Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-42

300 42. országos ülés Julius 3. 1869. 2822 választó aláírásával megerősített kérvényét benyújtani, melyben az illetők azon óhajtásukat fejezik ki, hogy először: az igazságügyminiszter által a birói hatalom gyakorlásáról benyújtott törvén vényjavaslat félre tétessék, másodszor a bíróság szervezetének kérdése a törvényhatóságok rendezésének kérdésével együttesen tárgyaltassék, és harmadszor a két kérdés megoldásánál a törvényhatóságok önkormányzati jogának épségben tartása figyelembe vétessék. Bobory Károly: Pest városa 165 polgára nevében fel vagyok szólítva, hogy benyújtsam a t. háznak kérvényüket, melyben a hatóságok bíró választási jogának fentartásával a törvényhatóság rendezéséről szóló törvényjavaslatokat együtt tárgyaltatni kérik. Jámbor Pál: T. ház! van szerencsém Kis-Hegyes több választójának kérvényét benyújtani, melyben a most szőnye genlévő törvényjavaslatokat félre tétetni és a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot a községek és megyék rendezésével együtt tárgyaltatni és a szabad választás jogát fentartatni kérik. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz fognak áttétetni. Következik a napi renden levő tárgy vitatásának folytatása. Eördögh Frigyes: Tisztelt ház! Azok után, mik e teremben két hét alatt a tárgy felett kimeritőleg elmondattak, igen rövid lehetek. En azt tartom, és az 1848-ki dicső törvények is azt tartják, hogy a megyék az alkotmány védbástyái; de elismerem azt is, hogy a megyék organismusa nem tökéletes, hogy sok kívánni valót, hagy fen, sőt megengedem, hogy beteg a test. Azonban ebből nem az következik, hogy mi, kik legnagyobb részt a nemzet emlőin nőttünk fel, és kik hivatva vagyunk megmenteni a drága életet, az egész oi'ganismusra való tekintettel, tapintatos gyógykezelés által: hogy, mondom, mi csak azért, mert az igazságkiszolgáltatás is, mint a megyék testének egyik kiegészítő része, szinte beteges, neki essünk e legbetegesebb testrésznek, és azt külön orvoslás végett kíméletlenül amputáljuk, melynek folytán elvéreznék az elmetszett testrész, elvéreznék egyszersmind az egész test, és összeromolván igy az alkotmány védbástyái, összeromoljék maga a hon. Pejor esset medicina morbo. Én ily műtéthez hozzá nem járulhatok, annálfogva a miniszterileg előterjesztett törvényjavaslatot, mely a megyei igazságkiszolgáltatást praeferenter akarná orvosolni, az átalános tárgyalás alaj^jául se fogadhatom el, mert erősen ugy vagyok meggyőződve, hogy ha az igazságkiszolgáltatás gyarlóságát több századon keresztül tűrni tudtuk, bár közbevetőleg e gyarlóságot Békés vármegyére nézve el nem ismerhetem, azt a mostani minőségében ideiglenesen, t. i. a megyék jövő szervezéséig, ami fél,vagy legfölebb egy év múlva fogna történhetni, inkább egyeznék a hazafisággal, s törvényhozói kötelességünkkel, mintsem kevés időnyerés tekintetéből a nemzet geniusában gyökerező megyei minicipalitásokat feláldozni. Annál kevésbbé fogadhatom pedig el a miniszteri törvényjavaslatot, mivel az által a nemzet polgárainak azon kiváló, több évszázad gyakorlata által szentesitett szép jogát, hogy annak ügyei felett csak is saját választotta bírái ítélhessenek, veszélyesen megtámadtatva látom. (Helyeslés lal felől.) Csanády Sándor: T. képviselőház 1 Leverőleg hatott e haza polgáraira az igazságügyminiszter ur által a birói hatalom gyakorlásáról szóló, a ház alapszabályaira letett, és jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat: mert annak életbe léptetése által századokon keresztül gyakorolt alkotmányos jogainkon sérelem ejtetik. Ezen nemzet, mely a jelenlegi országgyűléstől, az önkényuralom által a nemzet testén ütött sebek behegesztését, de nem azoknak ujabbakkali tetézését várta, azt remélte, hogy a jelen országgyűlés által alkotmánya, önállása, függetlensége, és az 1818-iki közjogi alap, mely tőle jogtalanul raboltatott el, vissza fog állíttatni ; remélte, hogy meg fognak szüntettetni a nemzet jellemével ellentétes, az ország Önállását, függetlenségét megsemmisítő közösügyes törvények, melyek ép oly gyűlöletesek az osztrák örökös tartományok népei előtt, mint hazánk népe előtt, és melyek a káros hatást ép ugy meg fogják tenni reájok, mint reánk nézve. Ezt reményleni jogosítva volt a nemzet annál inkább, mert maguk, a közös ügyeket megteremtő kormányférfiak, a miniszter urak, és az 1865-ki országgyűlési többség, az országgyűlésen tartott beszédeikben több alkalommal kinyilatkoztatták, miszerint a közösügyes közjogi alapot a kényszerűség nyomása alatt csak azért fogadták el, hogy annak elfogadása által hazánk újra teremtetvén, alkotmányos formák közt visszaszerezhessük a nemzet elpazarolt kincseit. És épen ezen nyilatkozataik, illetőleg ígéreteik által akarták a nemzetet kiengesztelni a kormányférfiak azon nemzetellenes bűneikért, melyeket elkövettek az által, hogy feladták a nemzet sarkalatos jogait. Feladták az ország önállását, függetlenségét, feladták daczára annak, hogy az 1865-iki országgyűlést megelőzött időkben, megválasztatásuk előtt kiadott programmjaikban megígérték választóiknak, miszerint szigorúan fognak ragaszkodni az 1867-ki országgyűlés második feliratában kimondott elvekhez ; feladták, daczára