Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-66

210 66. országos Blés november 8. 1869. nyét, melyben az 1849. évi csatározásnak alkal­mával történt kár megtérítését kéri, van szeren­csém benyújtani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog uta­síttatni. Irányi Dániel: T. ház! Van szeren­csém a kecskeméti népkör 500 tagjának nevé­ben aláirt folyamodványt benyújtani, melyben a vallás teljes szabadságát annak minden követ­kezményével együtt és a hitfelekezetek egymás közti egyenlőségét haladék nélkül kimondani és törvénybe igtattatni kéri. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog uta­síttatni. Luksics Bódog: A pozsonyi postakö­zegek folyamodványaikat szálláspénz megadásáért van szerencsém benyújtani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog át­tétetni. Fejér Miklós: T. ház! Szolnok városa és vidéke lakosainak kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a hatvan-szolnoki vasútvo­nal mielőbbi kiépítését elrendelni kérik. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Tóth Kálmán: T. ház! Van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani, mely a hírlap­bélyeg eltörlésére vonatkozik, (Élénk helyeslés) kérem annak kinyomatását elrendelni és egyene­sen a pénzügyi bizottsághoz áttenni. Majláth István jegyző (olvassa Tóth Kálmán törvényjavaslatát:) „Törvényezikk a hirlap­bélyegről. 1. §. A hirlap bélyegzése a magyar birodalomban 1870. január 1-től kezdve meg­szűnik. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzüg3 r minis?ter bizatik meg." (Helyeslés.) Elnök: Ki fog nyomatni s fölvételére határidő fog kitűzetni. Tóth Kálmán: Talán a pénzügyi bi­zottsághoz kellene áttenni? Elnök: Méltóztatnak megnyugodni ab­ban, hogy a pénzügyi bizottsághoz tétessék 1 (He­lyeslés.) Meg fog történni. A központi bizottságnak az ujonczozási tör­vényjavaslatról szóló jelentését kérem felolvasni. Térey Pál előadó (olvassa a központi bizottság jelentését a magyar sorhadi csapatokhoz és a Jiaclt .>qerészethez 1870-dik évre szükséges ujoncz­és póttarialéki jutalékok megajánlása tárgyában bea­adott törvényjavaslatról.) Elnök: Ki fog nyomatni és holnapután, vagy ha akkor nem lehetne, valamelyik legkö­zelebbi ülésen napirendre fog tűzetni. Eötvös József b. helyettes mi­niszterelnök: T. ház! Simonyi Ernő képvi­selőtársunk kérdést intézett a kormányhoz az iránt: mi felvilágosítást adhat a kormány a kép­viselőháznak a Dalmácziában tényleg létező fegy­veres fölkelésről, annak okáról; mi intézkedések tótettek a Dalmátországban megzavart alkotmá­nyos szabadság biztosítása és mielőbbi helyreál­lítása érdeliében? s igaz-e azon hir, mely szerint lépések tétettek volna a közös külügyminiszté­rium részéről, hogy Dalmátországban a béke helyreállítása czéljából oda küldött, vagy ezentúl küldendő hadierők a török birodalom területén átvonulhassanak ? Bátor leszek e kérdésekre felelni: (Halljuk!) A mi az első kérdést illeti, a kormány azon felvilágosítást adhatja, hogy a fegyveres fölkelés, mely Dalmácziában tényleg létezik, még elnyomva ugyan nincs, de hogy az a tartománynak csak egy kisebb részére szorítva, a kitörésuek első színhelyén túl eddig sehol nem terjeszkedett, s hogy minden intézkedés megtétetett arra nézve, hogy e zavargások localizálva maradjanak, s Dal­máczia békés polgárai az alkotmányos rend ezen megzavarásának káros következményeitől megol­talmaztassanak. A mi e zavargásoknak okát illeti, erre nézve a kormány csak annyit mondhat: hogy ez ellenszegülés a védtörvény végrehajtása ellen történt, s hogy ennélfogva jelenleg csak ez te­kinthető a fölkelés okául, mindennek ez hasz­náltatott ürügyéül; a mennyiben más okok is léteznek, melyeknek e zavarok előidézése tulaj­donitható, az csak az azoknak elnyomása után teendő vizsgálatokból tűnhetik ki. A harmadik kérdésre nézve a kormány ki­jelenti, hogy a Dalmácziában létező zavargások eddig nem öltöttek oly alakot, mely a közös külügyminisztériumot arra indíthatta volna, hogy a Dalmátországban megzavart béke helyraállitása czéljából a török határ átléphetésére a török kormánynál lépéseket tegyen, — s miután meg vagyunk győződve, hogy a török kormány ineg­teendi mindazon intézkedéseket, melyeket ily esetben mind saját nyugalma, mind a szomszéd barátságos hatalom érdeke megkíván, a kormány hiszi, hogy erre ezentúl is alig lesz szükség. (He­lyeslés a jobb oldalon.) Simonyi Ernő: Engedje meg a tisztelt ház, hogy csak néhány szót, egy-két megjegy­zést tegyek azon válaszra, melyet a miniszter ur kérdéseimre adni szíveskedett. Hogy Dalmátországban a béke még mind­eddig helyreállítva nincs, azt sajnálnunk lehet; de ha a körülmények a béke előbbi helyreállí­tását még nem engedték meg, természetesen nem marad egyéb hátra, mint bevárni a további ese­ményeket. A mi a miniszter urnák a fölkelés okaira nézve adott felvilágosítását illeti, igaz, azt mi is olvastuk már a hírlapokban, hogy a védtörvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom