Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-71
324 71. orszíges ülés november 20. 1869. ják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A 39, illetőleg 41-ik szakaszt a ház többsége elfogadta. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 42., illetőleg 40. §-t.) Elnök : Elfogadja a t. ház a 42., illetőleg 40. §-t? (Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 43-ik §-t.) Szögyény László előadó: A központi bizottság e §. 2-ik sorában styláris módosítást ajánl, e helyett „folytatását" e szót „kiegészítését. " Elnök : Elfogadja a t. ház e szakaszt 1 ? (Elfogadjuk..') Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 44-ik §-t.) Elnök : Elfogadja a t. ház e g-t? (Elfogadjuk.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 45-ik §-t.) Szögyény László előadó : A központi bizottság ajánlja, miszerint e §. utolsó sorában „a közvádló" szavak után „három nap alatt" iktatandó be. Elnök : Elfogadja e szerint a t. ház a 45. §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 46. §-t) Szögyény László előadó : A központi bizottság ajánlja, hogy e §. első sorában levő ekét szó: „vád határozat" egy szóvá vonassák össze. Elnök : Elfogadja a t. ház a 46, illetőleg 44. §-t. (Elfogadjuk!) A központi bizottság j módosításával elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 47. §-t.) Szögyény Eászló előadó: A központi bizottság kéri, hogy e §. első szava után „vagy megbízottjának" iktattassák. Elnök : Elfogadja a t. ház a 47. illető- j leg 45. %-tí (Elfogadjuk!) El van fogadva. | Bujanovics Sándor jegyző (olvassa 1 a 48., most már 46-dik §-t.) Szögyény László előadó : A 48, illetőleg most 46-ik §. első sorában 103. helyébe tétessék : 103., 104. és 105-ik §. j Tisza Kálmán : Ezen §. azt mondja, hogy a tárgyalás nyilvános, de csak a perrendtartás 103 — 105. §-ainak korlátai közt, va'gyis, i ha összehasonlítjuk, az érintett 103-ik §-szal, ez azt mondja, hogy nyilvános szóval, de tettleg nem nyilvános: mert a perrendtartás 103-ik §-a szerint a biró a nyilvánosságot megtagadhatja, a hallgatókat kirendelheti, ha oly kérdésről van szó, mely egyik vagy másik fél jó hírnevét koezkáztathatná. Ha ezen §. így hagyatik, bár általa az van mondva, hogy a tárgyalás nyilvános, a valóságban soha sem lesz az: mert hiszen a dolog természetében fekszik, hogy ott alig lehet másról szó, mint olyanról, mely egyik vagy másik fél jó hírnevét érinti. Én tehát már csak azért is megtámadom ezen szakaszt, mert önmagával ellenkezésben van, mert hogy egyenesen kimondjam, nem őszinte. Minthogy azok szemében, kik nem nézik meg, mire van hivatkozás, ugy állíttatik oda, hogy nyilvános a tárgyalás, tettleg pedig kimondja, hogy nem nyilvános. Én ezenkívül épen a bíróságok érdekében is óhajtom, hogy ha valamely eljárás nyilvános, épen a bíróság irányában nyilvános legyen a fegyelmi eljárás. Az mondatik, hogy a biró tekintélyét kímélni kell, s óvakodni, hogy ne veszélyeztettessék a bírónak tekintélye, jó hírneve. De én azt gondolom, ha a nyilvánosság előtt kiderül, hogy ártatlan, hogy a ráfogott vádakat nem érdemli, becsülete helyre lesz állítva és meg lesz védve: nem lesz ellenben, ha kizárják a nyilvánosságot, azon vádak tekintetében, meryek soha sem szoktak titokban maradni, hanem a közönség közt forognak — ha a nyilvánosság kizárásával mentetik föl, jó hírneve soha helyre állítva. Alkalmazzuk ezen esetet nem csak a vádlott bíróra, hanem magára a fegyelmi törvényszékre nézve is. Az eset vagy az lehet, hogy egy biró ártatlanul vádoltatik, de ha ki van zárva a nyilvánosság— pedig ezen szakasz szerint ki van zárva — jó hírneve veszélyeztetésének kérdéséről van szó: a fegyelmi bíróság bár helyesen és alaposan fölmenti, vajon mit érünk el ez által? Azt, hogy a közönség, mely a nyilvánosság utján meg nem győződhetett a vád alaptalanságáról, nem csak a bírót fogja hibásnak tartani, hanem részrehajlással fogja vádolni magát a törvényszéket is. Vagy előfordulhat azon másik eset, hogy egy biró teljesen és alaposan vádoltatik valamely cselekvénynyel, azonban sok jó, befolyásos embere van, oly körökben fordul meg, hol csak jót tesznek föl felőle; a fegyelmi bíróság a nyilvánosság kizárásával, mert jó hírnevet veszélyeztető kérdésről van szó, teljesen, jogosan és alaposan fogja őt elitélni. Most ismét mi lesz az eredmény 1 Száz eset közül kilenczvenben az, hogy azok, kik a bírónak jó emberei, kik szavának hisznek—ki levén zárva a nyivánosság—részrehajlással fogják vádolni a törvényszéket, és Isten tudja, a bíróból még minő politikai martirt is csinálnak, holott pedig megérdemelte büntetését. En tehát épen a bírói tekintély érdekében kívánom, hogy a tárgyalás nyilvánossága e közbeszurás által illusorussá ne tétessék. Kívánom tehát azért, hogy a nyilvánosság kizárásának esetei közül az, mely a 103. §. b) pontjában
