Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
40. or."-árcs U!és rint az lenne következése, hogy ha ezen törvényjavaslat keresztül menne ugy, a mint az eredetileg szövegezve van, nevezetesen annak 7-ik §-ától kezdve a 12-ik §-ig, akkor a birákból egy valóságos uj kasztot teremtenénk, mely külön állna, és mintegy ki lenne emelve a társaságból, melynek olyan más érdekei vannak, a melyek a társaságnak rendes érdekeivel nem csak nem arányosak, de sok tekintetben ellentétesek; s ez volt annak egyik oka: miért nem kívántuk ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadni. A mi illeti az egyes pontokat: az elsőben az mondatik, hogy a biró nem lehet egyszersmind országgyűlési képviselő. Ehhez még csak azt kívánnám hozzá tenni, hogy nem lehet felsőházi tag sem. En nagyon tudom méltányolni előttem szólott t. képviselő ur nézeteit és okait, melyeket felhozott; hanem részemről mégis nagyobb nyomatékot helyezek azon okokra, mebyek egy más alkalommal, már régebben felhozattak arra nézve, hogy a kormány kinevezésétől függő hivatalnok országgyűlési képviselő ne lehessen, és annál ininkább fogunk ezen nézethez ragaszkodni most, miután az előttünk levő törvényjavaslatban épen nem látjuk azt, hogy a biró valóságosan függetlenné tétetik, sőt inkább annak ellenkezőjét vagyunk kénytelenek előre látni. Abban egyetértek előttem szólott t. képviselő úrral, hogy nincs ok, miért különböztessük meg e tekintetben az alsó és felsőházi tagot. Valóban azonkívül amit említeni bátor voltam, körülbelül egyenlően alkalmazható az országgyűlés két házának tagjaira azon másik fő ok, miszerint lehetetlen, hogy valaki a ki képviselő és hivatalnok, hivatásának kellően megfeleljen: t. i. ha annak a szó szoros értelmében megfelelni akar. A mi illeti a szerkezet 2-ik pontját melyben a közp. bizottság királyi helyett közjegyzőt javasolt tétetni, ezt ajánlanám oda módosítani, hogy a közjegyző kihagyásával csak „gyakorló ügyvéd, vagy ügynök" tétessék. En a közjegyző szót kihagyatni kívánnám azon oknál fogva, mivel hazánkban nem ismerek közjegyzőt. Hallottam ugyan, hogy Erdélyben vannak közjegyzők ; de azt nem ismerhetjük el tökéletesen alkotmányos és normális állapotnak, mely Erdébyben van. Epén oly kevéssé említhetjük fel a törvényben a közjegyzőket, valamint nem volna helyes, ha a törvényben említést tennénk arról, hogy hazánkban zsandárok vannak; már pedig, ha nem csalódom, Erdélyben még zsandárok is vannak. (Á hal oldalon: Elég gyalázat!) Ennélfogva e helyett egyszerűen azt kérem tétetni, hogy: „nem lehet gyakorló ügyvéd vagy ügynök." ju:ii:c 8. 1869. 459 A mi illeti a szerkezetnek c) pontját, abban az mondatik : „nem viselhet a biró más, akár állami, (polgári, vagy katonai) akár törvényhatósági vagy községi valóságos, vagy tiszteletbeli hivatalt, vagy szolgálatot, kivéve, a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban, vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra, a véderőről szóló törvény által kötelezve van. u En, a helyett, hogy itt az mondatik: „ nem viselhet katonai hivatalt i , sokkal világosabbnak és helyesebbnek tartanám, ha egyszersmind kimondatnék, hogy biró nem lehet „nyugdíjazott katona sem." Én azt gondolom, ez is volt valósággal intentiója ezen törvényjavaslatnak. De azon kitétel által, hogy a katona biró nem lehet, az igen természetes, és így magától értetik, miután a katonának olyan kötelmei vannak, melyeknél fogva mint biró, független állást nem foglalhatna el. De ha csak annyit mondunk, hogy katonai hivatalt nem viselhet, voltaképen nincs kizárva abból az, hogy nyugdíjazott katona sem foglalhat el bírói állomást. Már pedig, miután a nyugdíjazott katonák is ugyanazon kötelmekkel bírnak, mint a valóságos activ szolgálatban levők, azt hiszem, hogy nem volna helyes, ha a törvény nem zárná ki egyszersmind a nyugdíjazott katonákat is a bírói hivatalból. Tehát világosnak csak így tarthatom a szerkezetet, s egyszersmind a törvényjavaslat intentiójával összehangzónak. Az mondatik továbbá, hogy a biró nem viselhet „egyházi hivatalt"; azt hiszem, ezen kitétel sem fejezi ki magának a törvényjavaslatnak intentióját, mert én ugy vélem, hogy a szándok az volt, hogy a biró ne lehesseu pap. a mint ez a legújabban szervezett curiánál és királyi táblánál már most is — és pedig a közvélemény elismerésével — keresztül is vitetett. A fönebbi kitétel által, mely szerint t. i. a biró egyházi hivatalt nem viselhet, a papnak fogalma. nincs elég praecisióval kifejezve, mert, habár nincsenek nálunk a külföldön ismeretes abbék, de igen is, vannak nálunk is papok, különösen szerzetesek, kik egyházi hivatalt, például lelkészséget vagy tanárságot nem viselnek, s így ezek a bírói állomásokból nem volnának kizárva, s e tekintetben a törvénynek nem volna meg a kellő szabatossága. Nem tudom, az volt-e az intentió, hanem ezen szerkezetből, hogy t. i. a biró egyházi hivatalt nem viselhet, az következik, hogy nem viselhet gondnoki vagy felügyelői hivatalt, mint a protestánsoknál szokásban van; sőt miután már most erre a zsidók is természetesen képességgel birván, bírákká közülök is többen fognak . kineveztetni: ők sem viselhetnének hitközségi elöljárói hivatalokat, nem foglalhatnak el egyházi állomásokat, melyeket jelenleg igen számo58*
