Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-50
50. országos ülés Julius 13. 1869. 553 nyék sorát: t. i. feltétetett az elnökség által e kérdés: vajon az osztályok ezen Irányi Dániel által beadott törvényjavaslat tárgyalásának folytatására felhivassanak-e, vagy ne? Erre történt aztán felállással szavazás. {Ügy van! a szélső bal oldalon.) A szavazás után, ámbár sürgettetett többek által, nevezetesen Deáky Lajos és Csiky Sándor képviselőtársaim által, hogy mondja ki az elnök a határozatot, azt az elnök még sem mondta ki, hanem később kijelentette, hogy a többséget ki nem veheti, és igy elmaradván a határozat kimondása, a vita folytattatott. Ekkor egy uj kérdés tétetett: vajon akar-e a ház a napirendre áttérni vagy nem? a mely kérdés el is döntetett, mig az előbbeni függőben maradt. Ez a tényállás, és ha ez a jegyzőkönyvbe bele nem jön, akkor én ellenmondok a jeggyzőkönyv hitelességének, mint a, melyből e tény kimaradt. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Ellenmondás jobb felől.) zeyk Károly: T. ház! Én azt hiszem, a jegyzőköiryvbe minden határozatnak bele kell menni; de a mi nem vált határozattá, a jegyzőkönyvbe fel nem vétethetik. (Ugy van! Jobbról.) A mit pedig méltóztatott mondani, hogy elleamond a jegyzőkönyv hitelességének, ugy tudom, a házszabályok gondoskodtak arról, hogy ellenmondani ne lehessen a ház határozatának. {Helyeslés.) Bobory Károly: Igen, de a házszabályok azt is mondják, hogy a jegyzőköiryvbe a szavazásnak fel kell vétetni. {Közbeszólások: Nem lehet háromszor szólani.') Elnök: Megbocsásson képviselő ur, de egy tárgyhoz háromszor nem lehet szólani. (Ugy van! Jobbról!) Én hallgatok: tessék Ítélni a t. háznak. {Marad a jegyzőkönyv!) Méltóztatnak a jegyzőkönyv szerkezetét megtartani? {Megtartjuk!) A jegyzőkönyv tehát hitelesítve van. Több képviselő ur kérvényt kíván benyújtani. Bittó István; Van szerencsém a t. ház asztalára somogymegyei Marczal vidékbeli lakosok kérvényét benyújtani, melybea Marczali mezővárosban első folyamodásu megyei törvényszék létesítését kérik, továbbá Zaránd megyébe bekeblezett Ribieze községbeli lakos és birtokos Nemes Lajos ellen támasztott per tárgyában Blédi Károly kérvényét, melyben ügyét a képviselőház által pártfogoltatni kéri. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Irányi Dániel: Hét rendbeli kérvényt vau szerencsém benyújtani, melyek aláírói azt kérik a háztól, hogy a birói hatalomról szóló törvényjavaslatot elvetni, és a tőrvényhatóságok szervezésével együtt tárgyalni méltóztassék, a polgárok bíróválasztási jogát fentartván. A kérvények következők. Dég községe kérvénye 40 polgár által aláírva, továbbá Rátót község 66, Vörösberény 23, Hajmáskér 57, Sóly 12, Kadárta 86, Szentkirály-Szabadja 89, s Letér köz sége 58 polgára által aláirt kérvénye. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Horváth Mihály: Van szerencsém a tisztelt háznak Szeged városa szabad iparosainak kérvényét benyújtani, melyben kérik a tisztelt házat : méltóztassék az 1860. május 1-én életbe lépett szabad ipar törvényt kiindulási pontul elfogadni, és alkotmányos utón átalakítani, különösen pedig az úgynevezett remeklést, a ezéhszabályoknak e maradványát eltörölni. {Helyeslés?) Elnök: A kérvérvényi bizottsághoz utasittatik. Hertelendy Kálmán: Van szerencsémKeszthely városának 158 polgára aláírásával ellátott feliratát a ház asztalára letenni, melyben a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatnak elfogadását a többség által köszönettel fogadják, és a kormánynál; e tekintetben bizalmat szavaznak. (Éljenzés.) Patrubány Gergely: T. ház! 1868. évbe a keleti vasút kiépítése tárgyában hozott 45-ik törvényczikk értelmében, a nagy-várad-kolozsvár-brassói vasútvonalra nézve elfogadott engedély-okmány feltételei közt megállapittatott, hogy e vonalban szabad, kir. Erzsébetvárosa is állomást nyerjen; azonban az említett engedélyokmány tartalmától eltérőleg az előmérések ugy vezettetnek, hogy a vasútvonal Erzsébetvárosa területét egy ponton sem érinti, mert az előmunkálatok a város területén kívül a Küküllő bal partján vezettetnek. Ez érdemben bátorkodom a közmunka és közlekedési miniszter úrhoz interpellatiót intézni, s kérem azt felolvastatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa Patrubány Gergely interpellációját): „Tekintve, hogy 1868-ban a keleti vasút kiépítése tárgyában hozott XLV. törvényczikk értelmében a nagyváradkolozsvár-segesvár-brassói vasútvonalra nézve elfogadott engedélyokmány föltételei között megállapittatott, hogy e vonalon szab. kir. Erzsébetvároson is első osztályú állomás legyen; „tekintve hogy az említett engedélyi oki mány tartalmától eltérőleg. az előmérések ugv vezettetnek, hogy a vasútvonal Erzsébetváros határát egyátalán sehol sem érinti, mert az előmunkálatok a város területén kivid a Knköllö bal partján eszközöltetnek; „tekintve, hogy az 1868. évi XLV. törvényczikk 7-ik §-a szerint engedélyezett vonalak szakaszai és részletes tervei a kormány által helybenhagyott átalános vonalozás alapján készítendők, a kormány által megvizsgálandók s esetleg módosíthatók; 71*