Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-64

64-. országos Dlés november 4. 1869. 175 nélkül maradt munkást löknek ki Pest piaczára: mily socialis mozgalom keletkezik akkor ? Azt mondja a t. pénzügyminiszter ur, hogy az államnak nincs joga beavatkozni az ilyen dolgokba, még segitőleg sem. A jelen viszonyokban én ugy tudom, hogy más országokban ugy van. így például a Peel-actát, mely 1844-ben hozatott, mely megszabja az országos banknak, hogy azon 140 millió forint (14 millió fontsterling) függő adósságon túl nem szabad neki több bankjegyet kiadni, mint a mennyi kész pénzzel fedezve van, ezen actát az angol kormány háromszor függesztette fel : első ízben mindjárt 3 évre hozatala után, azután 1857- és 1864-ben, midőn nagy pénzkrisisek támadtak. A kormány fölhatalmazta a bankot, hogy 20 millió fonttal többet adjon ki, és ezzel segítse föl a bukni indult industriát, kereskedelmet, és magának csak később kért indemnityt ez eljárásért. Ha Angolországban méltányosnak találták ezt, hasonló eljárás miért ne volna Magyarországon helyén ? T. ház! Az mondatott ezen mostani pénzkrisis alkalmával, hogy ezt a pénzpiacznak túlterhelése okozta. Bocsánatot kérek, ez csak anyagul szolgált a krisis tovább fejlesztésének. Mert tudjuk nagyon jói, hogy nálunk a pénzkrisis csak egy politikai lármaütésből keletkezett. Ha egy nagy ember Parisban náthát kap és azt nagyobb betegségnek találták elhíresztelni, itt minden hanyat-homlik esik, hogy rögtön azon papírok, melyek nem játékpapirok, hanem valóságos iparvállalatokban fekvő, valóságos solid papirosok, jussanak tönkre. Bizonyosan tudni fogja azt a nem annyira „bon mot"-t mint „mauvaisniot

£i-t a t. pénzügyminiszter ur, miszerint a magyarországi gyárakról azt tartják, hogy azok csak harmadik megbukásuk után kezdik magukat kifizetni, midőn t. i. a negyedik licitátión csaknem ingyen kapja, de legalább V

3 rész áron, a kész épületeket a negyedik vevő; ez azért van, mert a magyarországi gyáriparnak nincs olcsó üzelmi tőkéje, s" igy a külföldivel nem versenyezhet, mely legolcsóbb főkével dolgozik. Azt akarjuk-e, hogy Magyarországtól örök időkre riaszszuk el a külföldi tőkét, mely nem lesz többé őrült, hogy behozza Magyarországba a maga filléreit s a maga millióit, s oly vállalatokba verje bele, melyek a legelső politikai rósz szélre tönkre jutnak, és biztassuk aztán továbbra is a magyar embert, hogy tegyen le a maga tábíabiráskodásáról és álljon be kereskedőnek, iparosnak, midőn be van bizonyítva, hogy Istenáldotta két évi működés után a harmadikban, minden helyes ok nélkül, koldussá lesz a kereskedő ós iparos. Ezen, t. képviselőház, ezen, t. miniszter ur, csak Magyarországnak önálló banktörvénye segíthet. (Igaz! hal felöl.) Tudom én is, ismerem én is azukat az adott helyzeteket, a miket a t. miniszter ur czélozva emlitget javaslatában. Tudom nagyon jól, másutt és különösen kormánypárti lapokban előadott nézetek nyomán, hogy minálunk akadályokat kej résnek az adott helyzetben a magyarországi jegybank fölállithatására, miután itt van más jegybank, itt van az osztrák nemzeti bank, hogyan fog az azután kiütni, hogy ha itt kétféle jaénz lesz, hogyan fog az kiütni, hogy ha itt bankszabadság lenne, hogyan kerülné el annak az újonnan alapítandó banknak arany- és ezüst-készlete az erőszakolt kimerittetést, ha bankjegyei rögtöni beváltással bocsáttatnak ki ? s mi viszony í lenne a két bank kétféle jegyei között ? Ezekre nézve bátor vagyok szintén a csupán más országokban adott tényeket felhozni. Bátor vagyok felhozni azt, hogy például Angliában az országos bank mellett még, ugy tudom, 212 úgynevezett land-bank van, mely bankjegyeket bocsát ki, még pedig oly quantumban, hogy mikor az országos londoni bank 18 millió font sterlinget bocsát ki, emezek, a land-bankok, 12 millió font sterlinget, és más egyéb megszorítás nem volt | irányukban kikötve, mint az, hogy 13 mértföldnyire nem szabad London közelében banknak keletkezni; a mellett pedig mind Skócziának, mind pedig Irlandnak, melyek pedig ugyancsak reál unióban élnek Angliával, külön bankjaik voltak, ügy tudom, Irlandnak 6, Skócziának pedig körülbelül 8, ! mely bankok együtt 106 millió forintnyi bankjeI gyeket adnak ki, és fedezve voltak ezek a bankjegyek 33 millió forintnyi arany- és ezüsttel. Ismerjük a németországi viszonyokat is, ott egy időben megkísértette minden orsnág, hogy elzárja magát és kitiltsa a szomszéd országnak bankjegyeit. így tett különösen Poroszország és Bajorország. Egyetlen egy ország , Szászország nem követte ezt a példát, sőt inkább kimondta, hogy minden oly bankjegy, mely 72 óra alatt, arany- és ezüstre beváltható, ö nála elfogadható ; és íme, mivé emelkedett ipar és kereskedelem tekintetében ? Amerikát tán nem is említeném, hol, tudjuk jól, hogy körülbelül 1390 bank van. Ha a Tankeé ki tud igazodni az 1390 bank különböző jegyeiből, akkor csak Magyarországban mondaná fel az algebra a szolgálatot, hogy kétféle bankiegv közti különbségen el ne tudjon I igazodni, ha ugyan ily különbség kényszerült szükség lenne. Különben is nem az a fogalmam a Magyarországon létesítendő jegybankok felállításáról, hogy azok, mostani mód szerint, egyforintos és tizkrajczáros pénzjegyekkel áraszszák el a zöldségpiaczot, s apró váltó pénzt szolgáltassa-