Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

39. országos Ülés június 30. 1869. 211 gye ezt a szabad vitatkozási jogot egy kissé sza- i badabban találja igénybe venni, főkép a válasz­tások előtt, olyan, mint magát a t. miniszterelnök ur kifejezte, kinevezett ártatlan kir. biztosokat lehessen rájuk küldeni. Megvallom, ez reánk nézve nem nagyon megnyugtató. Még meghagyta a miniszter ur a megyék­nek kérvényezési, illetőleg levelezési jogát. Ha tekintjük, hogy mi az a kérvényezési jog : meg kell vallani, hogy erre sem lehet nagy súlyt fektetni. Itt van egy rakás kérvény, a mely épen ezen tárgyra vonatkozik, és ezen kérvények akkor fognak kerülni a ház elé, miután ezen tárgy el lesz döntve, hogy itt pertraktáltassa­nak. Mevallom, igy azt hiszem, hogy ezután sem fog ezen jog megfelelni a várakozásnak. En tehát, t. ház, egyátalában nem vagyok képes belátni, hogy oly múlhatatlanul szükséges és czélszerü lenne most ezt a törvényjavaslatot azonnal keresztül vinni. A másik kérdés az : hogy lehet-e ezen tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni, vagy nem? A jobb oldali szónokok leginkább három okot hoztak fel a mellett, hogy ezen törvényja­vaslat elfogadtassák részletes tárgyalás alapjául. Az egyik ok az volt, hogy ez reform a törvény­kezés terén. Én megvallom: tekintve azt, hogy ebben a bíróságra valóságos kasztrendszer álla­pittatik meg, s tekintve, hogy már a mai idő­szak minden kasztrendszer felett pálczát tört, valami nagy reformot ebben nem képzelek; de azt nem tagadhatom, hogy ebben egy reform eszme mégis van, s ez az: hogy a közigazgatás választassák el a törvénykezéstől. Én ezen re­form eszmét szintén pártolom, de nem ugy, mint itt terveztetik, mert igy ezt a legveszélyesebbnek tartom a megyékre nézve. Mert meg vagyok győződve, hogy midőn a törvénykezést átveszik az állam által kinevezett tisztviselők, a közigaz­gatás pedig a megye által választottak kezében marad: tömérdek súrlódás fog létrejönni a két tisztviselői kar közt. azon természetes oknál fog­va, hogy vannak oly tárgyak, melyek egymástól igen nehezen választhatók el, mert mindkettőnek felügyeletét igénylik. Természetes, hogy ezen súrlódásokban mindenkor csak a megye fogja a rövidebbet húzni, mert az állam védeni s támo­gatni íogja az általa kinevezett bírákat. Igy vi­tetvén tehát keresztül ezen elv, melyet külön­ben, mint fenébb is mondám, én is reformnak ismerek el, ugy találom, hogy az nem reform, mert inkább a kormány harcza a megyék ellen. Felhozatott továbbá második indokul az, hogy a mi törvénykezési eljárásunk oly rósz, hogy azt mulhatlan szükség reformálni, ós igy I e törvényjavaslat, mint a mely azt reformálja, fo­gadandó el részletes vita alapjául. Megvallom, e tekintetben azt tartom, hogy, ha bármely állam­ban kérdést intéznénk az illetőkhöz, miképen vannak megelégedve törvénykezésökkel 1 igen gyakran azon feleletet kapnók, még oly államok­ban is, melyeket kitűnő törvénykezéssel ellátot­taknak tartunk, hogy: jobb a szomszéd államé. Ez nézet dolga, s ritkán találni államot, melv törvénykezési eljárásával megelégedve volna. E tekintetben is, mint legkitűnőbbre hivat­koztak az angol igazságszolgáltatásra. Elismerem, századok hosszú során át fejlődve, a tökély igen magas fokát érte el; de meg kell vallanom, azt tartom, inkább a törvények iránti tisztelet igen nagy ott, mint a birák iránti bizalom, mert a birák határozatai korlátozva vannak és azon rendelet áll fen reájuk nézve, hogy szigorúan tartsák magukat a törvény betűjéhez, melyet az illető esetben alkalmaznak. Ez magában véve nem igen nagy bizalmat mutat a birák szemé­lyei iránt, mert csak azt engedi meg, hogy a biró a tényeket a törvényhez alkalmazza, nem hogy a tény felett önálló Ítéletet mondjon; — a miből gyakran különös igazságszolgáltatás kerül ki, ugy például olvastam egykor, hogy egy férj­nek két neje volt, a mi Angliában nagy bünte­tés alá esik, és csak hogy kikerülhesse az illető e vétke büntetését, ügyvéde ajánlatára egy har­madik nőt vett el, mely esetről az angol tör­vény nem határoz, e nagyobb bűntett felmente­tett a biró által, mert nem volt rá paragraphus. Meg kell vallanom, elismerem, hogy törvényt szolgáltatott az angol biró, de hogy igazságot szolgáltatott volna, el nem ismerem. Tehát van­nak annak is gyenge oldalai, valamint a miénk­nek, és igy ezt sem fogadhatom el irányadóul. Harmadik érvül hozatott fel, hogy a biró független legyen, e törvényjavaslatot kell elfo­gadni : mert csak ez által lehet elérni, hogy a birák függetlenek legyenek. En megvallom, ezt tökéletesen hajlandó lettem volna elhinni, hogy ha maga a központi bizottság tisztelt előadója oly körülményt nem hozott volna fel, mely e függetlenséget, legalább jelenleg, tökéletesen sem­mivé tette előttem, midőn azt mondotta, hogy a miniszter biztosította a központi bizottságot, hogy a mennyiben jelenleg még a birák közt tökéletes biztos választást tenni nem tud, négy év lefolyása alatt minden törvényes eljárás mel­lőzésével, bármikor el fogja küldeni azokat, a kik képteleneknek bizonyulnak. Már, t. ház, azon bí­rói függetlenség, mely minden törvénykezési el­járás nélkül kiteszi a birót annak, hogy ehnoz­dittathassék, én előttem nem birói függetlenség; és mert ha ez áll, pedig igy kell lenni, miután a tisztelt előadó ur azt maga mondotta, elég 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom