Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-86
96 86. országos ülés deczember 16. 1869az üzérkedők által megállapított, hanem a valóságos szállítási költségek hozzáadásával megállapított áron történik a sóárulás, van szerencsém jelenteni, hogy miután a múlt időkben az úgynevezett bécsi hitelbank szerződésileg bérben birta a sónak elárusitását és e szerződés ezen év utolsó napján megszűnik: megtettem az iránt az intézkedéseket, hogy az ország minden nevezetesebb részén, még pedig, ha jól tudom, 40 helyen sóházak felállíttatván, mód és alkalom nyújtassák, hogy a vidékek lakossága meghatározott áron és jó mértékben kaphassa a sót. Ez az, mit a minisztérium a törvény korlátai között tehetett; s e fölvilágositás folytán azt hiszem, a t. képviselő ur meg lesz nyugtatva. Ludvigh János: Csupán némely körülményekre bátorkodom a t. pénzügyminiszter urat figyelmeztetni. Egyik az, hogy a kik a sót bevásárolják, természetesen azt oly időre tartják, midőn a raktárakban nincs só, s így történik, hogy néha több napon át egyátalában nem található só a raktárakban; és igy világos, hogy a fogyasztó közönség oda kénytelen fordulni, a hol sót lel, minthogy a nélkül el nem lehet, akkor pedig oly árt fizet érte, mely valóban ujabb monopóliummá válik. Továbbá a mi a Bach-korszak alatt sem történt, most beharapodzik, t. i., hogy ha most valaki sót akar venni, előbb a szolgabíróhoz kell mennie, időt vesztegetni, onnan megint bélyeges bizonyságot venni, hogy sóért mehessen. Ily apró idővesztések és költségek drágítják meg a sót, illetőleg a fuvart, mert az illető fuvarosok egyik városból a másikba kénytelenek menni, hogy azon bizonyítványokat megszerezhessék. E körülményekre bátorkodom a pénzügyér urat figyelmeztetni; bár honnan vegye is valamely vidék a sót, de a raktárakban mindig elegendő só-készletnek kellene lenni, hogy ne kénytelenittessék a közönség detaile kereskedőtől venni, mi nem volna egyéb, mint egy rendszeres második monopólium. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Épen most volt szerencsém említeni, hogy jövő évben 40 kincstári raktár lesz felállítva, a hol minden bizonyítvány nélkül, készpénzért bárki fog sót kapni. (Helyeslés.) Elnök : Tudomásul veszi a t. ház, a miniszter ur válaszát 1 (Tudomásul veszssük !) Tudomásul vétetik. Szakácsy Dániel: Az igen t. pénzügyminiszter úrhoz kővetkező interpellátiót intézem. (Olvassa:) „1. Tekintettel arra, miképen az 1868: XXI. törvényczikk „a köz adók kivetése, befizetése, biztosítása és behajtása iránt" a 12-ik §-ban azt rendeli, hogy az egyenes adók, négy egyenlő részben fizetendők, mindig az évnegyed közepéig, tehát február, május, augusztus és november 15-éig; „tekintettel arra, hogy a 14-ik §. ezt tartalmazza: „A ki a 12-ik §-ban kitűzött határidőt elmulasztja, havonként fél krajczár késedelmi kamatot fizet minden forint után,, mely az adóval együtt hajtatik be; * „tekintettel arra, hogy az 52-ik §. szerint, csak ott van helye végrehajtási költségeknek, melyek a becsüsök s az árverésnél közreműködő községi elöljárók dijaiból, és a pénzügyi közegeknek, ha a zálogolás, becslés vagy árverés nem hivatalok székhelyén hajtatik végre, napibér- ós fuvarilletményeiből, ugy a tárgyak szállítási költségeiből állanak, csak ott, és azok ellen van helye, a hol, és a kik egészen a zálogolás, becslés, és árverésig nem fizették be az adót; tt „és az 53-ik §. értelmében a költség, midőu több hátralékos ellen intéztetik a végrehajtás, ezek között illető hátralékaik arányában felosztandó ; „tekintettel arra, hogy azon különbség, mely a 67-ik §-ban Buda-Pestre nézve tétetett, nevezetesen, hogy ott nem a pénzügyi közegek, hanem a városi személyzet teljesiti a zálogolást vagy foglalást: tehát hogy legyen miből előre is fizetni a zálogolási és foglalási költségeket, azért engedtetett meg a hátralékostól minden adóforint után két krajczárt beszedni, megyékre nem alkalmaztatik a törvény által, mert ott a végrehajtásra kiküldött adóhivatalnoknak az országos előirányzati költségből előleg adatik: következőleg ilyen két krajczárt másutt az adóhivatalok, a zálogolás, becslés és végrehajtás előtt be nem szedhetnek, és be nem szedethetnek; „és mégis a zemplénmegyei s.-a.-ujhelyi m. k. adóhivatal, az Ungváron székelő beregszászi pénzügyi igazgatóság 1869. évi szeptember 28-án 12,739. sz. a. kelt rendelete alapján •/. alatt ide mellékelt 1869: okt. 18-ról 1199. sz. a. a s.-a.-ujhelyi elöljárósághoz küldött, s ott a városnál eretediben meglevő értesítése szerint azoktól is, a kik a foglalás, és zálogolás foganatosítása előtt hátralékaikat befizetik, 1869. oct. 2-ától kezdve minden frt után a késedelmi kamaton fölül, két-két krajczár végrehajtási költséget szedet; minek valósága a 2. •/. alatt ide mellékelt helyhatósági eredeti bizonyság levéllel igazoltatik: 1. Van-e erről az igen t. pénzügyminiszter urnák tudomása s a törvény ellenére utasításából történik-e ez? „ 2-szor: Kivánja-e ezen törvénytelenséget megszüntetni s az alatta álló pénzügyi közegeket a 95-ik §. értelmében feleletre vonni? és „3-szor: Azon adózóknak, kik hátralékaikat
