Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

492 47. országos ülés Julius 9. 1869. összefüggés nélkül van itt behozva, s nem is illik ezen törvény keretébe, a miért is teljességgel kihagyását indítványozom. A birói competentiát ugyanis minden rendes törvénykezésnél csak is a polg. perrendtartás határozza meg, azért ez itt teljességgel felesleges. (Felkiáltások; Maradjon a szerkezet!) Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet % (Elfogadjuk!) Tehát marad a szerkezet. Következik a 20. §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 20. §-í.) Horváth Döme előadó: A központi bizottságnak a 20-ik §-ra nincs észrevételt. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát a t. ház elfogadja. Következik a 21-ik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 21-ik szakaszt.) Horváth Döme előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Mocsáry Lajos: E §-nál egy rövid észrevételem van az irályra nézve. Én t. i. nem tartom correct kitételnek ezen szót; „jogszolgáltatás;" és azt hiszem, ez nincs tökéletesen magyarul mondva: mert mindig ugy mondtuk : igazságszolgáltatás, és szükségesnek tartom, hogy legalább a törvénykönyveket megóvjuk a helytelen kitételektől, melyek átalában a közirályban az utolsó időben nagyon is elharapóztak. Fájdalommal tapasztaltuk ezt, és ha valóban igaz, hogy az irály a szellem lenyomata, abból igen szomorú következtetést kellene vonni azon nemzedék alkotmányos felfogására és érzületére, mely jelenleg a közügyeket vezeti. Számtalan germanismus vagy helyesebben bachismus és schmerlingismus csúszott be a hivatalos nyelvbe, sőt utat talált, még a képviselőház szentélyébe is. Gyakran olvassuk ezen megszólítást „magas ház". (Zaj. Nem ide való!) Maga a kereskedelmi miniszter ur használta ezen kifejezést: „benyújtom ezen törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett;" sőt ugyanazon kifejezést hallottam a jegyzőkönyvben is feljegyezve hogy: „alkotmányos tárgyalás végett át fog tétetni a felsőházhoz." (Zaj. Felkiáltások! Nem idevaló! A dologra!) Ezen kitétel a Keichsrathban van gyakorlatban. Az ilyeneket kerülni kellene mindenütt, s különösen a törvényhozás keblében. Elnök: „Jogszolgáltatás" helyett „igazságszolgáltatás" tétetik. Következik a 22., illetőleg 23-ik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 22-ik, §-t.) Mocsáry Lajos: Itt is kijavítandó lenne eme szó „jogszolgáltatás" Elnök: Elfogadja a t. ház azon szónak kiigazításával : „igazságszolgáltatás* ? (Elfogadjuk !) Következik a 23-ik, illetőleg 24-ik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 23-dilc %-t.) Horváth Döme előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. (Elfogadjuk!) Elnök: El van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 24-ik szakaszt.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság a következő módosítást ajánlja: A 24 dik §. első sorában „közigazgatósági" szó helyett „közigazgatási," a második sorban „elintézése" helyett „elintézésére" ; s a 3-ik sorban „minisztériumot és illeti" helyett: „minisztérium hatalmaztatik fel" tétessék, — vagyis a szöveg" a következő lenne: „A bíró s közgigazgatási hatóságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézésére, a törvényhozás további intézkedéséig, a minisztérium íelhatalmaztatik. Ha pedig valamely állam reclamátiója folytán bel- és külföldi bíróságok közt merülne fel illetőségi összeütközés : ez esetben az igazságügyi miniszter fog intézkedni." Győrffy Gyula: T. ház! A most felolvasott 24. §-hoz egy módositványt vagyok bátor benyújtani. Nem hiszem, t. ház, hogy valaki kétségbe vonhatná azon elvet, miszerint a birói és közigazgatósági hatóságok közt előfordulható illetőségi összeütközések felett a bíráskodás, valamint átalában véve, minden bíráskodás, a törvény alkalmazásának kérdése lévén, a birói jog köréhez tartozik. Ha a birói hatalomnak ezen joga a végrehajtó hatalomra ruháztatik át, akkor legfőbb állami jogoknak gyakorlásában az egyensúly megzavartatik. A törvényjavaslat, mely erre alkalmat szolgáltat, eltér a parlamentális fogalmak eszméitől, nagyon jó szolgálatot tehet a kormány mindenhatóságának előmozdítására; de a szabadság és a valódi alkotmányosság ügyének csak ártalmára lesz. Azon veszélyre, mely a végrehajtó hatalom vagyis a kormány hatáskörének illetéktelen túlterjeszkedéséből származik, már majd minden államot megtanította a tapasztalás. Azért minden szabad ország abban keresi alkotmánya garantiájának lényegét, hogy a törvényhozás által a kormány jogkörét természetszerű határai közé szorítja, és nem enged helyet olyan veszélyes törekvésnek, mely annak átlépését a törvény által rendszeresítené. Mindenki át fogja látni, t. ház, hogy a mennyit az ily jogfoglalás által a kormány hatalma nyer: a birói hatalom épen annyit vészit. Ennek következményei pedig beláthatlanok. Mellőzve,