Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-55

55. országos Illés október 18. 1869. 15 az Isten áldását árasztá a földmivelő szorgalmára, s azért méltán mondhatám e t. ház előtt f. évi juliushó 14-én, hogy a szerencse velünk járt, mivel kedvező évek adattak akkor, midőn az átmeneti korszak nehézségeivel kellett küzdenünk, A jelen év nem tartozik ugyan a kedvezőbbek közé: az egyenes adóknál még mindig nagyok a hátralékok, a pénzügyminisztérium még mindig nem talál a hatóságoknál azon támogatásra, mely a törvény világos rendeleteinek megfelelne. A közvetett adók legnevezetesebb nemeinél folyvást űzetik a csempészet; azonban mégis ezeknél csökkenés nem, sőt némi emelkedés mutatkozik; s ámbár az 1869-ik évnek nagyok és rendkívüliek a kiadásai, miután a honvédség felállítása és felszerelése nagy kiadást igényel, habár a 7 millióra menő felszerelés inkább beruházásnak mint költségnek tekinthető; és az 1869-ik évi zárszámadás a jövedelmet és költséget tekintve nem fog hiány nélkül bezárathatni: mindamellett reményleni lehet, hogy ha még a bátra levő idő alatt az adók rendesen befolynak, a bevétel és kiadás közt a sulyegyen fentartható lesz a nélkül, hogy a törvény által engedélyezett pénztári utalványokhoz lenne szükség folyamodni. Minden esetre előny reánk nézve, hogy az első két évet pénzügyi tekintetben kedvező eredménynyel, hogy a harmadikat is valószínűleg improductiv adósságcsinálás nélkül zárhatjuk be; de ebben, a mennyiben szerencse, ne bizzuk el magunkat, sőt tegyünk meg minden lehetőt a rendezett pénzügyek megszilárdítására. Ez irányban a teendők nézetem szerint, mint azt az első költségvetés benyújtása alkalmával már kijelentem, különösen három pontba 'foglalhatók: (Halljuk!) igyekeznünk keh! mindenek felett a közterheket arányos és igazságos felosztás, valamint kezelésök és beszedésök rendezése által könnyebben elviselhetőkké tenni, (Helyeslés) czélszerü törvényhozási intézkedések és hasznos beruházások által a nemzet anyagi és szellemi erejét, és igy adóképességét lehetőleg emelni; (Élénk helyeslés.) végre az államkiadások megállapításánál lehetőleg takarékosan eljárni. (Átalános élénk helyeslés.) Hogy ez irányban a törvényhozás intézkedhessek, a zárszámadásokkal együtt beterjesztem az 1870-ik évi államköltségvetésre vonatkozó eddig kinyomtatott füzeteket, nevezetesen a miniszterelnökséget, az ő felsége személye körüli minisztériumot és a pénzügyminisztériumot illetőket; a többi füzetet is, mihelyt sajtó alól kikerül, a tisztelt ház elé fogom terjeszteni. Ámbár tehát az összes költségvetés és különösen annak sommázata még eddig előállítható nem volt, ugy hiszem, ez nem akadályozza, hogy a t. ház intézkedései folytán a pénzügyi bizottság az 1870-ik évi költségvetés tárgyalását megkezdje, miután a pénzügyminiszteri költségvetésben az összes bevételek, illetőleg a fedezetnek legnagyobb része, előszámitva vannak, a pénzügyi bizottság és annak véleménye alapján a t. ház a tárgyalások megkezdése iránt intézkedhetik, miután mint minden magános háztartásnál, ugy az államháztartásnál is a legfontosabb körülmény a fedezet; tudniillik az előszámitások alapján mennyi azon összeg, mely felett rendelkezni lehet, össze van állítva. Egész átalánosságban a fedezetre nézve azt jelenthetem, hogy a várt jövedelmeknek tételei gondos számítás alapján állíttattak össze, még pedig a középszám megállapításánál nemcsak a múlt évnek átlaga, de a jelen év első felében mutatkozott szaporulatok is tekintetbe vétettek. Ha tekintjük a most beterjesztett zárszámadásban mutatkozó eredményeket, ugy talán az 1870. évi jövedelmeket nagyobb összegekre is lehetett volna előszámitani; azonban ugy hiszem, sokkal czélszerűbb, ha minden eshetőséget tekintetbe véve nem csupán a rendkivülileg kedvező 1868-ik évben elért eredményeket tekintjük egyedül irányadóknak. (Helyeslés.) De mindamellett, és ámbár az ut- és hidvámok jövedelmei számításba nem vétettek, miután azok iránt külön törvényhozási intézkedést szándékozom javaslatba hozni, melynek megállapításától függ, vajon az ut- és hidvámok jövedelme jövőre a költségvetésben felvétessék-e vagy ne ? ámbár továbbá a földadónál, mely minden adónem közt bizonyára legaránytalanabb és legsúlyosabban terheli az adózókat, és melynél épen azért óhajtottam volna nevezetesebb adóleszállitást hozni javaslatba, ha az állam rendes költségei 1870-re nagyobb összegben nem igényeltetnének, mint 1869-ik évre a törvényhozás által megállapítva voltak: {Helyeslés,) a könnyebb számítás végett mégis a 29°|o feletti törtszámnak elhagyását, illetőleg a földadónak azon összegig menő mérséklését hozhatom javaslatba, a mi 875.000 frtot tesz: (Helyeslés,) a pénzügyminisztériumnak összes bevétele tehát a rendes fedezet 1870-ik évre 140.602,000 írttal van előszámitva; mihez adva a földmivelési és kereskedelmi minisztérium bevételi többletét 52,700 írttal, ugy szintén a vallás- és közoktatásügyi minisztérium saját bevételét 62,085 írttal, az összes 1870-ik évre előszámitott fedezet tesz 140.716,785 irtot. Összehasonlítván ezt az 1869-ik évi összes rendes fedezettel, 1870-re közel 4'|i milliót tevő nagyobb fedezet mutatkozik; mi minden esetre kedvező eredménynek mondható. {Elénk helyeslés.) Egyébiránt az elvek, melyek szerint az 1870. évi költségvetés készült, ugyanazok, melyek az 1869. évi költségvetésnél irányadók voltak. A pénzügyminisztérium költségvetését illetőleg azon-