Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
38. országos ülés 1869. június 14-én Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Miletics Szvetozár szabadságideje meghosszabbíttatik. Irányi Dániel a Pécsre küldött kir. bistos iránt, Borlea Zsigmond postai ügyben interpellálja a kormányt. Kérvények bemutatása. A kormány benyújtja a Szerbiával és a Dunafejedelemségekkel kötött posta szerződést azilletö törvényjavaslattal, valamint a régebben kötött ilynemű szerződésekre vonatkozó törvényjavaslatokat. Tisza Kálmán indítványt tesz a kormány törvényértelmező utasítási joga iránt. Andrásy Gyula gr. felel Miletics Szvetozár interpellatiójára. Szavazás a delegatio képviselőházi tagjaira. Vasúti, pénzügyi és mentelmi bizottságok felállítása határoztatik. Az idei ujonczozas iránti törvényjavaslat részletes tárgyalás alá vétetik s megállapittatik. Az 1866. VII. t. ez. bővítése és módosítása iránti törvényjavaslat tárgyalás alá vétetvén, átalánosságban elfogadtatik s részletes tárgyalása megindul. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Eötvös József b., Gorove István, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a június 13-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Nincs észrevétel a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Tehát a jegyzőkönyv hitelesítve van. A mai ülés jegyzőkönyvét Széll Kálmán jegyző ur fogja vezetni, a szólani kívánók neveit pedig Bujanovics Sándor és Jámbor Pál jegyző urak jegyzik. Miletics Szvetozár képviselő ur táviratilag 14 napi szabadság időt kért. A nevezett képviselő ur már 8 nap óta szabadságon van, és most ezen szabadság idejét akarja meghoszabbittatni azért, mert a szerb eongressusban kivan részt venni. (Megadjuk!) Tehát megadatik. Irányi Dániel: T. ház! A belügyminiszter úrhoz kívánok egy interpellatiót intézni. Valamint máshol, ugy Pécs városában is a múlt tavasz elején folytak a választási mozgalmak a nélkül, hogy legkisebb feltűnő kifogásra szolgáltattak volna alkalmat, annál kevésbbé pedig, oly rendkívüli csend- és béke-háboritásra, mely rendkívüli eszközök használatát igényelné és igazolná. Mindazonáltal történt, hogy néhány nappal a választás előtt királyi biztos küldetett Pécs városába. Nem akarom ez úttal taglalni azon kérdést, vajon a 48-iki törvények után a felelős parlamentális kormány behozásával mennyire egyeztethető meg a királyi biztosok küldése, és menynyire nern? Annyi bizonyos, hogy a 48-iki törvények meghozatala előtt is csak azon esetben volt helye, a királyi biztosok küldésének, midőn a rendes közegek a rendet, csendet és a békét fentartani képesek nem voltak. Hogy Pécs városában ezen eset nem forgott főn, mutatja nem csak azon körülmény, hogy azon gyűlésben, melyben a királyi biztos a maga tisztét elvállalta, és magát bemutatta, a városi főügyész a királyi biztos küldése ellen ünnepélyesen tiltakozott, hivatkozván arra, hogy misem történt a közelebbi időkben Pécset, a mi ily rendkívüli eszközök használatát szükségessé tette volna; hanem tanúsítja azon körülmény is, hogy a többi városi főtisztviselők is igy nyilatkoztak. Egy városi képviselő t. i. kérdést intézvén előbb a városi főkapitányhoz, azután a városi főbíróhoz: van-e az ő tudtokra . . . Elnök: Kérem, méltóztassék minél rövidebben szólani. Irányi Dániel: Igen röviden fogok szólni. (A tárgyhoz szóljon!) A tárgyhoz szólok, csak a téixyeket adom elő, hogy interpellatiómat megtehessem. Tehát: egy városi képviselő kérdezte a városi főkapitánytól és főbírótól: van-e tudtokra oly tény, mely a kir. biztos küldetését nélkülöz-
