Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-50

50. országos ülés Julius 13. 1869. 567 vasúttal Villánynál eszközlendő összeköttetésre a ház által teljesen méltányolt azon ok szolgált, hogy az alföldi vasút, ez utón legrövidebb és leggyorsabb kapcsolatba hozassék a kitűnő minőségű pécsi kőszénnel. Ha én tehát azt tapasztalnám, miről egyébként hivatalos tudomásom eddig nincsen, hogy e kapcsoló vasutat több igyekezettel épitik, mint milyenre kötelesek, e buzgóságot csak dicsérőleg ismerhetném el: mert azt látnám, hogy a minden pályának éltető elemét képező tüzelő anyagnak, ez esetben tehát a kőszénnek szállitását lehetővé teszik akkorra, midőn e várva várt vasútnak egyes vonalai megnyilandnak, és igy kedvező esélyt nyujtandnak arra, hogy az olcsóbb üzlet által a kamatbiztositás czimén netán nyújtandó segély csökkentessék. A mit tobábbá interpelláló ur ezen pontban az eszék-sziszeki előmunkálatokról, azután a Sziszektől Károlyvároson át Fiúméig építendő vonalak gyorsabb kiépítéséről említeni jónak látott, ezek tekintetében emlékeztetnem kell azokra, miket a fiumei vasút iránt tett múltkori interpellatiójára adott válaszomban mondottam, mit, ha táradságot teend magának gondosan áttekinteni, érdekeltségének megfelelő azon megnyugtatásban fog részesülni, hogy ezen ügy körül késleltetés a minisztériumot nem terhelheti. A harmadik pontra megjegyzem, hogy arról, miként Zombortól Bezdánon át Baranyavár felé mérnöki munkálatok volnának folyamatban, a tisztelt képviselő ur által mondott értelemben, tudomásom nincsen, mert ilyenek rendeletemből nem is történhettek. Hogy Zombor és Bezdán közt ily előmunkálatok eszközöltettek, lehetséges, sőt valószínű, minthogy a bezdán-zombor-ujvidéki vonalra az illető folyamodóknak még múlt évben előmunkálati engedélyt adtam. A negyedik pontra az első pontban adott válaszszal megfeleltem, a mennyiben a zombori indóház elhelyezése, a zombor-szontai vonalrész irányának végmegállapitására vonatkozó, s legközelebb befejezendő tárgyalásokkal van kapcsolatban. Az ő-ik pontra vonatkozólag, mely szerint; Való-e, hogy az alföldi vasút, noha az Magyarország területén épül, mégis Bécsből kormányoztatik, igazgatósági székhelye Bécs és igazgatósági személyzete külföldi, sőt, hogy benne Magyarországban az alföldi vasútnál üzlet-igazgatóvá külföldi egyén neveztetett ki, ki állítólag a déli vaspálya szolgálatában áll," válaszom az, hogy az alföldi vasút nem Bécsből, de Pestről kormányoztatik, mert az alföldi vasút építése érdekében a kormány jelenleg — a midőn a társulat még meg nem alakult — csak a nevezett vasút engedélyeseivel s illetőleg azok Pesten székelő megbízottjukkal a magyar átalános hitelbankkal, nem pedig valamely bécsi — előtte ismeretlen igazgatósággal — érintkezik, azon banknak adja továbbá utasításait is, s annak utján rendelkezik az épités kivitelére nézve. Hogy mily nemzetiségbeli műtani közegeket használjanak fel az engedélyesek'? e tekintetben a kormány a társulat alakultáig közvetlen befolyást az engedélyezési- vagy más törvény alapján nem gyakorolhat, s e tekintetben az engedélyesek semminemű kötelezettséget sem vállaltak el. de olyannal nem is voltak terhelhetők. A társulatnak legközelebb várható megalakultával, a kormány kivánatához képest módosítandó alapszabályok értelmében, a társaság székhelye Pest leencl, s igy a vállalat ezentúl is Pestről fog kormányoztatni, sőt gondoskodtam arról is, hogy az alapszabályokba felvétessék : miszerint az igazgató - tanács legalább felének belföldinek és Budapesten lakónak kellend lenni, továbbá, hogy lehetőleg a magyar korona területén szülöttek, vagy honosítottak alkalmaztassanak, s hogy végül a vasúti szolgálatra jelentkező alkalmas kiszolgált magyarországi katonáknak és honvédeknek más folyamodók előtt előny adassék. Ezekben, t. ház, a hozzám intézett kérdésekre megfeleltem volna ; de ez alkalommal szükségesnek látom, hogy a déli vasúttársaságnak és vonalainak Magyarország érdekeihez való viszonyáról, a t, ház engedelmével, némelyeket elmondjak, azért: mert alig hozathatik fel itt e házban az alföld-fiumei vasút ügye a nélkül, hogy az egyszersmind a déli vasúttársaság veszedelmes befogásával kapcsolatba ne hozassék. (Dalijuk!) Oly sokszor említtetik a déli vasúttársaságnak ügyeinkre gyakorolt befolyása, hogy a közvélemény ezen társulatot valóságos hatalomnak, ügyeinkre káros positiv befolyást gyakorló hatalomnak készül elismerni. Egyátalában nem akarom kicsinyleni azon érdekeinkre hátrányos körülmény fontosságát: bog}Triest kikötője, ugy Bécscsel, mint hazánk fővárosával, nem csak fő, hanem mellék gyűjtő vonalakkal is hamarabb, korábban hozatott kapcsolatba, mint a hogy Magyarországnak sikerül. Fiumét Magyarországgal vasút által összekötni; de épen ugy, a mint azon időben, midőn a, Triestbe vezető vonal épült, Magyarországnak nem állott hatalmában a fiumei vasutat biztosítani, ugy most biztosithatom a tisztelt házat, hogy semminemű mellék-érdek nem hátráltatja a fiumei egyenes összeköttetés létesítését. A déli vasúttársaság vonalainak Magyarország közlekedési ügyeire való befolyása soha sem