Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,

Ülésnapok - 1869-55

55. országos Dlés október 18. 1869. 9 szággyülésen levén elfoglalva, mint turopolyai kapitánynak néhány heti dolga van, (Megadjuk!) Több nincs. Tehát az első kettőnek nem adatik meg, az utóbbi kettőnek pedig megadatik a kért szabadságidő. Patay István: Ezúttal jó volna határozatilag kimondani, hogy a körülményeket fejtsék ki bővebben a szabadságért folyamodók, különben a szabadságot simpliciter megadni nem lehet. Elnök: Kérem a képviselő urakat, a kiknek kérvényök vagy interpellatiójuk van, méltóztassanak előterjeszteni. Szakácsy Dániel: Tisztelt képviselőház! Zemplén megye székvárosa Sátoralja-Ujhely iparosainak kérvényét van szerencsém tisztelettel benyújtani, melyben az iparügyet előterjesztett véleményüknek is figyelembe vételével kérik elintéztetni ; és a mennyiben még e tárgyban a pesti iparkamara sem hallgattatott meg, óhajtanák, hogy az a kamara az ipar terén bő tapasztalattal állhatván elő, együtt vétetnék figyelembe ezen kérvénynyel. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vidacs János: T. képviselőház! Diengesz Vilmos torontálmegyei bánátkomlósi csizmadiamesteruek van szerencsém kérvényét benyújtani. Ő az 1848 — 49-diki szabadságharczban több rendbeli bakancsot és csizmát adott az akkori kormánynak; kéri, lenne szives a t. képviselőház, neki ezen összeget kamatostul visszatéríteni. Méltóztassék a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Prileszky Tádé: T. ház! Bátorkodom a házszabályok 150. §. értelmében Nagy-Szombat iparos polgárainak számos aláírással ellátott folyamodását tiszteletteljesen benjurjtani, melyben az iparviszonyok rendezését mielőbb eszközöltetni kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Irányi Dániel: A közel lefolyt napok minden embert meggyőzhettek, mennyire káros hatást gyakorol a hazai pénzügyre, a pénzpiaczra, mind pedig a kereskedelemre és iparra azon függés , melyben Magyarország az osztrák nemzeti banktól van; következőleg meggyőzhettek mindenkit annak szükségességéről, hogy hazánk ezen függés alól mielőbb gyökereren fölszabadittassék. Hogy ennek semmi komoly, semmi legyőzhetlen akadályok nem állanak útjában, azt a sajtó elegendően bebizonyította A kezdemény e részben, KÉPV. H. NAPLÓ 1814 III. véleményem szerint, különösen a kormányt és annak azon tagját illeti, a ki a pénzügyek kezelésével van megbízva. Én tehát minden bővebb indokolás nélkül azon kérdést vagyok bátor intézni a pénzügyminiszter úrhoz: szándékozik-e és milyen intézkedéseket ajánlani a törvényhozásnak a magyarországi pónzpiacz, ipar és kereskedelemnek az osztrák nemzeti banktól függetlenítése végett? Széll Kálmán jegyző (olvassa Irányi Dániel interpellátióját.) Elnök : Ki fog adatni pénzügyminiszter urnák. Következik a napirend szerint a pénzügyminiszter ur előterjesztése. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A t. ház türelmét a múlt ülésszak végperczeiben hozzám intézett interpellátiók folytán igénybe vettem hazánk pénzügyeire vonatkozó nyilatkozat végett; engedje meg, hogy a jelen ülésszak kezdetén ismét a pénzügyekre vonatkozó előterjesztések meghallgatására hívhassam fel becses figyelmét; mit annyival inkább vagyok bátor kikérni, miután jelen előterjesztésemben kerülni kívánom a szónoklati modort; száraz számok lesznek indokaim, melyeknek — ugy hiszem — meg van saját nyomatékuk, miután valóságos eltagadhatlan tényeknek eredményei. Jelen előterjesztésem három részre oszlik, vagyis inkább három külön tárgyról kívánok előterjesztést tenni. Az elsőben előterjesztem a múlt 1868-dik évről a zárszámadást; a második előterjesztésem vonatkozik az 1870-iki államköltségvetésnek már befejezett részére ; különösen a fedezetre; a harmadik végre általában az államvagy ónra . (Ila Ujuk!) Az alkotmányos jogok legfontosbbika, sőt lehet mondani, minden alkotmányos jog gyakorlatának alapja, legnagyobb biztositéka : az évi államköltségvetés megállapítása, és az ekkép megállapított költségvetés szerint az elmúlt évekről adott részletes számadásnak a törvényhozás elé terjesztése és bírálata. A valódi alkotmányosság Szempontjából tehát nevezetes pillanat az , midőn a mióta a magyar alkotmány íenáll, elsőben terjesztetik államháztartásról szóló részletes államszámadás a törvényhozás elé azon czélból, hogy a törvényhozás azt az 1848: IV. és 1867: X. t. ez. értelme szerint vizsgálat és bírálat alá vegye. (Tetszés.) Ez egy ujabb elvitázhatlan bizonysága annak, hogy az 1867-dik év szerzett érvényt és adott életet azon alkotmányos jognak, melyet ősi alkotmányunk nem ismert, s legelőször az 1848. évi törvények mondtak ki. 2