Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-27
27. országos ülés június 12. 1869. 433 nak elszállítási költsége is meg fog rajta vétetni. Ennélfogva azon kérést vagyok bátor intézni a tisztelt képviselő árhoz: méltóztassék kerületének választőit, különösen azon vadasi birtokost, felhívni, igyekezzenek adóhátralékaikat a zálogok! s előtt lefizetni; akkor semmi behajtási költségek sem fogják őket terhelni. De kivált nagyon sajnálnám, ha még az árverésnek költségei is reájuk nehezednének, melyek a törvény értelme szerint kiszabva az eddiginél még súlyosabb terheket rónának reájok. Egyébiránt biztosithatom a képviselő urat, valamint mindazokat, kik végrehajtás alatt állanak, hogy mindenkor meggyőződést szerezhetnek maguknak arról, hogy a rajtok beszedett zálogolási költségek mikép számíttattak fel. Egyébiránt indokolni kívánom, miért volt szükséges ezen vidéken a hátralékok behajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. Azon súlyos teendők között, melyek felelősség mellet a pénzügyminiszter vállaira nehezednek, bizonyára a legkellemetlenebb az adó behajtásának eszközlése, illetőleg az állam jövedelmének biztosítása, s a tapasztalás bizonyította, hogy az adóbehajtás iránt mindenütt a lehető kímélettel jártam el; de vannak viszonyok és vannak bizonyos vidékek, melyekre nézve a törvény szigorú teljesítését elhalasztani tovább nem lehet, különösen pedig azon vidéken, melyben a dunavecsei kerület fekszik. Ez a budai pénzügyi igazgatóság területéhez tartozik, hol akkor, midőn a minisztériumot átvettem, az összes egyenes adóhátralék 6,232.599 frt. 75 kr. volt, mely hátralék egy év alatt 1868. január elsejéig 5,605.796 frt 34 krra olvadt le. Azonban utóbbi időben oly hanyagul folytak be az adók. hogy május 31-én az egyenes adóhátralék ezen pénzügyi-igazgatósági területen 7,210.985 frt 2 krra emelkedett. Tehát az eljárást tovább elhalasztani nem lehet. Dunavecse fekszik Pest-Pilis megyében. Midőn a pénzügyi-minisztériumot átvettem 18 67ben Pest-Pilis megyében az összes egyenes adóhátralék 2,486.274'frt 51 kr. volt, mely összeg 1868. január elsejéig 2,097.128 frt 9 krra olvadt le; azonban május 31-ig felemelkedett 2,901.360 frt 75 krra, tehát majdnem fél miilóval többre. Ily körülmények között, midőn viszont vannak az országnak egyes vidékei, melyek vagyonosság és termékenység tekintetében korántsem versenyezhetnek ezen vidékkel, de a hol az adófizetési készség megvan oly mértékben, mint péld. Erdélyben a szász földön, hol alig van adóhátralék : a pénzügyminiszter csak akkor teljesiti kötelességét, ha a hátralékok behajtására KÉPV. H. NAPLÓ. 18ff. i. nézve a törvény által adott végrehajtási eljárást foganatosítja. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Végre még bátorkodom a t. képviselő urat felkérni, hogy ott, ahol a pénzügyi közegek a törvény végrehajtásával, még pedig a törvény által körülirt korlátok közt foglalkoznak, az ily eljárást zsarolásnak nevezni ne méltóztassék. Megjárta ez azon korszakban, midőn tőlünk törvényesen meg nem szavazott adók követeltettek; most — ha ezen szó méltatlanul használtatik azok irányában, kik a szentesitett törvény végrehajtásával vannak megbízva —- ilyen kilételek használata csak a törvény iránti tiszteletet ingatná meg a népnél. (Elénk, hosszas tetszésnyilvánítások a jobb oldalon.) Jankovics Miklós: T. ház! Meg fog bocsátani a t. pénzügyminiszter ur, ha most adott válaszában nem nyughatom meg. (Derültség a jobbon.) Nem lehetek megnyugtatva, mert megnyugtatva csak akkor lehetnék, ha az interpellatiómra adott válasz az lett lett volna csupán, s nem egyéb, hogy a pénzügyminiszter ur oly esetekben, melyeket átalánosságban elmondtam. a mint az egyes speciális esetek tudomására jutnak, az intézkedéseket meg fogja tenni. Ha csupán az lett volna a felelet, s nem egyéb, kész lettem volna megnyugvásomat kijelenteni. De miután a t. pénzügyminiszter ur sok egyébre tért át, nem lehetek megnyugtatva feleletével. Először a t. pénzügyminiszter ur azon feleletére, hogy én nem adtam elő speciális eseteket: feleletem az, itt van egy kérvény, mely speciális eseteket tartalmaz. A többire nézve bátorkodom azon kérdésekre felelni, melyeket a t. pénzügyminiszter ur hozzám intézni méltóztatott. (Felkiáltások jobb felől: Az nem volt kérdés!) Igenis volt, még pedig három. Es bocsánatot kérek, ha először a legutolsó kérdésre válaszolok, nevezetesen arra, hogy én, interpellatióm 3. pontjában megsértettem volna a törvény iránti tiszteletet. Bocsánat: én nem a törvényesen megszavazott adó ellen használtam e kifejezést, hanem a hátralékok behajtására számított 10°/ 0-ra, a mely nem csak a duna-vecsei adó kerületben, hanem az egész vidéken fölszámittatik, és a mely törvényesen megszavazva nincs. (Felkiáltások jobb felől: De meg van!) így tehát én nem a törvény ellen szólaltam fel. s nem a fenálló törvényt neveztem zsarolásnak. Igen sajnálom, hogy ezen adókerület hátralékának, a mely 400 ezer irtot fölülhalad, 40 ezer frtba fogna kerülni behajtása. Azt kérdem: van-e joga a kormánynak, vagy a kormány közegének a végrehajtáshoz'? Joga-e neki az executió? Felelet rá: igenis joga. Ivánka Zsigmond: Kötelessége is! 55
