Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-76
76. országos ülés november 29. 1869. 413 Fölkiáltás jobb felől: Ezt mi sem akarjuk!) A napokban, midőn szó volt e kérdésről, egy t. barátom, ki szintén avatott a pénzügyekben, igen jól illustrálta a kérdést, midőn azt kérdem tőle: mi az ő véleménye? 0 azt monda, hogy Justh József határozata olyan, mintha valaki nekem egy csomó bankót adna, és azt mondaná: ime, itt van 100 darab százforintos bankó, adj nyugtát 10,000 ftról, s ha majd időd lesz, számláld meg, nem hiányzik-e valami belőle. (Helyeslés a bal oldalon.) Mindezeknél fogva Ghyczy képviselőtársam határozati javaslatára szavazok. (Helyeslés bal felől.) Bujanovics Sándor: T. képviselőház! En az állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évi zárszámadás iránti jelentésében előadott azon véleményét, hogy a ház e zárszámadások megvizsgálásába ne bocsátkozzék mindaddig, mig ezek iránt a majdan fölállítandó állami számvevőszék be nem adta jelentését, nem osztom ; habár elismerem a zárszámadások megvizsgálásával különösen a jelen átmeneti korszakban és előrehaladott parlamenti időszakban szükségkép karöltve járó nehézségeket: nem osztom íőleg azért, mert a zárszámadások megvizsgálása oly törvényes és határidőhöz kötött kötelességet képez, mely alól a ház magát föl nem oldhatja, melyet el nem odázhat magától. Valamint ugyanis a számadások bemutatása a kormánynak az alkotmányos kormányzat elvéből kifolyó törvényes kötelessége: ugy a számadások megvizsgálása nem csak joga a képviselőháznak, de oly kötelessége is, melyet mindaddig, mig a törvény módositva nem lesz, teljesítenie minden nehézség daczára kell. (Helyeslés jobb felől.) E tekintetben Simonyi Ernő képviselő urnák, ki az 1848: IV. törvényczikk 6-ik szakaszát mint már nem létezőt hozá elő, bátorkodom emlékébe hozni az 1867: X. törvényezikket, mely e kérdésben az 1848: IV. törvényczikk rendelkezését egyátaíában nem módosította, midőn ugyan is azt mondja végszakaszában, hogy az országgyűlés még azon év folytán, és pedig oly időben összehivassák, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az év végéig országgyülésileg tárgyaltathassék. A módosított 1848: IV. törvényczikk 6-ik szakasza tehát e tekintetben ugyanazon rendelkezést továbbra is fentartotta. A nézetek, fölfogásom szerint, a házban a számadások megvizsgálásának idejére és módjára nézve térnek el. A számadások megvizsgálásának idejét, mint már említem, világosan és határozottan körülírja a törvény, nézetem szerint nem helyesen és nem ezélszerüen: mert a költségvetési, pótkezelési és utalványozási rendszer mellett a kezelési év zárszámadásai alig várhatók be az azt követő év második fele előtt, a számadás összeállítása ismét időt igényelvén — mig ezen rendelkezés ily módon fönáll — kellő időben, vagyis jóval az év vége előtt a számadások nem terjesztethetnek a képviselőház elé. De bár, mint mondám, nem czélszerü is a törvény- ezen rendelkezése, mindamellett az teljes érvényben fenállván, gondoskodni kell módról: miképen lehet és kell a törvény ezen rendelkezését végrehajtani ? En, t. ház, Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam javaslatát a jövőre nézve egész készséggel elfogadom. Önálló, független állami föszámvevőszók az alkotmányos kormányzat lényeges attribútuma, én ezt élénken óhajtom, és ennek megalkotásához részemről hozzá is fogok járulni. Mint mondám, a jövőre nézve főszámvevőszék felállításában látom nem csak a számadások megvizsgálásának, de a költségvetési kezelés ellenőrzésének is legbiztosabb módját. Ma azonban, t. ház, számvevőszékünk nincs; nincs pedig nem törvény ellenére, de nincs, mert törvényhozási működésünk halmaza közt ilyen törvény alkotását eddigelé a ház nem eszközölhette. Kötelességünk azonban a számadások megvizsgálását illetőleg, teljesen fönáll. Mert valamint a főszámvevőszék nemlétezése nem menti, nem mentheti fel a kormányt a számadások beadásának kötelessége alól: ugy a főszámvevőszék nemlétele, a törvény világos rendelete szerint, nem menti, nem mentheti föl a házat a megvizsgálás kötelezettsége alól. (Élénk helyeslés jobb felől.) Módról kell tehát gondoskodni a jelenben is : miképen, mi módon kell a számadásokat megvizsgálni? A számadásoknak a főszámvevőszékhez utasítása, nézetem szerint, a kérdést nem oldja meg, csak elodázza: mert, mig a főszámszék iránt törvény alkottatik, mig az szerveztetik, mig a főszámszék fölállittatik és működését megindítja, előre láthatólag bizonytalan, de igen hosszú idő fog eltelni. (Ugy van! jobb felől.) De másrészt a főszámvevőszéknek a múltra nézve nem is tulaj donitható átalában egyéb hatáskör, mint a minő a Justh József képviselő ur által bemutatott határozati javaslatban részére föntartatott. A jövőre nézve a főszámvevőszék a költségvetés ellenőrzésének egyik lényeges közege; a multra nézve azonban a főszámvevőszék egyéb, mint a számtételek számtani vizsgálója, nézetem szerint, nem is lehet. (Nem áll! a bal oldalon. Helyeslés Jobb felől.) En tehát, t. ház, a Justh József ur által bemutatott határozati javaslatot a jelen körülményekkel és a törvény rendeletével teljesen megegyezőnek találom ós azt részemről el is fogadom. Nézetem szerint a különbség ezen vizsgálat módja és a közt, melyet a ház követni fog ak-