Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

48. országos ülés Julius 8. 1869. 439 hogy azon esetben, ha indítványt szándékozik tenni a miniszter válaszára vonatkozólag, a ház­szabályok értelmében röviden kell azt indokolnia, (Helyeslés a jobb oldalon) de nem lehet belebo­csátkoznia most annak tárgyalásába. (Helyeslés a jobb oldalon.) Mednyánszky Sándor: Ha az üres phrasis mögé tekintünk, nem találunk ott egye­bet, mint azon megható érdekes képet, hol hét izmos sváb egy óriási lándzsával megtámad egy jámbor nyulat, (Közbeszólás jobbról: Ez is par­lamentalis kifejezés!) azon különbséggel, hogy Somogy megyében a nyúlnak még nyomát sem voltak képesek föllelni. (Zaj. Jobbról: Rendre! Balról: Halljuk!) Látván, hogy a t. ház nem kívánja tovább meghallgatni indokolásomat, ezen­nel van szerencsém a magam és több Somogy megjrei képviselő társunk nevében a következő határozati javaslatot 'a t. ház elé terjeszteni : (Halljuk! Olvassa:) „B. Wenckheim belügymi­niszter ur a Somogy megyében működő királyi biztos ügyében tett interpellatióra azon választ adta, miszerint a kir. biztos kiküldését agrárius mozgalmak, földosztási vágyak és a társadalmi rendet fenyegető veszélyes symptomák tevék szükségessé; most azonban a nép hangulata javul­ván, a kir. biztos viszahivása kilátásba helyez­tetik. Miután ezen felületes válaszban a kir. biz­tos kiküldése nem csak igazolva, de még indo­kolva sincs, mert a miniszter ur csak alaptalan vádakat és gyanúsításokat hoz fel mentségül: miután a kívánt irományok nem közöltettek a házzal és a vádaskodók nem neveztettek meg; tekintve, hogy ezen eljárás az 1805-ik év V. tör­vényczikk rendeletének sem felel meg; tekintve, hogy a kir. biztoson: oknélküli kiküldése által nem csak a törvények tekintélye veszélyeztetik; hanem a mi több, a királyi felség eszméje is csorbulást szenved a nép szemében; tekintve, hogy az 1848-iki III. törvényczikk 32. §-a sze­rint a miniszter minden olyas eljárásért feleletre vonható, mely az alkotmány biztosítékait, az egyéni szabadságot, a gyülésezési jogot és a fen­álló törvényeket sérti; tekintve, hogy a belügy­miniszter urat ily rendkívüli szabályra semmi rendkívüli események nem jogosították fel, az ő eljárását ezennel törvényellenesnek nyilvánítva: mi, alólirt képviselők arra kérjük a t. képviselő házat: határozza el, hogy a belügyminiszter ur a kivánt irományokat a ház asztalára letegye és a feladók neveit közölje." • Elnök: A házszabályok 129. §. értel­mében: „Indítványt, elleninditványt és módosít ­ványt mindig írásba foglalva kell beadni, s azok kinyomatását a ház elrendelheti," kérdem tehát: kivánja-e a t. ház ezen határozati javaslatnak kinyomatását elrendelni? (Felkiáltások jobbról: Nem szükséges! Balról: Ki kell nyomatni!) Te­hát kérem azokat, kik a kinyomatást kívánják, méltóztassanak fölkelni. (Ellenmondás a bal ol­dalon.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Az igaz, a házszabályoknak egyik §-ában foglaltatik az, hogy az indítványok kinyomatása iránt határozhat a ház; a házszabályok ezen szakasza azonban azon esetről szól, midőn bizonyos tárgy iránt a ta­nácskozás már megkezdetett és akkor adatik be indítvány azon tárgyra vonatkozólag : mert ha azt mondotta volna a házszabály, hogy ezen esetben is mindig ki kell nyomatni az indítványt, akkor a tanácskozás minduntalan megakasztat­hatnék, a miért is, a mint mondom, a tanács­kozás folyama alatt beadott indítványokra meg lett állapítva, hogy a háznak tetszésétől függ: vajon kinyomatja-e vagy nem 1 ? ugy hogy ren­desen a fontosabbakat kinyomatja, azokat pedig, melyeknek kinyomatását szükségesnek nem látja, nem nyomatja ki. De midőn önálló indítvány adatik be, akár törvényre, akár határozati javas­latra nézve, az iránt a házszabályainak egy má­sik §-a rendelkezik, t. i. a 99. §., mely szerint minden indítványnak, mely beadatik, és a ház tagjai közt kiosztatik, felvételi napja meghatá­roztatik. A 99. §. ugyanis igy szól; „Ha oly in­dítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alko­tását czélozza, felvételi ideje meghatároztatik s az alatt kinyomatván, a tagok között szétoszta­tik." (Helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Igen szeretem, hogy ezen kérdés felmerült, legalább az elnökség tisztában lesz ezentúl az iránt, hogy oly indítványnak, mely nem tőrvény alkotását czélozza, fölvétele és ki­nyomatása felett határoz-e a ház, vagy pedig, hogy az eo ipso kinyomatandó: mert itt az mon­datik a házszabályokban, hogy felvételi ideje „meghatároztatik" és csak aztán mondatik, hogy kinyomatik. Ez arra látszik mutatni, hogy a ki­nyomatás előtt a fölvétel iránt a ház határoz. (Ellenmondás a hal oldalon.) Azonban méltóz­tassék határozni: az elnökség ugy fog eljárni, a mint a t. ház határoz. Irányi Dániel: Bocsánatot kérek a t. elnök úrtól, itt nem arról van szó, hogy kinyo­massák, hanem, hogy fölvételi ideje iránt hatá­roz a ház; tehát a kinyomatás már magában ér­tetik. (Helyeslés a bal oldalon.) Különben ha ez nem is volna ily világosan elrendelve a házsza­bályok által, méltóztassék a többség meggon­dolni, hogy akkor a kisebbség mindenkor elüt­tethetnék attól, hogy valamely tárgyat a ház elé hozhasson. A szabályok azonban, a mint mon­dom, itt világosan szólnak. (Nagy zaj.) Elnök: Tehát méltóztassék határozni a felett: vajon felvétetik és kinyomatik-e az indit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom