Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-29
29. országos Ölés június 15. 1869. 11 általa közös költségek fedezésére. Végre az 1867 : XII. t. ez. azt rendelvén, hogy a magyar korona országaiban létező vámhivatalok igazgatása a magyar, az ő felsége többi országaiban létezőknek igazgatása pedig ő felsége osztrák minisztériumát illesse: a két minisztériumnak biztosítani kellett egymást az iránt, hogy a vámkezelés költségei sem az egyik, sem a másik fél által, a közös költségek fedezetének rovására, fel ne használtassanak. E kölcsönös biztosítás két módon érhető el. Egyik mód : hogy minden előforduló kiadás alkalmával a két minisztérium közt esetről esetre tárgyalások kezdetnek a kiadás iránti egyesség létesitése végett: mely eljárás azonkívül, hogy nehézkes, az önálló vámkezelést majdnem lehetetlenné teszi; a mint mind a két minisztérium meg is győződött, hogy ezen rendszer tovább fen nem tartható. A másik mód, melyet követni lehet: a kölcsönös egyezkedés útja, melynél fogva a két minisztérium előleges egyezkedés folytán a vámkezelési költségek fejében bizonyos állandó összegben megállapodván, ezen megállapodásnak eredményeit terjeszsze mindenik saját törvényhozása elé, és melynek megállapítása után a vámkezelési költségek a vámszövetség egész tartamára átalánosittassanak. A két pénzügyminisztérium közt hoszabh időn át tartattak értekezletek, melyeknél számításba vétettek az utolsó 10 évi időszaknak, ugyanis az 1858—1867-iki éveknek valóságos vámkezelési kiadásai a birodalom mindkét felében. Ezen 10 évi kezelési költségek azon területre nézve, mely ő felsége osztrák minisztériuma alatt áll, tesznek 13,210,473 frtot; tehát a 10 évi átlag szerint esik egy évre 1,321,047 írt.; azon vámterületen fekvő vámhivataloknak kezelési költségei pedig, melyek a magyar minisztérium alatt állanak, ugyancsak azon tíz évi átlag szerint tettek 3,663,318 frtot, vagyis évenkint átlagban 366,331 frtot. E számítást kellett kiindulási pontul felvenni. Miutáü Ausztria és Magyarország közt közben eső vámvonalak nem léteznek, a közös költségek vitelére nézve elfogadott arányt felállítani nem lehetett; hanem tekintetbe kellett venni a határvonal kiterjedését és különösen a fenálló vámkezelési hivatalok valóságos költségeit. Az osztrák császárság határvámvonala tesz 420 mértföldet, és ha hozzá veszszük Dalmátiát, melynek határvonala körülbelül 120 méi-tföhlre tehető, ezen, az osztrák minisztérium őrizete alatt levő vámvonal tesz 540 mértföldet; holott a magyar korona országainak határvámvonala körülbelő 1 csak 180 mértföldre terjed. Tehát: az aránylagos határ-hosszuságból a magyarországi határ tesz 25%-ot, az aránylagos költségek a 10 évi átlag szerint tettek az összes költségből Magyarországra nézve 21.69°/ 0-ot, ő felsége többi országaira nézve pedig 78.31%-ot; az egyesség szerint, mely a két minisztérium közt a múlt év november elején köttetett, a 10 évi átlag szerinti évi 1,321,047 írt költség Ausztriára nézve 1,400,000 irt. a magyarországi évi 366,331 frtnyi költség pedig 450.000 frtra emeltetett; ennélfogva az egymáshozi arány tesz Magyarországra nézve 24.32%-ot, Ausztriára nézve pedig 75.68%-ot. Miután az utolsó delegatió ülésezése alkalmával a két minisztérium közt a vámkezelési költségek átalánositására nézve az egyesség már meg volt kötve, a delegatió elé terjesztett közös pénzügyminisztériumi költségvetésbe magam részéről betétetni kívántam az egyesség szerinti összeget, t. i. 450,000 frtot; holott az osztrák pénzügyminisztérium részéről előbb beadatván a vámkezelési költségeknek összeállítása, az az előszámitás szerint nem tett többet, mint 1.237,000 frtot. Az utolsó delegationális tárgyalások alkalmával előfordnló aránytalanság tehát ezen körülményben találja magyarázatát. Miután a tényleges vámkezelési költségek Magyarországban ezen átalánositott összegből nemcsak fedezhetők, sőt a forgalom igényei szerint a vám- és kereskedelmi szövetség tartama alatt netán igényelendő több kiadás ezen többlettből fedezhető; és miután nemcsak az osztrák minisztérium fogadta el ezen egyezség szerinti összeget, hanem a birodalmi tanács is a hozzá beterjesztett hasonló értelmű törvényjavaslatot már elfogadta : bátor vagyok ennélfogva a t. házat felkérni, hogy ezen egyezséget a törvényjavaslat elfogadása által szintén helybenhagyni méltóztassék. Atalában megjegyzem még, mint egyik örvendetes jelenséget a birodalom kereskedelmi fejlődésére és an}-agi felvirágzásra nézve adatkép azon körülményt, hogy a múlt 1868-ki évben a vámjövedelmek a birodalom mindkét felében nevezetes gyarapodást mutatnak. Ugyanis midőn a múlt delegatiók alkalmával a két minisztérium részéről 1869-re tett előszámitásokkal szemben a 68-ki eredmény nevezetes emelkedést mutat, mert míg akkor elő volt számítva a vámjövedelem Ausztria részéről 10 millió 5 százezer Magyarországra nézve egy millió 487 ezer forintban, tehát összesen 11 millió 987 ezer forintban, mefy összegből levonva a kezelési költségekre és fogyasztási adó visszatérítésre szánt összeget, a mi akkor előszámitva volt 4 millió 60 ezer forintra,, a közös költségek javára irt tétel maradt í.927,000 frt; holott ha a múlt 1868-ik évi elért eredményt számításba veszszük, 9 Mi #1
