Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-34
84. országos ülés június 23. 1869. 63 hatóságokról szóló törvényjavaslattal, és azután indíttatott meg az átalános tárgyalás. Ennélfogva én is az e kérdés feletti szavazást kívánom. Elnök: Kiván-e a t. ház szavazás által nyilatkozni Ghyczy Kálmán képviselő úr indítványa mellett vagy nem? Tessék nyilatkozni. Két kérdés lehet e tekintetben: egyik az : vajon a napirendre kitűzött tárgy tárgyalásába bele boesátkozik-e a t. ház vagy nem ? a másik: Ghyczy Kálmán képviselő ur indítványát elfogdja-e vagy nem? Én ugy gondolom, a napirendre kitűzött tárgy az első; az eredmény különben ugyanaz lesz, akármelyikre szavazunk. (Bal felől: Hát a Gtiyczy Kálmán indítványára szavazzunk!) Tisza Kálmán: A mennyire a nyilatkozatok folytán megértettem, leghelyesebb lenne a kérdést igy feltenni: kívánja-e a ház a Ghyczy Kálmán indítványát most, előzetesen tárgyalni vagy nem? (Helyeslés bal felől.) Részemről nem is látok más eljárást lehetőnek: mert a legkorrektebb eljárásnak tartom minden indítványnál első kérdésként feltenni, hogy vajon kivánja-e azt a ház tárgyalni vagy nem. Azon perczben, midőn kimondja a ház, hogy nem kívánja Ghyczy indítványát tárgyalni, eo ipso bele jövünk az átalános vitába. Paczolay János: Az én felfogásom szerint a kérdés nem lehet más, mint az, vajon a házszabályok megtartása ellenére szavazás által akarják a kérdést eldönteni .... (Felkiállások a bal oldalon: Ohó! ohó! Zaj.) Almásy Sándor: Figyelmeztetem a t. házat, hogy az elnök már feltette a kérdést: akar-e a ház a szőnyegen forgó tárgy felett szavazni vagy nem? (Hosszas zaj és felkiáltások: Szavazzunk! Nem lehet!) Deáky Lajos: Ha elnök ur a föltett kérdést visszavonta, akkor kérek más kérdést feltétetni. Elnök: Két kérdés van: az egyik, hogy a napi rendre tűzött tárgyba méltóztatnak-e bocsátkozni vagy nem ? másik: elfogadják-e Ghyczy Kálmán indítványát vagy nem? (Felkiáltások: Nem ez a kérdés!) Deáky Lajos: Hogy mennyire roszul van föltéve a kérdés, igazolom csupán azon egy körülménynyel, hogy maga a ház is teljesen elismerte azt, miszerint a központi bizottság is foglalkozott e kérdéssel és el is döntötte azt, hogy a törvényjavaslat együtt tárgyaltassék-e a megye rendezésével vagy nem? Kérdem most elnök urat, hogy azon esetben, ha az osztályokban azon vélemény jutott volna többségre, hogy ezen törvényjavaslat csak is együttesen a megye rendezésével vétessék tárgyalás alá, kérdem, ez esetben ki tanácskozott volna a házban azon tárgy felett, hogy a törvényjavaslat a megye rendezésével tárgyaltassék-e vagy nem? Ez is mutatja, hogy a kérdés mily roszul van felállítva. (Zaj.) Justh József t Alázatos véleményem szerint a kérdésnek ugy kell felállíttatni , a mint az a vitából kifejlődött, és ugy, hogy az a házszabályaival összeegyeztethető legyen. Nem akarom kutatni azt, vajon e vita a szabályok szerint keletkezett-e vagy nem? mert az most nem ide tartozik; hanem, felfogásom szerint, a kérdés tisztán csak ugy állhat: vajon a ház, a Ghyczy képviselő ur által tett indítványt elmellőzve át akar-e térni a napi rendre, vagy nem ? (Helyeslés. Zaj.) Kállay Ödön: Ghyczy Kálmán ur indítványa ellenében a túlsó oldalon leginkább azon érv hozatott fel, hogy azon indítvány akkor lett volna teendő, midőn az előadó szólott volna. Ha tehát ez érvet föntartják a túlsó oldalon ülő képviselő urak, akkor, nézetem szerint, leghelyesebb azon kérdést tenni fel : vajon most tárgyaltassék-e Ghyczy Kálmán indítványa vagy nem ? (Helyeslés. Szavazzunk hát erre! Zaj.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: A t. ház ugy méltóztatott nyilatkozni, hogy e kérdés felett szavazni kivan. En részemről nem teszek semmi ellenvetést ez ellen, de meg kell vallanom, hogy a kérdésnek ily módoni fölállítása, nézetem szerint, a házszabályokba ütközik. En azt gondolom, itt felre téve a házszabályokat , maga a dolgok természete határoz, és igy jogában lett volna a többségnek, a szavazást megtagadni. Határoz, mondom, a dolgok természete: mert kérdem: mi az, mit Ghyczy tisztelt képviselő ur a ház asztalára inditványkép letett? Egy indítvány, mely — mint ő ezt maga bevallja, nem magáról a tárgyról, hanem azon módról szól, hogyan kívánja ő ezt tárgyalni. Már most kérdem az egyszerű logika nem igazolja-e azt, hogy — mielőtt arról lehetne szólni, hogy egy dolgot mikép kivánt a ház tárgyalni, elébb az iránt kell jőnie tisztába, mi azon dolog, mit igy vagy amúgy tárgyaim kivan? (Helyeslés jobb felől.) Ebből tehát az következik, hogy előbb a központi bizottság előadója adja elő véleményét, és | csak ezután következhetik a másik kérdés^ tudni i illik annak meghatározása, hogy miképen legyen tárgyalva? A kérdésnek ilyetén megoldása a dolog természetéből foly; de ha a házszabályokra is támaszkodunk: itt áll a 99. §., mely azt mondja: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, < mely' nem törvény alkotását czélozza, felvételi ideje meghatároztatik s az alatt kinyomatván, a j tagok között szétosztalak." Ezen §. értelme szeí rint tehát a t. képviselő ur indítványának ki kellene nyomatni, és a tagok közt szétosztat-
