Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-75

75. országos ülés november 27. 1869. 383 Bécsben fönálló legfőbb számvevőszék által — tehát oly hatóság által, mely önálló, a magyar minisztériumtól függetlenül működött — ellenőriztetett, az 1868-ki számadások pedig ellenőriztettek és nem csupán ugy, — a mint Ghyczy képviselő ur mondotta, — hogy a kiadások és bevételek könyveztettek, hanem a fönálló főkönyvelőosztály által ellenőriztettek, miután minden egyes fizetés az illető miniszter által tárezájára valóban utalványoztatott, nem lehet kétség az iránt, hogy a vizsgálat eredménye bizonyítani fogja a számok helyességét. Sajnálom, hogy midőn Ghyczy t. képviselő ur az én októberi előterjesztésemet átolvasni méltóztatott, nem méltóztatott figyelni egyszersmind arra is, hogy én ugyanazon alkalommal bemutattam a háznak azon utasítást is, mely mellett a minisztérium ő felségének 1867-ki deczember 3-án, tehát az 1868-ik év kezdete előtt egy fölterjesztést tett. Ezen fölterjesztésben ugyanis azt kérte a kormány, hogy, miután a bécsi számvevőszék most már nem ellenőrizheti többé a magyar államháztartást : addig is, mig a törvényhozás e kérdésben intézkedik, ő felsége egy önálló ellenőrzést gyakorló főkönyvelési osztály fölállítását rendelné el. Ezen utasítást is szerencsém volt akkor a háznak bemutatni, és ugyanazon ülés végén az én kérésemre és az elnök kívánságára Paiss Andor jegyző azt a házban föl is olvasta, én pedig kértem a házat, méltóztassék azt a pénzügyi bizottsághoz áttenni, miután szükségesnek láttam, hogy a pénzügyi bizottság ismerje, milyen ideiglenes ellenőrzési rendszabályok léptettettek életbe az 1868. évre. Ha képviselő ur figyelemmel méltóztatik olvasni ezen utasítást, akkor eme rendszabályok 2-ik §-ban határozottan megállapítva fogja találni az ellenőrzési szabályokat. A XV. és XVI-ik szakaszban pedig részletesen akként történik intézkedés az ellenőrzésről, hogy a ki ezen utasítást átolvassa, meggyőződhetik, hogy az 1868-ki számadások minden egyes tételének alaposnak kell lenni. Azt kérdi Ghyczy t. képviselő ur Justh t. képviselőtársam indítványa folytán, hogy mire alapítja a héttagú bizottság kiküldését ? Én azonban viszont ezt kérdem tőle, mire alapítja ő a még ezután törvényhozási utón alakítandó számvevőszék tagjai kiküldését ? (Élénk helyeslés jobb felől, zaj a hal oldalon.) A törvényhozás, ha ily megbízást ád, hatalmával él, és hozzá teszem, ezen megbízás folytán nyert vélemény alapján , a számadások fölött határoz, azon kötelességét teljesiti, melyet a törvény egyenesen eléje szab, hogy t. i. minden év végén a beadott számadások fölött határoz. En részemről korántsem kívánnék a törvény ellenére azon térre lépni, melyet képviselő ur javasol, sőt jövőre nézve, ha az államszámvevőszék föl fog állíttatni — sem hiszem, hogy a törvényhozás képviselő ur indítványa szerint az országgyűlési vizsgálati jogról lemondván, csupán az eléje terjesztett jelentést venné tárgyalás alá. (Zaj. Bal felől: Nem mond le!) Miként fog alakulni a számvevőszék, nem tudom; — bár azt magam is kívánom, hogy teljesen önálló és független állást foglaljon el; de én ama jogot a főszámvevőszékre nem ruháznám át, pedig e megvizsgálási jog csakugyan tetemesen korlátolva lenne, mihelyt egyedül az államszámvevőszékre bízatnék a számadások megvizsgálása és csupán a számvevőszék jelentését venné aztán az országgyűlés tárgyalás alá. Ezen átvizsgálási jogot tehát, melyet az 1848. III. 37-ik §-a egyenesen az országgyűlés kötelességévé tesz, átruházni, kivált a múltra nézve — miután a jövőben hozandó törvénynek visszaható ereje nem lehet — czélszerünek és tanácsosnak nem tartom. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassék, t. ház, megengedni, hogy kimutathassam : miként lehet és miként kell ezen, Ghyczy képviselő ur szerint, véghetetlen nehéznek és majdnem teljesithetlennek látszó föladatnak megfelelni. Hogy a két indítvány közti különbség kitüntetve legyen, a t. ház engedelmével 3 ezen tárgyra vonatkozó lényeges körülményt kívánok megemlíteni. Az első az: mit rendel átalában ez esetre a törvény, és vajon szabad és lehet-e a tőrvény egyenes rendeletét mellőzni? A második, nézetem szerint, fontos körülmény az: hogy az elmúlt két évi államháztartás megbirálására nézve minő eljárást szab az 1867. évre nézve a hozott országos határozat és az 1868-iki számadásra nézve az államköltségvetést megállapitó XXVIII. törvényczikk. A harmadik körülmény, mely tekintetet érdemel, az: vajon lehetséges-e azt, a mint a törvény rendeli, teljesíteni? Mielőtt az első körülményről szólanék, megjegyzem, hogy az, amit Ghyczy képviselő ur javasol, elméletileg véve, és nem tekintve a létező körülményeket és a törvény rendeleteit, jobb lehet annál, mint a mi Justh képviselő ur javaslatában foglaltatik; azonban itt is bebizonyul az, hogy a jónak nagyobb ellene nincsen, mint a jobb, és ha sikert akarunk, nem mindig azt kell tekintenünk, hogy mi legjobb elméletileg, hanem tennünk, még pedig a kellő időben, azt, a mi elérhető, és azon eszközökkel, melyekkel rendelkezünk és az elérhető, siker biztositható. Minden alkotmányos nemzet alkotmányosságának legfőbb biztositéka: a hozott törvények iránti tisztelet és azoknak szoros megtartása mindaddig, mig azok törvényhozási utón meg nem változtattak; továbbá, hogy a törvények szoros megtartása fölötti őrködés első sorban il-