Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

46. országos fiiés Julius 8. 136P. 457 fogja ezt megtámadni. Ezért pártolom a központi bizottság szövegezését, Elnök: Méltóztatnak elfogadni a központi bizottság szövegezését? {Elfogadjuk!) Következik a másik módositvány. Mihályi Péter jegyző (olvassa Szilágyi Virgil módositványát.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság csakis a mostam átalakulási szükségletet tartotta szem előtt, és ép azért ragaszkodott a szerkezethez és fejtette ki nézetét a 25. §-nál. Én a központi bizottság részéről jelen leg is kénytelen vagyok ehhez ragaszkodni, bárha egyénileg, megvallom, méltányosaknak tartom azon indokokat. Horvát Boldizsár igazságügyin iniszter: Fogadjuk el ezen elvet, t. ház, a 25. §-nál; hanem ne intézkedjünk most a jövőre. Ennek átmeneti korszaknál van helye, nem pedig 10—20 év múlva. Én nem az elv ellen szólok, hanem az indítvány örök időre akarja fentartani a latitudet a minisztérium számára. Én nem a miniszter kezét akarom megkötni, hanem azt kivánom, hogy minél kevesebb patrociniumot gyakorolhasson. Dietrieh Ignácz: Én is azt hiszem, hogy átmeneti intézkedéseket az állandóktól meg kell különböztetni, és nem tartom helyesnek, hogy ily intézkedések az organicus törvénybe belemenjenek és a jövőre is megtartsák érvényöket. Pártolom a központi bizottság szerkezetét. Elnök: Elfogadja a ház a központi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják , méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Az ház elfogadja. Következik a 7. §Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a T-ik szakaszt.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság következő változtatással kéri elfogadtatni a 7-ik, most már 8-ik szakaszt. A 7-ik, most már 8-ik §. b) pontjánál „királyi'"' helyett „köz," s az „ügyvéd" szó elé „gyakorló" szó tétessék. A c) pontjánál az első sorbeli zárjelnél az „egyházi" szó kihagyassék, és az a 2-ik sorban a „törvényhatósági" szó után tétessék közbe. Széll Kálmán jegyző: Eannieher Jakab módositványa igy hangzik a 7-ik, most 8-ik szakasz a) pontjáról: „Határozza el a ház, hogy az a) pont hagyassék ki." Rannicher Jakab: T. ház! E szakasz első határozmánya szerint, a biró nem lehet egyszersmind országyülési képviselő. (Felkiáltások: Igen helyes!) Én nem helyeselhetem ezek kizárását. Ennek támogatására talán ismét Angiiára hivatkoznak. Én az alkotmányos intézmények ezen minta államára utalva, egészen más eredKÉPV.H.ÍÍAPLÓ.18T1. n. menyhez jövök, mely ellenkezőleg épen ennek megtámadására nyújt fegyvert kezembe. Angliában a papok, pénzügyi tisztviselők, sőt az államhivatalnokok, és az utolsó időkben a főbirák is, nem választathatnak az alsó ház tagjává; sőt 1840-ben az admirálitási törvényszék főbírája is kizáratott; kivételt tett e tekintetben csak az ugy nevezet: Master of the Rolls (comes rotulorum). És midőn 1853-ban tőle is el akarták vonni a megválaszthatási jogot, Maeaulay lépett fel az angol alsó házban, és remek beszéde következtében , melyet e kitűnő történetíró és államférfi, átalában az egész birói kar részére tartott, elejtették e bilit. E jeles beszéd az, melyre én hivatkozni bátorkodom. (Halljuk!) Alig hiszem, hogy lenne valaki, ki az angol állapotokra és életviszonyokra nézve nagyobb tapasztalása, jobb belátása és érettebb ítélő tehetséggel biró tekintélyt elő állítani képes volna. Mert legyen szabad először érintenem: mért vétessék törvénybe ezen nálunk teljesen új határozmány ? Talán egy rosznak elhárítása végett, mely abból származott, hogy eddigelé a birák is képviselői minőségben vehettek részt a törvényhozásban? Kötve hiszem, hogy lehessen olyasmit kimutatni, vagy azon birákról, kik rég idő óta a magyar alsóházban ültek, vagy kik ma is köztünk ülnek — mondani, hogy rósz törvény hozók voltak. Most, ellentétben az eddigi ősi gyakorlattal, egy ujabb elméleti alap-elv állíttatik fel, hogy t. i. szükséges a birói kart távol tartani minden politikai tevékenységtől, sőt az azzal való leggyengédebb érintkezéstől is. Miért álljon ez csak a biró irányában és nem az állami közigazgatási más közegekre nézve is? Miért nem az esküdtekre, a kiknek véleménye a vétkest vagy nem vétkest, tehát a legdöntőbb fő Ítéletet mondja ki? De ezen törvényjavaslat még magokra a bírákra nézve sem akarja, csak egyoldalú]ag akarja keresztül vinni ezen alapelvet, midőn a bírót ugyanis az alsóházból kizárja, de a felsőházat nyitva hagyja számára. Vajon pedig a főrendekháza, ama ház, olyan, hogy a legfőbb törvényszék birája vagy elnöke ülhet ott? vagy a főrendekháza kevésbbé politikai gyűlés? nincsenek ottan pártok? nincsenek ott pártszenvedébyek ? A felsőházra nézve jeles birák meghivatása, kétség kivül csak nyeremény; az alsóházra pedig ez sokkal inkább érzendő veszteség, és pedig oly veszteség, mely különösen a polgári elem, és a polgári érdek megrövidítésére váland. Ezen polgári elem és ennek érdekei nálunk eddig is inkább el voltak hanyagolva, a bíráknak a képviselői állásból való kizárása, új gyengítése a polgáriságnak, a mely. hez az értelmiségnek egy része, mely a polgár58