Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-63

63. országos ülés november 3. 1869. 167 Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Már előbb volt szerencsém az átalános tárgyalás alkalmával kijelenteni, hogy a ház mindkét oldaláról nyilvánult óhajtáshoz képest én a 8., 9., 10., 11., 12., 13. §§-kat visszavontaknak jelentem ki, s ennélfogva kérem a tárgyalást ezekre nézve megszüntetni. (Átalános helyeslés.) Teljes jogom van ehhez a házszabályok 130. §-a értelmében, mely igy szól: „Az indítványozónak mindig jogában áll inditványát visszavonni." (Átalános helyeslés.) Várady Gáhor: Az átalános vita alkalmával, t. ház, bátor voltam kijelenteni, hogy ezen szakasz kihagyása esetében egy törvényjavaslatot leszek bátor a ház elé terjeszteni. Miután azonban t. igazságügyminiszter ur kilátásba helyezte, hogy ezen szakaszokra vonatkozólag külön törvényjavaslatot fog előterjeszteni: a törvényjavaslatot ezúttal visszatartom; hanem a határozati javaslatot bátor leszek előterjeszteni s azt néhány szóval indokolni. Elő kell terjesztenem ezen határozati javaslatot különösen azért, mert az igen t. igazságügyminiszter ur csak az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt két esetre vonatkozólag Ígérte egy külön törvényjavaslat előterjesztését, de ennél, az én nézetem szerint, megállapodnunk nem lehet. Azonban nem hagyhatom észrevétel nélkül azt sem, mi az átalános vita alkalmával megemlittetett, mintha t. i. a kisebb hatalmaskodás és becsületsértés esetei kivétel nélkül büntető eljárás alá tartoznának. Azon elvi kérdés, hogy a becsületsértés esetei kivétel nélkül polgári vagy büntető eljárás alá tartozzanak-e, még napjainkban is egyik érdekes tárgyát képezi a jogtudósok vitatkozásainak. En nem akarom itt e vitát felidézni, csak kijelentem, hogy ezen elvi kérdés fenálló törtörvényeinkben még nincsen egészen eldöntve, és a mennyiben ezen elvi kérdés részben már eldöntetett volna, ugy az az itt hallott nézettel nem áll öszhangzásban, mert például az 1848. XVIII. t. ez. a sajtó terén elkövetett rágalmak fölötti eljárást esküdtszók elé utasítja. A rágalom, t. ház, a becsületsértésnek legnagyobb foka, annyival magasabb az, ha sajtó utján követtetik el, és ezen, a sajtó utján elkövetett rágalmak fölötti eljárást az 1848-ki törvény a sajtó bíróság alá helyezte. Lehetne-e, t. ház, most már ezen törvénynyel szemben a becsületsértési eseteket kivétel nélkül büntető eljárás elé utasítani? (Közbeszólás jobb felől: Azt nem kívánta senki!) Csak azért jegyzem meg ezt, mert ez az átalános vitánál fölemlittetett és ezt szó nélkül nem hagyhatom. A mi már most az ezen szakaszokban foglalt eseteket illeti, t. i. a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási eseteket, én azon nézetben. vagyok, hogy ennél nekünk megállapodnunk nem lehet. Ezen előttünk fekvő javaslatban azon szándék is nyer kifejezést, hogy a nemes és nem. nemes közti különbség a törvény előtt e téren is eltöröltessék. (Élénk helyeslés.) Az én határozati javaslatom tovább megy, mint a t. igazságügyminiszter ur, ki csak ezen §§-okra méltóztatott megígérni nekünk egy külön törvényjavaslat előterjesztését. Határozati javaslatom igy szól. (Olvassa:) „Tekintettel arra, hogy a jogegyenlőség elve már az 1847 —48-ik évi törvényezikkben kifejezést talált; tekintettel arra, hogy ezen elveknél fogva a hon polgárai között a törvény előtt semmi különbség nem tétethetik: utasittatik az igazságügyminiszter, hogy addig is, mig a büntető polgári törvénykönyvek törvényhozási utón rendszeresen megállapittathatnának, a törvényes hitbér mint a nagyobb hatalmaskodás ugy szinte a kisebb hatalmaskodás és becsületsértés eseteit, valamint a vértagadás és álarezosság büntetéseit és átalában mind azon esetet illetőleg, melyekben a nemes és nem nemes között törvényeinkben különbség létezik, egy, a teljes jogegyenlőség elvének megfelelő törvényjavaslatot terjeszszen a képviselő ház elé." Meg vagyok győződve, hogy a t. ház egyetlen tagja sem óhajtja, hogy itt a félúton állapodjunk meg, s ezért engedje a t. ház azon reményemet kifejezhetnem, hogy akár fogadja el a t. ház törvényjavaslatomat, akár nem, semmi ok, semmi körülmény nem szolgáland gátul a t. ház ezen határozatánál, hogy azon kérdések, melyeket a korszellem régen elitélt, s melyeket mi mindnyájan elitélünk, s melyek különben is kirívó ellentétben állanak demokrát irányban fejlődő intézményeinkkel, gyökeresen megoldassanak, és pedig tekintet nélkül arra, hogy mikor tog a büntető vagy polgári törvénykönyv ezen ház elé terjesztetni, hogy igy azon épület, melynek legszélesebb, legbiztosabb alapját a 48-iki törvényhozás tette le, legalább az egyenlőség és testvériség szempontjából, betetőztessék. Ezért ajánlom javaslatomat a t. ház figyelmébe. Bujanovics Sándor jegyző (újra felolvassa Várady Gábor határozati javaslatát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter t Remélem, t. ház, hogy ezen határozati javaslat ki fog nyomatni, s azután fog a t. ház határozni a fölött, a szabályok 99-ik és 100-ik §-ai értelmében, ha vajon napirendre és tárgyalásra tüzessék-e vagy nem ? Addig csak annyit van szerencsém megjegyezni, hogy én nem azt ígértem, miszerint ezen tárgyakra vonatkozólag excerptive külön-külön törvényjavaslatot fogok elő-