Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-68
262 68. országos ülés november 13. 1869. Ugyanazért az általa mondottakat az épen érintett okból teljesen figyelmen kivül hagyhatóknak tartom. Máskép áll a dolog azzal, a mit Simonyi fc. képviselő ur elmondott volt. 0 t. i. neheztel, hogy a LXVIT. t. ez. 11. 14. §-ában emiitett „magyar hadsereg" kifejezés a törvényczikkben mellőzve van. hogy nem magyar hadsereg kiegészítésére megajánlandó ujonczokról szól e törvényjavaslat, hanem szól a magyar sorhadi csapatokhoz szükséges ujonczjutalékok megajánlásáról. Nem jutott eszembe, és nem is juthat soha tagadni, mert hiszen nem is lehet, hogy az idézett szakaszokban a „magyar hadsereg" kifejezése ott áll, s azok utóbbiba stipulálja, hogy ezen hadsereg-kiegészitést az ország jövőre magának fentartja. Csak az a kérdés tehát: valami más czéloztatik-e most ezen törvényjavaslattá], mint azon hadsereg kiegészítése ? Nem. E pillanatban nem arról van szó : van-e ? nincs-e ? legyen-e? ne legyen-e? és ha igen, minő legyen azon magyar hadsereg? miután ez már épen azon törvényben, melyre a t. képviselő ur hivatkozik, positive meg van oldva. Nem az a jelen kérdés tárgya ismét, tehát nincs miért abba ereszkedni; hanem az, hogy azon ujonczjutalek által, melyet a kormány kér, hogy a tisztelt ház megszavazzon, az itt emiitett magyar hadsereg kiegészíttessék. Kérdem: történik-e ez az által, ha e törvényjavaslat elragadtatik vagy sem ? Az én véleményem szerint, igen; mert miből áll azon magyar hadsereg, a melyről ezen törvény azt mondja, hogy a közös hadsereg kiegészítő része? Áll azon magyar sorhadi csapatokból, melyeknek kiegészítése e törvényjavaslat által czélba van véve. Ha kiegészíttetnek ezen csapatok, kiegészíttetik ezáltal a magyar hadsereg; hogy pedig ezt nem csak ma véli így a magyar törvényhozás, és hogy nem csupán az én okoskodásom következménye ez, arra nézve bátor vagyok ismét a törvényre hivatkozni; nevezetesen a véderőről szóló 1868. XL. 3. 11. 30. 32. §§-aira, mely szakaszokban mindig arról van szó, hogy a magyar hadsereg számára miként, kikből és hogyan adassanak az ujonczok. A kérdés tehát csak az, hogy ezen szakaszokban a hadsereg kifejezés alatt mi értetik ? az-e, hogy a magyar hadseregbe, az-e hogy a közös hadseregbe, vagy in specie ennek azon csapataiba, a melyek együttvéve a közös hadsereg kiegészítő részét tevő magyar hadsereget alkotják ? Nem tehetek róla, hanem a 31-dik szakasz egy rendelkezését csak azon egy esetben vagyok képes magamnál indokolhatóvá tenni és csak abban az egy esetben nem látom absolute fölöslegesnek, hogy akkor, midőn ezen törvény megalkottatott, a törvényhozás egy oly ujonczozási törvényre számított, egy olyan uj*onezozási törvényt léptetett életbe, mely szerint az ujonezilletékek a közös hadseregbe, és jelesen annak a magyar hadsereget alkotó részére lesznek kérve. Mert a 31. §. utolsó bekezdésében azt mondja: „A hadsereg és tengerészet csapataihoz lehetőleg tekintetbe véve a besorozottak kívánságait, az oda legalkalmasabb egyéniségek osztatnak be; a hadseregbe besorozottak, tehát a „hadseregbe" besorozottak, az egészségi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag magyar csapatokba osztatván." Kérdem, egy törvényben, egy ujonczozási törvényczikkben, melynek ezinie ez: „törvényjavaslat a magyar hadsereg kiegészítésére szükséges ujonczok megajánlása tárgyában" van-e ezen praeeautelának helj-e, hogy csak a magyar csapatokba osztatnak? Hiszen csak abba oszthatók, ezt nem is kell kimondani, s igy ez mint értelemnélküli stipulutio teljesen fölösleges, s értelme és szüksége csak akkor volna, ha a törvénynek általam hivatolt helyén a közös hadsereg értetnék. Abban az esetben nem lehetett és nem lehet minden fentartás nélkül megszavazni az ujonczokat, s azért kellett a törvényben kimondani, hogy megszavazza az ujonczokat, de csak ugy, hogy azokat csak magyar csapatokba lehessen beosztani. Ezen törvényjavaslat egyenesen ezen törvény útmutatása szerint lett szerkesztve, és ez az oka, hogy a t. képviselőház akkor, midőn a legközelebbi alkalommal az ujonczozási tör vényt megszavazta, ezen modust jónak ezen modust elfogadhatónak, és az előzményekkel tökéletesen öszhangzónak találván, jóváhagyta a törvényjavaslat mostani czimét, melyet a IX-ík osztály külön véleménye szerint megváltoztatni kívánt, és megszavazta, nem ok nélkül, hanem épen az általam emiitett okoknál fogva, az ujonczozást. Azt mondja képviselő ur, nagyon, hamar jött egymásután az ujonczozás. Igaz, nagyon hamar jött; de ez a kezdet nehézsége. Ezen eset eg3 r szeri; nem a mostani ujonczozás jött korán, mert az a törvényben meghatározott időben történik, hanem a múltkori ujonczozás jött későn, (Helyeslés jobb felölj azt pedig legyőzhetlen akadályok gátolták : mert nem volt együtt az országgyűlés: de most már egyszer csak át kell menni normális állapotba ; a normális állapot pedig az, hogy az ujonczozás január 15-én kezdődjék, de azért az ujonczok behívása október 1-seje előtt nem történhetik. Tehát csak az ujonczozás műtéte fog az idén korábban törtéimi: (Helyeslés jobb felöl) az pedig csak kívánatos, hogy ezen műtét akkor történjék, midőn a gazdaembernek kevés a dolga, s a nép nincs mezei munkával elfoglalva. (Helyeslés.) Az, hogy a delegatióban a hadi költségekre
