Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
47. országos Élés Julius 9. 1869. 4 MM i I viszonyai közt önmagától értetik. (Élénk helyeslés a hal oldalon.) Nem látom tehát helyét annak, hogy az a birák esküjében is külön említtessék meg. Hogy ez történik oly államokban, melyekben hosszú ideig praetendensek voltak, azt megfoghatom, de nálunk, Istennek hála, praetendens nem is gondolható ; különben is a király iránti hűségre való kötelezettség egyik legfőbb törvénye hazánknak, és a biró, midőn átalában a törvények megtartására esküszik, ezen legfőbb törvénynek megtartására is hitet tesz le. És ha ez áll, akkor annak, hogy a birák, midőn a törvényeknek megtartására átalában hittel köteleztetnek, még külön esküt is tesznek le a király iránti hűségre, akkor, mondom, ennek oly értelem is tulajdoníttathatnék, mintha lehetne eset, melyben a királyhozi hűség ellentétbe jöhetne a törvények megtartására való kötelezettséggel, és ez utóbbit háttérhe szoríthatná. Ez pedig alkotmányos országban nem lehetséges, és hogy ez megtörténhessék, meg sem engedhető. Azon nézetben vagyok továbbá t. ház, hogy mi törvényeinknél fogva és pedig alaptörvényeinknél fogva, nem csupán ő felsége az uralkodó király, hanem minden törvényes utóda iránt is hűséggel tartozunk, és a ki a törvények megtartására esküszik, ezen hűségre is megesküdött. A királyi család többi tagját megilleti azon mély tisztelet, melylyel irántok, illy magas családból való származásuknál, királyunkkal való vérrokonságuknál, és azon tekintetnél fogva is tartozunk, hogy esetleg a királyi trónon ő felségének utódai is lehetnek. Minthogy azonban ők is mindaddig, rnig az örökösödés rendje szerint a trónra meg nem hivattak, alattvalók és polgárok: ugy hiszem, hogy az alattvalói hódolatnak azon kifejezése, mely a birák esküjében e szavakban foglaltatik „hűség a felséges uralkodó házhoz 0 több azon mély tiszteletnél, melyet a felséges uralkodóház tagjai maguk is követelhetnek. Az alkotmányosságra való hivatkozás a bírói esküben első tekintetre kívánatosnak látszik, és kívánatosnak láttszott nekem is. Ha azonban meggondolom, hogy a biró nem csak az alkotmányos alaptörvényeket, hanem minden törvényt tartozik megtartani kivétel nélkül és egyaránt, azokat is a melyek az alkotmány alapelveihez nem tartoznak : nem látom épen szükségesnek, hogy az alkotmánynak megemlítése a birák esküjében külön be is foglaltassák, midőn a birák átalában minden törvénynek megtartására ugy is hittel köteleztetnek. A törvényes szokásnak megemlítését azon tekintetből tartom fölöslegesnek, mivel a szokás, ha törvényes, törvény hazánkban és mint törvény megtartandó. A rendeleteknek megtartására való azon átalános kötelezettséget pedig, mely a birák esküjében foglaltatik, részemről alkotmányellenesnek tartom: (Ugy van! hal felől) mert elismerem ugyan, hogy a törvényes rendeletekre a biró az ítélet hozásban figyelemmel lenni tartozik; de oly átalánosan, mint ez a biróesküben foglaltatik, a biró a rendeleteknek megtartására alkotmányosan, nézetem szerint, nem kötelezhető. Azon szavak között, melyeket kihagyatni kérek, foglaltatik még a hivatali titok megőrzésére való kötelezettség is. Ezen kötelezettség, ha ily bírói titok létezik, nézetem szerint már a birói tiszt hű teljesítéséhez tartozik. És igy, ha a biró erre, t. i. birói tisztének hű teljesítésére, és ezen felül a törvényeknek megtartására átalában megeskettetik : akkor, az én felfogásom szerint, ezen rövid és félre nem magyarázható szavakban ugy a király és annak törvényes utódai iránti hűségre, mind az alkotmányra, mind a törvényes szokásoknak és törvényes rendeleteknek megtartására, valamint a hivatali titok megőrzésére is már hittel köteleztetik. Ezek azon nézetek, melyeknél fogva óhajtanám az emiitett szavakat és illetőleg eszméket a birói esküformából kihagyatni s azon egynehány szóval pótoltatni, melyeket módositványomban összefoglaltam. És ha ezen módositvány elfogadtatnék, akkor a birák által leteendő eskü hasonló lenne ahhoz, melyet minden felsőbb és alsóbb bíránk több századon keresztül folyvást letett , melyen annyi fejedelmünk megnyugodott, és megnyugodott a nemzet is mindig, melynek letétele mellett voltak a nemzetnek igazságos és a királyhoz hű birái. (Ügyvan! Iáiról.) Kérem mindezeknél fogva indítványom figyelembe vételét és elfogadtatását. (Elénk helyeslés balról.) Széll Kálmán jegyző (olvassa Ghyczy Ká Imán módositvány át.) Rudnay István: T. ház! Nekem a központi bizottság szövegezésére és pedig a birói esküre nézve van módositványom. (Halljuk!) Szabad államban kell, hogy fel legyen jogosítva a biró annak megítélésére: vajon alkotmányos utón jött-e létre valamely törvény, melyre a felek hivatkoznak, vagy nem ? Én ezen eszmének szeretnék kifejezést adni, egy módositvány által, melyet a 18. §-hoz szándékoztam benyújtani; de miután e birói esküben hivatkozás történik törvényeinkre, azért ezen eszmének már itt szeretnék kifejezést adni, és igy óhajtanám a birói eskü hatodik sorában előforduló „törvényeket" szó elé ezen szavakat igtatni: „alkotmányos módon létre jött." (Nem kell!) Igaz, hogy alkotmányos államban rendes viszonyok közt, más
