Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-74

358 74. országos ülés november 26. 1869. lamentben többségre jut, midőn valamely politikai párt tiszta meggyőződésére és legjobb belátására vállalja az ország ügyeinek mikénti elintézését: mindaddig, mig átalában az ország ügyeit intézi, semmi esetre és semmi áron sem mondhat le arról, hogy egyedül azok jöjjenek érvényre a parlamentben, a miknek helyességéről meg van győződve. Ez azonban nem gátolja, valamint nem gátolta soha sem, hogy a többség helyet engedjen azon képviselőtársainak is, a kik az ő meggyőződésével ellentétes meggyőződésben vannak, A többség ezt most is megtette, és nem lehet panaszkodni arról, hogy a kisebbség is — a mely csak feltételeztetik — elő nem terjeszthetné saját véleményét; ismétlem, azon kisebbség, . mely csak föltételeztetik : mert ez valóságban csak akkor fog megtudatni, midőn ez enquéte összejővén, tanácskozván, véleményét előterjesztette; ezen kisebbség tehát mindenesetre előadhatja véleményét ugy, hogy az ország a többség . és a kisebbség véleménye közt választhat. Ennek következtében, t. ház, én részemről azt hiszem, noha szabálvaink értelmében talán meg is kérhetnők a t. képviselő urat arra, hogy a megbízatást elfogadja ... (Ellenmondás abal oldalon.) Igenis, azt hiszem, hogy a házszabályok egy §-ában erről van szó. (Fölkiáltás a bal oldalon' : Az a delegátíóra vonatkozik!) Habár nem is vonatkozik az intézkedés külön bizottságra, de mindenesetre van bennök szó arról, hogy a képviselő azon megbízatást , melyet a képviselőháztól nyert, elfogadni köteles; (Fölkiáltás a bal oldalon: Igen, a delegátióha választott képviselő!) Ismétlem, ha meg is kérhetnők a t. képviselő urat, hog}

r a megbízatást elfogadja: azt hiszem, miután senkit oly kötelesség teljesítésére szorítani nem lehet, mely kötelesség a legnagyobb önfeláldozást, odaengedést feltételez, s mely csak akkor teljesíthető teljes mórtékben, ha a megbízatás szívesen fogadtatik el, mondom, azt hiszem, t. ház, hogy a képviselőház legyen szives a t. képviselő urnák ezen lemondását elfogadni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur előadására hivatva érzem magamat némelyekben felelni. Legelőször azt jegyzem meg, hogy a t. képviselő ur maga magával teljes ellentétbe jött, mert midőn az ellenzék egy részének eljárását roszalta, akkor indokolásában saját pártjára is kimondja a roszalást. (Fölkiáltás a jobb oldalon: Hogy-liogy ?) Mindjárt méltóztatnak meghallani. (Derültség.) A t. képviselő ur ugyanis azt mondta, hogy a többség érzi a felelőséget — se szavakat rögtön följegyeztem — és így nem is fog eltérni attól, hogy a bizottságokba csak olyanokat válaszszon, kik az ő nézetével megegyező nézeteket vállnak. Nem tudom, mi jogosítja föl a t. képviselő urat arra, hogy azt tegye fői, miszerint Ghyczy Kálmán t. barátom vagy Simonyi Ernő t. képviselő ur az ő nézetével egyforma nézeteket vall. (Derültség a bal oldalon. Zaj a jobb oldalon.) Igen örülnék, ha Gajzágó képviselő ur vallana oly nézeteket, milyeket Ghyczy t. képviselőtársam vall, (Derültség), de ugy látszik, hogy a gyakorlat ellenkezőt tanusit. Egyébiránt , a mit arra nézve mondott, hogy mig a többség többség lesz, nem fog a ház mást határozni, mint a mi az ő nézetével megegyez, igazat adok neki; de ebben oly valamit mondott, a mit a világon még soha senki kétségbe sem vont: mert hisz máskép nem lenne többség. (Ugy van! a bal oldalon.) De e közt és a parlamenti bizottság alakításánál helyesen követendő eljárás közt igen nagy különbség van. A többségnek módjában van a házban határozni, s igen természetes, azt fogja határozni, a mit a többség akar és a mi nézetével megegyez. De a parlamenti eljárásnak van egy bizonyos decoruma, mely ellen véteni soha nem lehet. A képviselő ur hivatkozott arra, hogy van mindenkinek joga, legyen bár egyedül egy bizottságban külön vélemény által föltüntetni eltérő nézetét, mert hiszen külön véleményeket beadni nem csak lehet, de nagy fontosságú kérdésekben szokásos és gyakorlati is. De kérdem: hová vezetne az, ha egy hosszú tárgyalásnál minden egyes pontra nézve a kisebbség külön véleményt adna bel Azt gondolom, ez nehezen fogná elősegíteni a tárgyalás gyorsaságát, sőt jóformán nem is tartozik a lehetőségek közé. Továbbá kérdem: mily gyakorlati eredménye van a külön véleményeknek ? az, hogy minden alkalommal tapasztalnunk kell, miszerint évek multán is a miniszteri padokról tőrténnek valamely bizottság véleményére oly hivatkozások, melyek az igazsággal homlokegyenest ellenkezvén , az illető bizottság kissebbségi véleményét egészen ignorálják. (Helyeslés a bal oldalon.) Ezen megjegyzéseket a t. képviselő ur előadására nézve megtéve, egyébiránt , miután ő is a lemondás elfogadása mellett nyilatkozott, egyéb nézeteim előadásától, a miket e tárgyban elmondhatnék, elállók. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Madarász József : T. képviselőház (A jobb oldalon fölkiáltások: Szószékre!) Bocsánat, t. képviselőtársam, én igen ismerem jogomat, miszerint a házszabályok alkalmazásával néha helyemről, néha szószékről szólni jogom van. Óhajtom, bár mielőbb szólhatnék, mint én kívánnám a szószékről; azonban most még tana-