Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-76

392 76. országos ülés november 29. 1869. natosnak tartom, szándékom a holnapi ülésben az interpellátióra válaszolni. (Helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : Fejér Miklós képviselő urnák folyó hó 4-én a hatvan-szolnoki vasút tárgyában hozzám intézett interpellátiójára a következőkben van szerencsém válaszolni : A múlt évi XLIX-ik törvényezikk rendeleténél fogva azonnal megtettem a hatvan-szolnoki vasút kiépítése czéljából szükséges intézkedéseket; közegeim a vonal részletes felmérését és az azon előforduló építkezések részletes tervezését foganatba is vették; de mivel munka közben nagyobb horderővel biró oly tekintetek merültek föl, melyek a vonal irányának megváltoztatására nagy befolyással lehetnek, annálfogva kötelességemnek fogom ismerni, a tisztelt háznak a befejezett tanulmányok alapján jelentést tenni, és az érintett vonal irányának módosítására nézve indokolt javaslatomat előterjeszteni. A munkálatok előhaladása szerint ezen előterjesztésemet a legközelebbi időre kilátásba tehetem, a midőn a t. háznak javaslatom érdemére határozni alkalma leend, miért is a tisztelt interpelláló urat fölkérem, hogy azon időpontot bevárni méltóztassék, a midőn az ezen vasútvonalra vonatkozó előterjesztésemet a t. háznak be fogom mutatni. (Tetszés.) Fejér Miklós : Az igen tisztelt közlekedésügyi miniszter ur által adott feleletre nézve csakugyan nem tehetek mást, mint bevárni azon időt. mig szives lesz a hatvan-szolnoki vasútra vonatkozó iratokat a ház elé terjeszteni. Mindamellett már most is csodálkozásomat kell kifejeznem a fölött, hogy, midőn ezen vonal iránya törvényileg van meghatározva, mikép lehessen azt mégis megváltoztatni? annyival is inkább, miután a vonal terrénuma egyenes; és igy e tekintetben nehézségek alig merülhettek föl, de ez is oly dolog, mely a jelentésből fog kitűnni, és igy bevárván az igért előterjesztést, föntartom magamnak, hogy e tárgyban akkor nyilatkozhassam. Eötvös József b. miniszterelnöki helyettes : T. ház! (Halljuk!) E hó 25-én a dalmát ügyeket illetőleg több interpellátió intéztetett a minisztériumhoz. Mellőzve azokat, vagy inkább főntartva a minisztériumnak, hogy azokra, mik ezen interpellátiókban nem szorosan ezen tárgyra vonatkoznak, később adja meg válaszát, most kizárólag azokra akarok válaszolni, mik ezen ügyet illetik. (Halljuk!) Zichy Nándor gr. képviselőtársam megnyugtatást kivan aziránt, hogy a birodalom, a kormány és a véderő tekintélye, valamint politikai és kormányzati érdekeink megóvása czéljából minő sikeres intézkedések foganatosíttattak ? Vukovics Sebő és Miletics Szvetozár képviselő urak azon kérdést intézik a minisztériumhoz, vajon az, hogy a dalmátiai zavarok elnyomására részben magyar ezredek is alkalmaztatnak, történik-e a magyar minisztérium tudtával? kifejezvén aggályukat a fölött, hogy ezen előzményből oly következések vonathatnak, melyek által Magyarország alkotmányos szabadsága veszélyeztetik. A mi Zichy Nándor gr. óhajtását illeti — ismerve tisztelt képviselőtársunknak jártasságát a parlamentális eljárásban, nem tehetjük föl, hogy óhajtása odáig terjedne, hogy a minisztérium azon egyes intézkedéseket közölje a házzal, melyek a fegyveres ellenszegülés elnyomására Dalmátiában tétetnek. Nincsen alkotmányos ország, melynek törvényhozása hasonló esetben a kormánytól egyes intézkedéseinek közlését kívánná, minek tanácskozásaink nyilvánossága mellett következése csak az lehetne, hogy mindezen intézkedések sikere meghiúsul, vagy legalább tetemesen nehezíttetik. T. képviselőtársunk tehát nem kívánt, nem kívánhatott más megnyugtatást, mint azt, mely a kormány nyilatkozatában fekszik, miként minden intézkedést megtesz, hogy a megzavart béke minél előbb helyreállíttassák; s ezen megnyugtatást bátran adhatom. A kormánj^ ismeri azon nagy érdekeket, melyeknek védelme első sorban reá bízatott, és bizonyosan nem fog elmulasztani semmit, hogy azok megvédessenek. A mi Vukovics Sebő és Miletics Szvetozár képviselőtársaink kérdését illeti, vajon az, hogy a dalmátiai fölkelés elnyomására működő hadsereg soraiban magyar ezredek is harczolnak, a minisztérium tudtával történik-e ? rövid válaszom : hogy a hadsereg magyar ezredeinek ezenalkalmazása tudtunkkal történik, s én nem hallgathatom el bámulatomat azon aggályok fölött, melyeket Vukovics Sebő t. barátom a magyar sorezredeknek ily alkalmazása miatt alkotmányos szempontból kifejezett. (Halljuk!) Miután senki nincs, ki a pragmatika sanetiót, mely a felséges uralkodóház fejedelmi hatalma alatt álló minden ország és tartomány kölcsönös biztosságának föntartására köttetett, alaptörvényünk egyikének nem ismerné el; miután az 1867-ki Xll-ik törvényezikk a közös biztonságnak együttes erővel leendő védelmét és fentartását oly közös és viszonyos kötelességnek ismeri el, mely egyenesen a pragmatika sanctióból foly; és miután az 1868-ki XL. törvényezikk 7-ik §-a az egész hadsereg hivatásául ő felsége összes birodalma mindkét állama területének külellenségek elleni megvédését és a belrend és biztonság föntartásat jelöli ki: tisztelt képviselőtársunknak a magyar ezredeknek Dalmátiában alkalmazása ellen csak azon esetben lehetnének a törve-