Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-39

1 [g^. 39. országos i lési felhatalmazásnál fogva kibocsátott miniszteri szabályrendelet 63-ik szakasza szerint ez az elnöknek nem csak jogában, hanem kötelességében is állott. Azzal vádolja végre a képviselő ur az esküdtszéki bíróságot, hogy ez a szabályrendelet 71-ik szakaszához képest az esküdtek határozatát fel nem függesztette s ujabb esküdtszéki tárgyalást nem rendelt el, holott azon szakasznál fogva jog adatik a bíróságnak: miszerint azon esetben, ha meggyőződése szerint az esküdttek az ügy lényegére nézve hibáztak, ezeknek határozatát felfüggesztheti. Hangsúlyoztam a „meggyőződés" szót, mert előbb meg kedett a bírónak a felől győződnie, hogy az esküdtek hibáztak s csak akkor függeszthette volna fel azok határozatát. Ezen vádak elősorolása mellett azonban elhallgatta a képviselő ur azt, a mi szintén a dologhoz tartozik, különösen hallgatással mellőzte, hogy, midőn az esküdtek tizenegy szótöbbséggel a vétkest kimondották, a bíróság pótolta ítéletében az elmulasztott védelmet és ehhez képest a közvádló által kért büntetést egy tized részére szállította le, a miről a hírlapokban is megjelent ítéletből s indokaiból mindenki meggyőződhetik. De mellőzte a képviselő ur azt is, hogy Böszörméiryi László mint politikai vádlott, a kiről fel lehetett tenni, hogy erős meggyőződéssel kellé bírnia, midőn az incriminált tettet elköveté, véghetetlen kifogásokkal tért ki a védelem elől, melyre neki minden alkalom megadatott. Ebből áll, tisztelt ház, a tényállás, s az igazsággal tartoztam, hogy a képviselő urnák előadását ilvkép rectificátjam. (Helyeslés jobb felöl), Es most az ország jogközönségének bírálatára bízom: vajon helyesen cselekszik-e az, ki egy bíróságot azért, mert ez egy jogesetben meggyőződését követve, így, s nem máskép ítélt, törvénytelenség elkövetésével vádol? (Helyeslés a jobb oldalon.) Egyébként, t. ház, miután én a törvényjavaslatot az igazság kiszolgáltatás javításának czéljából vettem bírálat alá s e szempontból a javaslatot a jogszolgáltatás egészséges alapelveire fektetve találom, én a törvényjavaslatot átalánosságban pártolom. (Helyeslés jobb felől.) Móricz Pál: T. ház! Nem régen történt, hogy beszédében a cultusminiszter ur méltóztatott megjegyezni azt, hogy replikának csak akkor van értéke, ha rögtöni: figyelembe véve ezen tanácsot, megkísérlem az előttem szólott Perczel Béla képviselő előadására mindenekelőtt válaszolni. Méltóztatott a képviselő ur törvényhozásunk és június 30. 1869. történelmére hivatkozni, mely szerint tőrvényhozásunk régen felösmerte annak szükségét, hogy az első bíróságok is nem választás, hanem kinevezés utján töltessenek be. Megengedem, hogy azon korszakban, midőn a kerületi táblák léteztek, a megyei élet még nem volt kifejlődve; megengedem, hogy midőn a váltó-tőrvényszékek keletkeztek, akkor a szükséges szakképzettség a megyékben még hiányzott; de azt merem állítani, t. ház, hogy valamint a mi alkotmányunk nem egy nap alatt keletkezett, hanem fejlődött korszerűen, fokonkint, és ugy a megyei törvényszékek választása is, midőn a nemzeti élet mindinkább öntudatra ébredt, akkor a municipális jogok védelme is mindinkább szükségesnek tartatott: akkor, mondom, midőn a megyei törvényszékek választásáról volt szó, a hol csak életbe léptetni akarták, szabad választás utján töltötték be, mint pl. Pesten, Biharban, Máramarosban, és már akkor is tisztán érezték szükségét annak, hogy az első bíróságok ügye a megyével együtt a szabad választás alapján rendeztessék. Méltóztatott Perczel B. képviselő ur oda nyilatkozni, hogy ezen választásokat most nehezen létesithetőknek tartja, nevezetesen azért, mert ez vagy ősgyülések által, vagy a nemesi jogok confiscálása mellett történhetnék. Elismerem, hogy ősgyülések által a biróválasztást eszközölni nem lehet, de a nemesi jogok már is confiseálva vannak s nincs egyéb hátra, mint hogy népképviselet alapjára helyezzük ez intézményeinket. (Helyeslés a bal oldalon.) Ezen elveket hallottam már a miniszteri kiküldött úrtól az osztályokban, azon hozzátétellel, hogy a kettős választásokat a világon mindenütt elitélték. Igen kellett csodálkoznom azon, hogy azok, a kik,midőn a delegatió intézményének alkotásáról volt szó, a kettős választás elvét elfogadták és jónak tartották, midőn ezen elv szerint, de a megyei törvényszékek tagjai megválasztásáról van szó, ezen elvet már alkalmazhatónak rtják. (Derültség és felkiáltások a bal oldalon: Ugy van!) Méltóztatott bennünket biztosítani a képviselő ur, hogy a falusi bírák választására ezen t. javaslat nem terjed ki. Teljesen elhiszszük; de nem is volt senki köztünk, ki ezen téves hitben volt volna. Méltóztattak felhozni azt is, hogy vidéki pártérdekek harczolnak a választás alkalmával, és ezt meg kell szüntetni. En is örvendenék, ha ezen baj a kinevezés által megszüntettetnék; de én ugy hiszem, hogy nem fogja megszüntetni, hanem csak más tényezők kezébe juttatja a befolyást. Ugyanis a miniszter megkérdezi majd a főispánt és a törvényszéki elnököt; ha ezek együtt értenek és együttesen fognak működni, akkor