Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-35

f 99« p 1869. június 24-én Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. A képviselőház költségvetése jnnius bávára megállapittatik. A birói iatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása tovább foly. A főrendek üzenik, hogy az idei ujonczozásról, a vámkezelési költségek átalánositásáról s az 1868. VII. t ez. módosításáról szóló törvényjavaslatokat, az utóbbit némi módosítással, elfogadták. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Eötvös József b., Gorove István, Horvát Boldizsár, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, és a jegyzőkönyvet meghallgatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa a június 23-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Észrevétel nem levén, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Több győr- és vasmegyei képviselő kérvényt nyújtott be, a melyben a képviselőházat arra kérik, hogy kapcsolatban a múlt országgyűlésen már megállapított fehérvár-veszprém-kisezelli fő-, és győr-pápa-kisezelli szárnyvonalakkal egyszersmind s egyidejűleg az ezen két vonalt összekötő s a közforgalom érdekében felette fontos pápaszőllősi rövid vonal is kiépíttessék s az úgynevezett nyugati vonal iránt beterjesztett törvény javaslatba s engedélyokmányban felvétessék. Talán a vasúti bizottsághoz utasítható ? (Helyeslés.) Szatmár-Németi szabad királyi város közönsége a bíróságok rendezését a törvényhatóságok rendezésével együtt kéri tárgyaltatni. (Helyeslés lal felől.) Torna vármegye közönsége az alsó bíróságok rendezésénél a választási rendszer meghagyását kéri. (Helyeslés bal felől.) Szabad királyi Győr város közönsége kérvényt nyújt be a törvényhatósgoknak törvény általi szabályozása iránt. Máramaros megye közönsége kéri az 1868. évi adótörvények módosítását. Mindezen kórvények a kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Győrffy Gyula: T. ház! Nagy-Várad városa közönségének egy kérvényét van szerencsém benyújtani, melynek rövid tartalma a következő: 1849-ben az egyesült osztrák-orosz sereg élelmezése fejében Nagy-Várad városon 54,280 frt. 42 krt. zsaroltak. A fizetés meg volt igórve, de az ígéret meg nem tartatott. A város folyamodásai halmazának minden sikere abból állott, hogy 1866ban volt budai császári királyi országos pénzügyigazgatóság, valamint a helytartótanács Nagyvárad város követelését 49,609 frt. 86 krban megállapította és a kifizetést el is rendelte. Tizenhat év után tehát még is oda jutott a város, hogy követelése elismertetett, annak kifizetése elhatároztatott és megengedtetett, hogy ezen követelés a városnak adó és más kincstári tartozásaiba beszámíttassák. Es igy ha meg nem kapta is pénzét, legalább azt hitte, hogy kifizette adósságait. E stádiumban állott az ügy, midőn a hazát azon szerencse érte, hogy a mostani minisztérium vette át az ország ügyeinek kormányzatát. Azóta mintegy 7 kérvény terjesztetett a minisztériumhoz, hogy az emiitett határozat végrehajtásával ez ügy valahára kiegyenlittessék; de a tisztelt pénzügyminiszter ur sokáig csak azzal felelt, hogy hallgatott; mig végtére a múlt év nyarán a volt nagyváradi pénzügyi felügyelőség utján arról értesítette a várost, hogy miután ezen követelés katonai szolgálmányokon alapszik, az ügyet a honvédelmi minisztériumhoz tette át oly czélból, hogy a kincstár kérdéses tartozása a közös költségbe leendő igtatás végett a delegatió elé terjesztessék. Továbbá a város nagy meglepetésére egyszersmind arról is érte-