Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-45
4:20 45. országos ülés Julius 7. 1809. másodszor a bírónak a nép bizalmával választás utján való alkalmazása. Én azt hiszem, t. ház, egyátalában nem követek el semmi hibát, nem árulok el semmi előítéletet, ha azt merem állítani, hogy hazánk a maga régi alkotmánya szerint e tekintetben a harmadik osztályú és az alkotmányos institutiókat a legnagyobb tökélylyel biró országoknak sorába tartozik. Nálunk biztosította az alkotmány minden első folyamodasu bíróságunknak a függetlenségét a kormánytól, a né]3 által való választás által. (Ugy van! balról.) Angliára hivatkoztak és különösen az esküdtszéket ugy emiitették, mintha az nem volna a választás eredménye. En, t. ház, azt hiszem, azon út, melyen az esküdtszék választatik, vagyis összállitatik, a választásnak oly neme, a mely sokkal fölötte áll a választási jog azon minőségének, mely nálunk most gyakorlatban van, mert t. ház hogyan keletkezik az esküdtszék 1 az esküdteknek neveik sorrend szerint terjesztetnek eléje a két félnek. Ez a két fél saját maga gyakorolja azon jogot, mely nálunk egy egész testülethez tartozik. Már a mi a,z úgynevezett visszavetést illeti, ez annyit tesz, hogy a fel tetszése szerint választhatja az eléterjesztett esküdtek közöl saját biráit. Magam jelen voltam oly esküdtszéki eljárásnál, hol 36 tag volt a felek elé terjesztve, és mind a két fél 12-tőt—12-őt visszavetvén, végre megmaradt a harmadik tizenkettő és ezek lettek a bírák. Midőn tehát igy áll a dolog és nekünk azon ezél tűzetik ki, hogy Magyarországon a bíráskodás állapot;' fc az általam elősorolt osztályok másodikára szállítsuk le, kétségkívül oly előadásról kell ott gondoskodni, mely által az tűnnék ki, hogy Magyarország eddigelé a legalsóbb osztályban állott, t. i. azon osztályban, melyben semmi vesztegetés, semmi önkény ellen a bíráskodás biztosítva nem volt, és igy ránk nézve előhaladás előmenetel volna, hogy ha a második osztályba, az úgynevezett modern clespotismus gyakorlatába emeltetnék föl. T. ház! Megvallom, szorgalommal olvastam, miután sok gyönyörrel hallgattam, a t. igazságügyminiszter ur beszédjét; de arról egyátalában egy szót sem találtam, hogy nőért tartja ő kárhozatosnak a választást? 0 egyszerűen elmondott tényeket, azokat nem vizsgálat nyomán közlötte velünk és azokat ugy festette le, hogy kétség kivül, ha ugy áll a dolog, Magyarországot azon osztályba kellene sorolni, melyben az igazságszolgáltatás semmi visszaélés, semmi panaszok ellen biztosítva nincs. 0 a maga előterjesztésének alapjául tulajdonképen a nemzet romlottságát állította fel. (Ugy van! balról.) Nem érthetek vele egyet, és megvallom, sokkal czélszerübbnek tartottam volna, hogy ha az igen t. igazságügyminiszter ur elénk terjesztette volna azon okokat, melyeknek vizsgálata után nyomára jutott, hogy miért áll hazánkban az igazságszolgáltatás oly rósz lábon. ISTem szenved kétséget, hogy ennek fő okául azt találta volna, hogy a nemzet annyi éven keresztül meg volt fosztva a maga törvényes és jogos állapotától, (Ugy van ! balról) és ha vizsgálta volna, hogy mi történt volna az igazságszolgáltatás állapotával akkor, ha ezen szerencsétlen időszak nem foglalt volna helyet a nemzet történetében, vagy pedig ha azt tette fel, hogy most helyreállíttatván a nemzet normális állapota, miként fog kifejlődni az igazságszolgáltatás, ha a nemzet ismét a maga békés kifejlődöttségében áll fen: akkor bizonyosan nem jutott volna azon eredményre, melyre most jutott: hogy röviden ostrommal fordul a nemzet választási joga ellen és minden netalán létező visszaélésért és bűnért is rá mondotta a bűnöst. En azt gondolom, t. ház, midőn reformról van szó, okvetlenül meg kell tartani annak lényeges feltételeit. Semmi törvényjavaslat nem érdemli a reform nevét, mely a nemzet (Ugy van! balról) szabadságát nem terjeszti, mely ha léteznek visszaélések valamely jog gyakorlatában, nem ezen visszaélések elhárítására szorítkozik, hanem mint ezen törvényjavaslat is, az állítólagos visszaélések czime alatt magát a jogot is gyökeresen megszünteti. Es mi az, _ a mit elénk terjeszt az igazságügyminiszter % 0 királyi kinevezést ajánl az eddig gyakorolt választás helyett. Megvallom, t, ház, én ezen előterjesztést az alkotmányos monarchiának fő elveibe ütközőnek tartom. Meg volt már pendítve más oldalról is, de én mégis érdemesnek tartom egy két szóval visszajönni arra, mert én azok közé tartozom, kik az alkotmányos monarchiát a legbiztosabb kormányformának tartják a szabadság fentartására nézve: először azért, mert az ambitiónak útját vágja, hogy az a legfőbb fokig terjedjen s ez által nyugtalanságot idézzen elő a polgárok közt; másodszor, mert a törvény tiszteletét legjobban biztosítja az által, hogy a fejedelemben mint a törvényes alkotmány symbolumában a nemzetnek alkalma van maga iránt a nemzet iránt a kellő hódolatot tanúsítani; de harmadszor főleg azért, mert a fejedelemnek fölötte kellvén állania a pártoknak, a kisebbség van leginkább biztosítva az ily kormányformánál a többség túlkapásai ellen. De mindezen jótétemények t. ház, csak ugy bírnak értékkel, ha a nemzet kebelében meg van gyökerezve azon meggyőződés, hogy a királyi előjogok soha sem fognak tul terjeszkedni azon vonalakon, melyeket az alkotmány nekik előirt. Mert, t. házi a
