Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

4-5. országos Ülés juüus 7. 1869. 403 zet, ország, kormány és minden külöubsége nél­kül ; és a ki a tudományos vagy irodalmi mű­velődés előmozdítását és fejlesztését, közvetve vagy közvetlenül akadályozza, az sérti az embe­riség fő tulajdonát. Szabadság, uraim! szabadság mindenütt és mindenben; a szabadság legbizto­sabb és legerősebb támasza magának a kor­mánynak is. Mindezek után van szerencsém egy indít­ványt a t. ház asztalára letenni, és kérem annak felolvasását; megjegyezvén, hogy az mind mo­dorában, mind kifejezéseiben szelid és elfogadható, (Derültség a jobb oldalon) s azért kérem annak majdan napirendre kitűzését és annak idejében elfogadását. Széll Kálmán jegyző (olvassa Hó­dossia József indítványát): „A ház fejezze ki azon óhaját, hogy: „Az országban alakult vagy alakulandó irodalmi, tudományos, vagy más mi­velődési egyesületekben azok szabályai szerint fölvett vagy megválasztott külföldi tagoknak hely­benhagyását, a kormány politikai tekintetekből ne tagadja meg.* Elnök: T. ház! Már a múltkor a t. ház a miniszter válaszát tudomásul vévén, megen­gedte a t. képviselő urnák, hogy nyilatkozatát meg tegye; most ő indítványt ad be és annak napirendre tűzését kéri. Az a házszabályok ér­telmében megtagadható nem levén, az indítvány ki fog nyomatni és annak idejében napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Kapp Gusztáv: T. ház! Két kérvényt van szerencsém a t. háznak benyújtani: egyiket a szász nemzeti egyetem részéről, a törvényható­sági tisztviselők nyugdíjaztatása iránt, a másikat Szeben városa iparos polgárainak részéről, az iparviszonyok korszerű rendezése végett. Mindkét kérvényt a kérvényezési bizottsághoz kér em uta­síttatni. Elnök: A kérvényezési bizottsághoz té­tetik át. Tisza Kálmán: T. ház! Kisszéesi lako­sok által fölkéretvén, van szerencsém a kérvénye­zési bizottsághoz utasítás végett egy kérvényt benyújtani, melyben a jelen törvényjavaslatnak a bírói hatalom gyakorlásáról a megyék rendezé­sével együttesen tárgyalását, és a választási jog íöntartását kérik. (Helyeslés balról.) Elnök: A kérvényezési bizottsághoz uta­sittatik. Az állandó igazoló bizottság részéről An­tal ffy Károly előadó ur fog jelentést tenni. Antalffy Károly előadó (olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését, mely szerint Szomjas József Szabolcs megye tiszalöki választó­kerület megválasztott képviselője, a szabályszerű 30 nap fentartása mellett, igazolt képviselőnek nyilvánittatik.) Elnök: Az első osztályba fog soroztatni. Nincs több előterjesztés a képviselő urak részéről ? (Nincs!) Tehát következik a napirendre kitűzött, a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Paulini-Tóth Vilmos: T. ház! Én tegnap csak azért kértem szót, hogy Latinovies Vincze képviselő ur igen folyékony beszédében foglalt észrevételére, ellenészrevételemet megte­hessem; ő tudniillik elmélkedvén a petitiók benső értékéről, annak példájául, hogy míby kevésben tolmácsolják a petitiók a közvéleményt, példaként a „Turócz-Szentmártoni petitiót" hozta fel, meg­említvén, hogy alig nyújtatott be az országgyű­lésnek, azonnal számos ellenpetitió követte. Én, mint jegyzője azon tanácskozmánynak, melyben létrejött a turóez-szentmártoni memorandum, és mint tagja azon deputatiónak, mely szerencsés volt hazafiúi buzgalommal a memorandumot 1861-ben átnyújtani az országgyűlésnek; köte­lességemnek érzem a nevezett képviselő urnák a petitiók csekély értékére vonatkozó észrevé­teleire nézve felszólalni. Igenis, azt elismerem, hogy minden ily bizalmi vagy bizalmatlansági nyilatkozásnak, petitiónak, adressnek megvan a maga illusorius értéke és nem is olyan az, mint a minőnek sok felől tekintik. De ezen illusorius érték leginkább akkor áll be, ha ahoz a hivata­los pressio járul. A petitióknak Angolországban megvan a tökéletes értéke, mert ott a hivatalos közegek keveset akarnak kormányozni, nincs meg az a hivatalos viszketeg, mint nálunk az első fokú közegeknél, hogy mindenbe bele avat­koznak, hanem engedik a nép szabad nyilatko­zatát ugy a meetingekben, mint más gyüleke­zetekben. Nálunk ez nem igy van. Nálunk az ily népvélemény nyilvánítások mindig — ha csak némileg a kormány irányában létre jön­nek — mindig némi pressio alatt vannak. És e szempontból ítélem meg legalább én is, ítélik meg az én küldőim is, nem csak azon peti­tiókat , melyek a szentmártoni memorandum ellen beadattak, hanem más petitiókat is. Az előbbiekről azt jegyzem meg, hogy tudjuk, mi­szerint 186l-ben nem volt a szentmártoni ta­nácskozmánynál semmi pressio, sőt többet mon­dok: egy igen tiszteletteljes és széphangzásu név­vel bíró főispán is részt vett ezen tanácskozások­ban, és csak azután midőn a tanácskozások ha­hározatai utólagosan roszaltattak, jónak látta a bécsi befolyásnak engedni és az ellenagitatióhhoz csatlakozni. így jöttek létre akkor a petitiók a szentmártoni memorandum ellen. Én e szempontból nézem ezen petitiókat, 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom