Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

406 76. országos ülés november 29. 1869. előleges és utólagos vizsgálatot ki nem zárja, és miután én az 1848-ki törvények hozatalát oly rendkívüli vívmánynak tartom, hogy nem szeretném, ha azon törvényeknek csak egyetlen egy ágát is megsemmisítenék az által, hogy annak hatálya felfüggesztetnék; (Zaj a szélső bal oldalon) igen is, miután én a 48-at tűztem ki zászlómra, és a 48-ki törvények végrehajtását akarom. (Zajos közbekiáltások a balközépen: Dehogy! Dehogy! Zajos helyeslés a jobb oldalon.) Igen is uraim, ha önök engem e részben megtámadnak, akkor felelni is fogok rá. (Közbekiáltások és ellenmondás a balközépen. Zaj.) Ismétlem, uraim, (A balközép felé fordulva) a 48-at tűztem fel zászlómra, és felhívom, czáfoljanak meg : hozzanak fel egyetlen egy alkalmat is, midőn én a 48-ki törvény ellen szóltam, azt hiszem, hogy ez nem fog sikerümiök. Ha pedig igy áll a dolog, kérem tovább, méltóztassanak megegyeztetni az önök javaslatát a 48-ki törvényekkel. Én ugy hiszem, hogy a ki magyarul tud, az nem fogja mondhatni, hogy önök ez esetben a 48 alapján jártak el. (Nagy zaj a bal, és élénk helyeslés a jobb oldalon.) Én tehát, miután, nézetem szerint, Justh József képviselő ur indítványa felel meg a 48-nak, Justh József ur határozati javaslatát pártolom. (Zajos és tartós éljenzés a jobb oldalon.) Zsedényi Ede: Személyes kérdésben kérek szót. (Zaj. Nincs személyes kérdés! Halljuk!) Tisztelem a vélemény és vitatás szabadságát, elfogadom azt minden következéseivel, s igy nincs okom panaszkodni az előttem szóló élességei ellen; de midőn én a véleményharczok mezején meg szoktam tartani azon szükséges határvonalt, meg nem támadni politikai elleneimet véleményeik és tetteik miatt, de megtámadni őket véleményeikben és tetteikben, ugyanazt teljes joggal az előttem szólótól is követelhetem, ki átlépte a véleményharcz szükséges határát, midőn meg nem czáfolva a pénzügyi bizottság véleménye mellett általam előadott okokat, engem egy uj ellenzék tagjának czimével illet, (Éljenzés bal felől) és igy a pénzügyi bizottság többi tagjait is avval vádolni látjuk, hogy e kérdésben hozott politikai elveinktől elállottunk, holott sokkal inkább én emelhetném azon vádat, hogy a ki a pénzügyi bizottmány kebelében velünk szavazót, (Derültség) okainkat ott egyátalában nem ezáíölta és most egyszerre ellenkező véleményben van, áttért barátja az uj indítványnak. (Zaj.) Elnök: Kérem Zsedényi képviselő urat, legyen szives megmondani, minő kérdésben akar szólani ? Zsedényi Ede (szól, de a zajtól nem érteni.) Elnök: A szabályokkal visszaélni senkinek sincs joga. (Ugy van!) Zsedényi képviselő ur azt mondta, hogy személyes megtámadásra kivan válaszolni; én erre vonatkozólag egy szót sem hallottam. (Helyeslés. Nagy nyugtalanság.) Zsedényi Ede: Nem az elnök itél, hanem a ház maga. (Zaj.) Máriássy Béla: T. ház! (Zaj.) Elnök: Egész tisztelettel kérdem a t. háztól : méltóztatik-e azon kimondásomat helyeselni, miszerint én azt állítottam, hogy Zsedényi képviselő ur a szabályokkal visszaélt, midőn személyes megtámadásra hivatkozva, szólott, és beszédében nem személyes megtámadásra válaszolt? Kérdem tehát a t. házat : helyesli-e ezen eljárásomat, vagy nem? (Jobb felől helyeslés. Nagy zaj. Felkiáltások: Szavazzunk!) E szerint a ház helyesli. (Bal felől ellenmondás. Szavazzunk! Napirendre !) Tisztelt ház! Mindenesetre tisztába kell jönni az iránt, vajon az én észrevételem helyes volt-e vagy nem ? (Fölkiáltások: Helyes volt! Hosszas zaj. Fölkiáltások: Napirendre!) Én örömest alárendelem magamat a ház határozatának; de igen kérném, méltóztassék kimondani : jogával élt-e Zsedényi képviselő ur, midőn szólott, vagy nem? (Élénk nyugtalanság.) Máriássy Béla: Kényszerítve érzem magamat . . . (Mások is szólni akarnak. Hosszasan tartó nagy zaj.) Elnök (föláll) : T. ház! Mi lesz ebből, ha a t. ház a maga szabályait tiszteletben nem tartja? Nekem nincs hatalmam, én a hatalmat csak a többség nevében gyakorlom. En a többség nevében bátor voltam mondani, hogy Zsedényi képviselő ur nem helyesen alkalmazta személyes megtámadás alapjául a szót, és midőn véleménykülönbséget láttam abban, vajon ezt helyesen tette-e, vagy nem? a többségre hivatkoztam. A többség megtagadta tőlem a helyeslést. (Nagy zaj. Élénk fölkiáltások a jobb oldalon: Nem tagadta meg!) Midőn az elnöki széket elfoglaltam, megígértem a t. háznak, hogy e széken addig fogok ülni, mig képes leszek a szabályok értelmében a többség helybenhagyásával eljárni. Ha erre vagy képes nem leszek, vagy ez nekem nem sikerül, minden órában kész leszek lemondani. (Fölkiáltások: Éljen az elnök!) Midőn én, meggyőződésem szerint, megjegyeztem Zsedényi t. képviselő ur előadására, hogy helytelenül hivatkozott személyes megtámadtatására, mert nem volt személyesen megtámadva, és ezen kijelentésem folytán hallottam helyeslő és nem helyeslő nyilatkozatokat, tehettem-e alkotmányosabban, loyalisabban, mint midőn azt kérdeztem: helyesli-e a többség eljárásomat Zsedényi képviselő irányában, vagy nem? (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Megvallom, t. ház, fájt nekem, hogy a t. ház szavazásra vonatkozó kérésemre, nyilatkozatát,