Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-75
75. országos Ülés november 27. 1869. 387 beadott kimutatás szerint 51.386,979 ft 56 kr, egy 39,587 frt 19 krt tevő, számítási hibán alapuló különbözetnek kiigazítása után, mely összegből a közös költségek födözésére beszolgáltatott 47.784,335 frt, és igy összesen átmegy az 1868-ik év számára, mint számadási többlet, tehát mint aktiv vagyona az államnak 3.602,644 frt 56 kr. Ugy hiszem tehát, t. ház, hogy fentartva az alakítandó főszám vevőszék által teljesítendő utánszámitást, az okmányokra való betekintést s a legkisebb részletekig menő számtani vizsgálatnak megtételét, — minek kedvező eredménye egyébiránt annyival inkább látható biztosan előre, miután az 1867-ki államszámvitelt — mint ezt a kezelési eredmények beterjesztése alkalmával megemlítettem — a bécsi legfőbb számvevőszék ellenőrizte, és a kezelési kimutatás ezen legfelsőbb számszék adatai alapján állíttatott össze — a kiküldendő bizottságnak nem lesz nehéz az 1867-ik évi számadásokat rövid idő alatt megvizsgálni, és azokról a háznak jelentést tenni, s igy teljesíteni azt, minek már 1868-ban kellett volna megtörténni. Hogy azonban a kiküldendő bizottság teljesen tájékozva legyen, van szerencsém a bécsi legfőbb számvevőszéknek 1867-ik évre készített zárszámadását bemutatni, melyre nézve megjegyzem, hogy a számítási alapot, melyet a legfőbb számszék némely tételre nézve, különösen a közös költségekre beszolgáltatott összegekre nézve fölvett, el nem ismerhetem, s azl867-iki zárszámadásnak eredményeit véglegesen csak is a közös követelések és tartozások iránti tárgyalások befejezése után lehet összeállítani. Ugyan is, eltérő a számítási alap, melyet a legfőbb számvevőszék fölvett attól, melyet én az országos határozat értelmében fölvenni kötelességemnek tartottam. Készemről az 1867-iki előirányzatot tartottam irányadónak, holott a legfőbb számvevőszók által összeállított zárszámadás a valósággal befolyt és kiadott összegeket vette tekintetbe. Ennélfogva, midőn az általunk 1867-re a közös költségek fejében beszolgáltatott összeg nem tenne többet 47 millió 784 ezer írtnál a zárszámadásokban 49 millió 168 ezer frt mutattatik ki: ennélfogva egy millió 383 ezer 665 frtra menő különbség mutatkozik. Egyébiránt minden adat rendelkezésére áll a bizottságnak, hogy adhat az iránt véleményt, mi a lényeges, t. i. hogy a minisztérium az 1867. évre miképen felelt meg az államháztartás kezelése iránt hozott országos határozatnak? A mi az 1868. évi zárszámadásokra vonatkozó munkálatát illeti, a bizottságnak az eredmények megítélésénél irányadó más nem lehet, mint az 1868-ki XXVIII. törvényczikk, mely az 1868-ik évi költségvetésről szól.. -Ezen tőrvény felhatalmazza a minisztériumot az 1868-ik'évre, hogy azon év január l-jétől deczember 31-eig a magyar korona országai rendes kiadásaira 99.536,500 frtot és 40 krajezárt; rendkívüli kiadásaira pedig 30.981,800 frtot fordíthat, még pedig ugyanezen törvényczikk 7. §-a szerint-, az átruházás sem a rendes, sem a rendkívüli kiadásoknak a 2. §-ban elősorolt fejezetei közt meg nem engedhető. Tehát a törvényes kötelesség teljesítése, mely a minisztérium elé volt szabva, attól függ, hogy a 2-ik §-ban kijelölt előirányzatot, mely áll a rendes kiadásoknál 16, a rendaivüli kiadásoknál 8, tehát összesen 24 tételből, megtartotta-e a minisztérium vagy nem? és ha meg nem tartotta, mik voltak az okok, melyeknél fogva az előirányzat egyik vagy másik fejezeti tétele megtartható nem volt. Ezen 7-dik §. teljes jogot adott minden egyes minisztériumnak a megszavazott összeg erejéig, a fejezetek körén belül, a szükséges kiadások megtételére. Tehát : miután a zárszámadás beterjesztetett, melyben minden egyes kiadási tétel részletesen van elősorolva, a kiküldendő bizottságnak nem szükséges részletes vizsgálatba ereszkedni, s az országgyűlésnek is a fölött kell határozatot hozni, hogy a valóságos kiadások megfelelnek-e az 1868-ki XXVIII. törvényczikk 2. §-ában fölsorolt tételeknek. És kérdem, oly nehéz és bosszú időt igénylő föladat-e az, hogy — fentartva mindig az egyes tételek utólagos szám szerinti megvizsgálását — a bizottság a fölött tegyen vizsgálatot s adjon véleményt, vajon a törvény rendeletei mind a 24 tételre nézve — mert többre a minisztérium keze megkötve nem volt — megtartattak-e vagy nem ? Megvallom, ennek teljesítésére nézve semmi nehézséget sem látok, miután az összes 24 tételből csak 7 tételnél fordul elő túlkiadás, még pedig 6 a rendes kiadásnál, 1 a rendkivülinél, sőt ha a törvény mikénti teljesítése fölött a t. ház maga kívánná megtartani a vizsgálatot: én igen rövid idő alatt képes vagyok elmondani azon különbségeket, melyek a megszavazott törvény és a beadott számadások között előfordulnak. Talán már nagyon is fárasztottam a tisztelt házat, (Halljuk!) de egyébként is alkalmam lesz, ugy hiszem, mindazon aggodalmakra, és talán a számítások nem kellő alapokon történt összehasonlításából folyó hibákra nézve, melyeket a tisztelt előttem szólt képviselő ur felhozott, a szükséges felvilágosítást részletesen megadni, akár a bizottság előtt, akár akkor, midőn a ház ezen ügyet tárgyalnj fogja. Engedje meg a t. ház, midőn előadásomat berekesztem, a tisztelt barátom Justh József által beadott indítvány mellett felhozandó legfon49 ;;:
