Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-6

34 6. országos Ölés május l-jén 1869. tasztani és e hivatal nagy és nehéz teendőinek terheit erősebb s elismert érdemeknél fogva hi­vatottabb vállakra tenni; azonban a képviselőház többségénél bölcsebb, s elvbarátaimnál, kik ezt igy intézték, okosabb lenni nem merészkedvén, de mint alkotmányos polgár magamat a többség akaratának a lehetőségig alárendelni tartozván: meghajolva engedelmeskedem a t. ház parancsá­nak, s elfogadom az elnöki széket, miután azt e háznak a mnlt országgyűlésen működött érdem­demdús elnöke, most is közöttünk levő t. kép­viselőtársunk, Szentiványi Károly ur, (Hosszasan tcrtó élénk éljenzés a ház minden részén) ki e helyet három év alatt hazafiúi buzgósággal, igazságszeretettel s ritka részrehajlatlansággal töl­tötte be, hajlott kora és egészségének gyengél­kedése miatt ezúttal elfogadni nem vállalkoz­hatott. Engedelmeskedem ege'sz készséggel azon kecsegtető reményben , miszerint szabad leszen számi tanom arra, hogy azok, kik engem e kitünŐ helyre emelni jónak tartották, ahhoz kötött kö­telességeim teljesítésében istápolni is fognak, {Felkiáltások'. Nem csak azok!) a t. ház pedig méltányolva tiszta szándékú buzgóságomat, tör­vényes eljárásaimban nem fogja tőlem, válasz­tott elnökétölj megtagadni pártolását. (Helyeslés.) Szükségem lesz e pártolásra ily nagy fon­tosságú országgyűlésnek folyama alatt, melytől a kor és helyzetünk oly sokat követelnek, a haza oly sokat vár. Felséges urunk, királyunk, legkegyelmesebb trónbeszédjében, égető szükségeinknek hosszú sorát tárja föl előttünk, s kijelöli javítást váró számtalan fogyatkozásainkat, melyek elsőségért egymás közt szinte harczot vivni látszanak. Raj­tunk áll megragadni az alkalmat, mely most hozzánk simulva kínálkozik, s fölismerve, okosan követni a kor intő szavát, mely meddő viták he­lyett tettekre utal, eredményeket kér. (Elénk tetszésnyilvánítások a jobb oldalon.) A mi engem illet, én mint megválasztott el­nök teendőimben mindenkor az elnökségre vo­natkozó törvényeinket s ezek értelmében készült hászabályainkat fogom zsinórmértékül tekinteni. Ezekre fogok, valahányszor szükség lesz, hivat­kozni, hogy a ház akarata szerint megnyitott és vezetett ülésekben a tanácskozások alatti szük­séges csend és rend szigorúan fentartassék; (IIe­lyeslés) hogy a szólás szabadsága, mint az alkot­mányosságnak mellőzhetlen föltétele, sértetlenül megóvassék, (Zajos tetszés minden felől) s en­nek törvényes gyakorlatában a háznak bárme­lyik tagja soha senki, még a többség által se akadályoztassák. (Elénk helyeslés.) Valamint vi­szont ezekre fogok hivatkozni, valahányszor szük­séges leszen, azért is, hogy a szólás szabadságával való visszaélés és alkotmányos jogaink ezen legje­tentékenyebbikéuek olynemü gyakorlata, mely a tanácskozások eredményét a többség akarata ellen meghiúsíthatná, szintén meggátoltassák. (Helyeslés a jobb oldalon.) Az, hogy eme törvényekre és ezek szelle­mében megállapított házszabályokra teendő hi­vatkozásaimnak eredménye legyen, a t. háznak bölcseségétől fog függni, mely egyediig lesz hivatva az általam intézendő törvények és sza­bályok alkalmazása fölött határozni. (Tetszés.) Épen oly lelkiismeretesen fogok ügyelni a nyilvánosságra is, mely az alkotmányosságnak má­sik és nem kevésbbé fontos attribútuma, melynek nem csak a házban, de a házon kívül is czél­szerü eszközök által lehető kiterjesztése't a kö­zönség tőlünk méltán várja. Ugyanazért bátor leszek e tárgyban a képviselőháznak figyelmét annak idején felkérni s e tekintetben czélsze­rübb intézkedések megtételére felhívni. (Atalános helyeslés.) Szóljak-e ezentúl valamit a jelen országgyű­lésnek részletes feladatairól, s ezeknek megoldá­sára vezető eszközökről, vagy épen nemzeti poli­kánk irányáról?! Nem! Mindezektől, mint elnök, távol kell magamat tartanom, tisztem feladatának fő súlyát, ha szabad ugy mondanom, hivatalos büszkeségemet abba helyezvén, hogy saját véle­ményemet a tárgyak érdemére nézve e helyről soha se hallatván, a többség akaratát annál hí­vebben tolmácsolhassam, a ház határozatait annál helyesebben kijelenthessem. Ugyanazért, valahányszor meggyőződésem azt parancsolja, hogy valamely tárgy érdeméhez szóljak, mindannyiszor házszabályaink utasítását követve, az elnöki széket helyettesemnek en­gedve át, képviselői helyemről fogok nyilat­kozni. Mindezeknél fogva, mint elnök, ezen ünne­pélyes pillanatban is, csak azon atalános remé­nyemet fejezhetem ki, hogy a képviselőháznak minden tagja, felfogva a kor és helyzetünk köve­telményeinek komolyságát, együtt és egyenkint buzgó hűséggel fogja teljesíteni hazafiúi köteles­ségét , s legyenek tanácskozásunk vitái még oly élénkek, tüzesek, néha talán ingerültek is, keblem forró vágyával öszhangzólag erősen hiszem, hogy a küzdés heve soha se fogja e képviselő­házban létező alkotmányos pártokat egymással szemben olyan állásra elragadni, melyből" azok, habármikor, bárhonnan és bár minő veszély fenye­getné a szeretett hont és királyát, azonnal ne egyesülnének és találkozva a hazaszeretetnek mindnyájunkkal egyaránt közös szent érzetében, ennek erejétől lelkesülve, összevetett vállakkal ne törekednének elhárítani, és ha kell, áldozatok­kal is legyőzni a bajt. (Elénk helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom