Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-87

120 87. országos illés december 17. 1869. vényben megállapított 5-ik vagy 6-ik §. alá tar­tozik-e egyik vagy másik eset? Ily előzményt, minél fogva a törvény vég­rehajtására nézve a minisztérium fölött álljon valamely bíróság, megvallom, az alkotmányosság szempontjával nem tudnék megegyeztetni: mert alkotmányos országban ha a minisztérium meg nem tartotta a törvényt, mindig módjában van a törvényhozásnak azt azért felelősségre vonni és bizonyára felelősségre is vonja. Meg akarom még egy pár szóval magya­rázni, hogy milyen itt az eljárás módja, és mi volt oka, hogy a minisztérium ily értelemben indítványozta azon §-t, a mely kihagyatott, hogy t. i. a kereskedelmi és pénzügyi miniszter együtt fognak határozni a fölött, hogy valamely egylet az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e I Ez akkor történik, midőn valamely egyesü­let valósággal megalakul; hogy pedig valamely egyesület megalakulhasson, alapszabályait a mi­nisztériumhoz fel kell terjesztenie s ezen alap­szabályokból ítéltethetik aztán az meg, hogy egy egyesület az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e, azaz vajon őnsegélyzési ezóíra vagy egyéb ha­szonhajtó pl. osztalékot nyújtó ezélból alakul-e valamely egylet 1 ? ezt pedig oly határozottan, oly tisztán el lehet dönteni, hogy kétség nem is merülhet föl. Eddig is minden pénzintézet enge­délyezésére nézve a kereskedelmi minisztérium járt el, s annyiban, a mennyiben pénzügyi dol­gokra vonatkozik, ki szokta kérni a pénzügymi­nisztérium véleményét. Az eljárás az, hogy a beadványok a kereskedelmi minisztériumnál adat­nak be és a kereskedelmi miniszter adja meg az engedélyt. Tehát a törvénynek csak azon értel­met kívánom adni, hogy valahányszor egylet alakul, beterjeszti alapszabályait, melyekből ha­tározottan megítélhető, hogy az 5. vagy 6. §. alá tartozik? : hogy a bélyegmentesség min­den könyveire és beadványaira megilleti-e ? Ennélfogva ón részemről észrevételt nem te­hetek, nem is teszek, ha a központi bizottmány javaslata íogadtatik el, mert az anynyit tesz, hogy kihagyassék ezen §., s az eddigi eljárás szerint a két minisztérium egyetértőleg jár el és a végleges elhatározás csakugyan a szakmi­niszternek t. i. a kereskedelmi miniszternek adatik. De veszélyes előzménynek tartanám, ha igy mellesleg elismertetnék oly elv, melynélfogva a felelős kormány intézkedése fölött nem az egyedül competens törvényhozás, hanem valamely láróság határozna. Ez azon szempont, melynél fogva a módo­sitványt el nem fogadhatom és hozzájárulok a központi bizottság javaslatához. Zichy Nándor gr.: T. ház ! Szerin­tem itt nem egyedül a törvénynek alkalmazásá­ról, hanem a törvénynek olyforma értelmezésé­ről van szó, mely magának a törvényhozásnak jogkörébe tartozik. Annak meghatározása, minő társulatok rószesittessenek azon kedvezményben, mely ezen törvényjavaslatnak egyik §-a által rajok ruháztatik, szerintem magának a törvény­hozásnak lett volna föladata. Én tehát azt hi­szem, itt helyes volna oly §. mely azt mondaná, hogy az évről évre változó körülmények és ujabban alakuló társulatok igényei szerint az illető pénzügyminiszter ur a kereskedelmi mi­niszter úrral egyetértőleg tesznek a ház elé elő­terjesztést, hogy a következendő évszakban minő társulatok élvezzék ezen kedvezményt; a ház pedig a költségvetés megszavazásakor ezen tár­sulatok sorát megállapíthatná, és igy a törvény­hozás határozatának tartatnék fel az, mit sem a minisztériumra ruházni nem akar, hogy azt a kedvezményt ne osztogassák ki talán oly szem­pontból és irányban, melyből a kedvezmény a törvényhozás ténye és nem a minisztexium önké­nyétől függhet egyedül; másrészt pedig mellőz­tetnék azon helytelen eljárás, miszerint valamely más hatóságra vagy törvényszékre ruháztassák oly tárgyak fölötti határozási jog és illetékes­ség, melyek nem tartozhatnak a törvénykezési hatóságokhoz: mert azt megítélni, minő mérték­ben közhasznú valamely vállalat, vagy nem ? ez nem az igazságszolgáltatásnak, hanem a tör­vényhozásnak és inkább az administratiónak, mint sem a bíráskodásnak tárgya. Én tehát egy ilyformán szerkesztett §-t hoznék javaslatba: „A pénzügyminiszter évről évre előterjesztést tesz a képviselőháznak az iránt: mely társulatok részesitendők a törvényes kedvezményben, s ez előterjesztés alapján a kép­viselőház a költségvetés alkalmával állapítja meg azoknak ezen sorozatát." Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Zichy Nándor gr. módositványát.) Nyáry Pál: T. ház! Én ép oly vesze­delmesnek tartanám azon praecedenst felállítani, miről a tisztelt pénzügyminiszter szól, mint a milyen veszedelmesnek tartja ő az ellenkezőt. Azt hiszem, nekem inkább sikerül bebizonyítani állításomnak helyességét, mint sikerülhetett neki. Miről van itt szó, t. ház? Egy törvény magya­rázatáról : mert hogy ezt értette a miniszter ur akkor, midőn a törvényjavaslatot beterjesztette, világosan kitűnik a 7-ik §-ból, mely igy szól; „Azon kérdést, hogy vajon az ily egylet az 5-ik vagy 6-ik §. alá tartozik-e? a pénzügymi­niszter a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­niszterrel egyetértőleg határozza el." Mit jelent ez? Azt, hogy maga is előre látta a t. minisz­ter ur, hogy e két §-ban foglalt engedmények okul szolgálhatnának bizonyos kételyekre, vagyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom