Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-71

'320 71. országos ülés november 20. 1869. lomnak. Itt van azon természetellenes állapot alapja. De, uraim, ne ítéljük el Magyarország jövő parlamentjeit, hanem bízzunk, hogy a rendes állapotot helyre fogják állítani, és ha ezt helyre állították, akkor bízvást hivatkozhatunk a nemzet azon lelkiismeretére, melyet a parlament fog képviselni, (Élénk, helyeslés és éljenzés bal felől) s akkor ép oly biztosan adhatjuk ez ügyet a magyar parlament kezébe, mint mikép századok óta adatott az angol parlament kezében. Legyen egyszer ép • oly tiszteletreméltó a magyar parlament, mint az angol : a magyar bíróság is ép oly tiszteletreméltó fog lenni, mint az angol. Pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Helyeslés és éljenzés a bal oldalon.) Kiss János : T. képviselőház! (Zaj. Ball juh!) Midőn a felső bíróságok feletti fegyelmi bíráskodás megalapításáról van szó, itt a tisztelt képviselőház előtt két módositvány tétetett le. Az egyik módösitványt, Tisza Kálmán úrét, az igazságügyminiszter ur megtámadta, de a másik módositvány ellen, melyet Irányi Dániel képviselő ur tett le, egy szót sem hozott fel. E tekintetben tehát csak Hoffmann képviselő urnák felelni vagyok bátor. A t. képviselő ur maga is azt monda, hogy ő a maga részéről kielégítőnek találja Irányi módositványának első részét; azonban az egész módösitványt, mely abban öszpontosul, hogy az alsó és felsőházból alakíttassák állami törvényszék, hiányosnak találja, még pedig azon oknál fogva, mert nem lesz biró, a ki ismét ezen törvényszék fegyelmi vétségei fölött ítéljen. Én nagyon csodálkozom azon, hogy t. képviselőtársam elfelejti azt, hogy a miniszteri javaslatban is meg van ezen hiány: mert ha a fegyelmi bíróság, mely azon törvényjavaslatban le van téve, elfogadtatik, akkor sem fog lenni senki, a ki a fölött Ítéljen. Ha tehát hiányos az egyik, hiányos a másik is. Egyébiránt Hoffmann képviselő ur nem látván helyét a felállítandó államtörvény széknek, tovább azt ostromolni sem kívánta, csak oda nyilatkozott, hogy azt egyátalában el nem fogadhatja. En megfordítom a dolgot és azt mondom, hogy az államtörvényszék felállítása által, melyről külön törvényjavaslat fog beterjesztetni, lehet legczélszerübben intézkedni, mert ezen államtörvényszék felállítása által épen a t. igazságügyminiszter ur által felhozott nehézségek volnának egy részben kikerülve, el lévén vonva azon törvényszék a politika minden viharától és függetlenül és önállóan folytatná működését és ítélne egyedül azon esetek felett, a melyek hatáskörébe tartoznak. De másrészről az állami törvényszék fölállítása által el volna érve azon czél is, hogy a nép1 fenség jogai mindkét illetékes oldalról gyakoroltatnának, mert az alsó- és felsőház tagjaiból alakíttatnék azon törvényszék, mely hivatva volna a fegyelmi vétségek fölött itélni, és igy megfelelne azon követelménynek, hogy a biró független legyen és megfelelne annak is, hogy mint a népfenség joga gyakoroltatnék, a mi Tisza Kálmán ur indítványában is benfoglaltatik. En tehát a két módositvány közül Irányi Dániel képviselő ur módositványát czélszerübbnek tartom és azt pártolom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: T. ház! Felírva senki sem levén, a kérdés fog feltétetni. A szabályok szerint az első kérdés az, hogy elfogadja-e a t. ház a 35. §-t a központi bizottság által előterjesztett szerkezetben, vagy nem? (Helyeslés.) A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik. Bal feléti felkiáltások: Kisebbség!) Ellenpróbát kérek: a kik nem fogadják el, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik. Bal felöl felkiáltások: Ez a többség! Ellenmondás.) A többség elfogadja. Következik a 36. §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa, a 38., most már 36. §-t.) Szögyény László előadó: A központi bizottság a 38., most már 36. §-ra következő módosításokat tett. E §. első sorában levő 33., 34., 35. és 36. számok 31., 32., 33. és. 34-re kiigazittattak; továbbá a második sorban levő „naptári'" szó kihagyatott. Nemkülönben ugyanezen §. 2-ik bekezdésében a „külön-külön, de" kifejezés helyébe „külön és" tétetett. A 2-ik bekezdés 2. sorában levő „rendes ítélőbíró mint"' szavak kihagyattak. A 4-ik bekezdés egészben kitöröltetett. Az 5-ik bekezdés utolsó szava elé „tudomás végett" szavak ig Máttyus Arisztid: E szakaszra egy csekély módositványom volna. Óhajtom, t. képviselőház, hogy a 4-ik alinea után igtattassék be, még pedig az, hogy a hivatalos lapban közlendő a fegyelmi bíróság megállapítása. Ezt indokolni nem kell, ennek czélszerüsége önmagából. kitűnik, mert kivánatos, hogy a közönség ne csak a bureaukban, hanem a hivatalos lapban is értesülhessen a fegyelmi bíróságok mikép történt megalakításáról. (Elfogadjuk! bal felől.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Nekem elvbee ez ellen semmi kifogásom sem volna; méltóztassanak azonban megfontolni, hogy az országban átálában lesz, a felső törvényszéken kívül, valami 140 első folyamodásu törvényszék, ha t. i. a törvényjavaslatot, melyet a kormány majd előterjeszt, a t. képvi-* selőház elfogadja. Minden esztendőben 140 tőr-