolsóban, nevezetesen azon elvből indult ki, hogy méltányos dolog, azon biztosított összegektől, melyek nem valamely kárnak megtérítését, hanem inkább nyereményét képezik, bélyegdij fizettessék; mig ellenben azokra nézve, melyek valóságos kárt pótolnak, és az illetőnek semmi nyereményt nem hoznak, a mentesség mondassák ki. Azért ajánltatott ezen szerkezet, és én azt hiszem, hogy ezen értelmezés után a tisztelt indítványozó ur is meg fog nyugodni: mert az méltányos, hogy midőn valaki bizonyos csekély bevételnél mintegy nyereményt kap, bélyegilletéket fizessen; mig ellenben az, kinek csak kára téríttetik meg, bélyegmentességben részesüljön. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Az ellen nem lehet észrevételem, mit a központi bizottság előadója itt fölhozott, hogy az „állatbiztosítás" is említtessék meg e helyütt, és ezt szívesen elfogadom; Várady képviselő ur azonban tovább akar menni: ezt nem fogadhatom el, és kérem, a központi bizottság szövegezését elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság szövegezését 1 ? (Elfogadjuk.!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölkelni. {Megtörténik.) A többség elfogadta. Bujanovics Sándor jegyző (olvas- ! sa a 18-ik, most 16-ik §-t.) Széll Kálmán jegyző: A pénzügyi bizottságnak e §-ra nézve nincs észrevétele. Buday Sándor előadó: A 18-ik, sczamber 17. 1869. most 16. §-ban a szakaszokra hivatkozás kiigazítandó volna 16., illetőleg 22-ik §-ra, a 3. sorban pedig a tévesen alkalmazott 2-ik §. helyett a 3., 4., 5. mint illetékes szakaszokra, kell a hivatkozásnak kiigazittatni. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság ezen módosításával 2 (Elfogadjuk !) Tehát a §. e szerint lesz kiigazítandó. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 19-ik, most 17. §-t, melyre nézve nincs észrevétel. Olvassa a 20., most 18-ik §4.) Bnday Sándor előadó: A központi bizottságnak e §-ra nézve szintén nincs észrevétele, és ha felszólalok, az csak azért történik, mert meglehet, hogy e szakaszt itt valaki ugy magyarázhatná, mintha súlyosabb elbánásban részesülnének azon részvények, melyek kisebb öszszegekről szólanak mint 500 ft. Erre nézve tehát felvilágosításul megjegyzem, hogy azon részvények után, melyek 500 írtnál kisebb összegről szólanak, a 2-ik fokozat szerint megállapított bélyeg-illetéket fizetik olyformán, hogy miután 100 frt után 5 kr. fizetendő, ha a részvény 500 írtról szól, nem 37, hanem 15 kr. fizetendő. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja, a t. ház, a 19-ik §-t ?' (Elfogadjuk!) El van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 21., most 19-ik §-t, melyre nézve sem a pénzügyi, sem a központi bizottságnak nincs észrevétele.) Széll Kálmán jegyző (olvassa Wass Sámuel gr. módosítását): „Gyárak által kiállított azon okiratok után, melyek bizonyos elvállalt munkálatokról szóló" jiontozatokat foglalnak magukban, csak azon esetben fizetendők bélyegdijak, ha azok peres eljárásnál használtatnak." Wass Sámuel gr.: T. ház! Bocsánatot kérek, ha itt megemlítem, hogy nálunk Magyarországban vannak oly gyárak, melyek nem csak a bel, hanem a külföldnek is dologoznak és kivált ha külföldre dolgoznak, szerződést szoktak kötni, melyek olykor igen nagy summáról szólanak. Ily esetben igen természetes, hogy a gyárak azon dijakat, melyeket a szóban levő pont szerint fizetni tartoznak, azon összeghez hozzászámítják , melyet megrendelőiktől munkáikért kérnek, és igy bizonyosan meg fog történni, hogy ily többletek miatt a megrendelő otthon hagyja a mi gyárunkat és külföldre megy dolgoztatni.. Móricz Pál: Hát menjen! Wass Sámuel gr.: Ugy hiszem, jó volna ez összeget az országban megtartani, s a mi gyáriparunk érdemelne e tekintetben némi gyámolitást. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: E módositvány oly széles értelmű, hogy általa az egész bélyegtörvényt ki lehetne
