Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-26

420 26. országos ülés június 11. 1869. nem szándékozott az ellenzéket elütni a nyilatkozhatás és válaszolás jógától. (A jobb oldalon; Semmi esetre!) Én következőleg azt hiszem; vagy meg kell engedni Tisza Kálmánnak, hogy most nyilatkozhassak, (Tessék!) illetőleg mi nekünk, mert a válasz, mely egyes interpellálónak adatik, a többitől ugyan nem vonja meg a jogot, hogy szintén nyilatkozhassanak; tehát, vagy meg kell engedni nekünk, hogy mi nyilatkozhassunk, (Felkiáltások: Lehet!) vagy pedig határidőt kell kitűzni a tárgyalásra; de ha önök azt határozzák, hogy nekünk most kell nyilatkoznunk, akkor ne kívánják azt, hogy mi a miniszter elnök ur interpellatiójára is nyilatkozzunk. (A jobb oldalon: Nem kívánjuk!) Különben arra majd nyilatkozni fog az ellenzék, ha azon oldalon, illetőleg azon padokon fog ülni. Elnök: A discussio folyamának tisztába hozatalára, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen két dolog nem áll egymással ellentétben. Midőn miniszterelnök ur kérdést intézett Tisza Kálmán és elvtársaihoz, Tisza képviselő ur kijelentette, hogy igen is kivan arra nézve nyilatkozni majd néhány nap múlva. Én e részben kimondottam a határozatot, hogy Tisza Kálmán képviselő ur valamelyik napon, mert a nap nem volt meghatározva, nyilatkozni fog, és akkor majd napirendre kerül. Ezen határozat véleményem szerint tisztán megállhat, mind a mellett, hogy Buday képviselő ur felszólalt, ki nem ezt a határozatot immgnálta, hanem csak azt mondta, hogy: Tisza Kálmán képviselő ur nyilatkozni kivan ugyan, ellenben mi, a többség, a miniszterelnök ur feleletével meg vagyunk elégedve s napi rendre kívánunk térni. Ez tehát nem akarja tárgyalás alá bocsátani a miniszter ur feleletét, hanem azt akarja, hogy Tisza Kálmán a kérdésre nyilatkozhassak. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha tehát valaki a Buday képviselő ur által tett, indítványt nem pártolja, akkor alkalma van neki most hozzá szólani; a ki pedig pártolja, vele szavazhat; s ezért az előbbi határozat, melyet én kimondtam, mégis fenállhat, tudniillik: Tisza Kálmán urnák joga van, valamelyik napon nyilatkozni a hozzá intézett kérdésre nézve. Patay István: (Zaj, Halljuk!) Biz én nem -beszélek zugásban. (Halljuk!) Én hosszasabban kívántam volna szólani: de elnök ur mostani nyilatkozata után nagyon rövid leszek. Midőn elnök ur beköszöntő beszédét tartotta, ünnepélyesen felfogadta, hogy mind a szabályokat tiszteletben fogja tartani, mind jogaival szorosan élni fog. Itt nem lehet tagadni, hogy e tárgyban elnök ur a határozatot már kimondta. En tehát felkérem a tisztelt képviselőket, magokat a szabályokhoz tartani, elnök urat pedig felkérem, hogy jogait szigorúan tartsa fen. Szontagh Pál (csanádi); T. képviselőház! Ha múlt ülésszaki tapasztalataim nem tanítanának arra, hogy sok mindenféle furcsaságot lehet egy képviselőházban hallani, a mai discussio megint ujabban meggyőzne engem arról. Mert én megvallom, nem értem, előttem most is rejtély az, hogy Tisza Kálmánhoz interpellatio intéztetett. (Felkiáltások jobbról: kérdés !) Hisz ez formailag lehetetlen. Miniszterelnök ur az által, hogy kérdést intéz Tisza Kálmánhoz, nem kívánhatott egyebet — mint logikailag gondolkozó fő, a minek ismerjük — mint a maga feleletének egy részét kívánta a kérdéssel kifejezni. Hogyan lehet ennek következtében azt mondani, hogy ez két tárgy? nem foghatom fel. Felelete volt ez a miniszteí urnák. A kérdés csak az, hogy az elnök enunciatiója fenálljon-e ? az az: hogy valamelyik napon tárgyaltassék-e, vagy pedig most tudomásul vétessék? Pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Simonyi Ernő: T. képviselőház! Ugy hiszem, ezen kérdés, nem lehet most szavazás tárgya. A miniszter ur egy fontos államjogi kérdésre nézve, mely e napokban felmerült, magyarázatot és fölvilágosítást ad, a hozzá intézett interpellatióhoz képest. Én nem akarom most vitatni: vajon az ezen interpellatióra adott válasz tökéletesen megnyugtató volt-e, vagy nem; hanem a miniszter ur jónak látta a tulajdonképeni választ kérdés formájába öltöztetni. (Ellenmondás jobb felől.) Engedelmet kérek, ezen kérdés, a melyet miniszterelnök ur intézett Debreczen városa képviselőjéhez és illetőleg az egész ellenzékhez, tartalmazza tulajdonképen a választ, melyet a miniszter ur a hozzá intézett kérdésre adott: mert ez mutatja meg világosan, mik ép érti a kormány a törvények végrehajtását, a törvények applicatióját és a törvények magyarázatát. Es mert ez igy van — habár a miniszterelnök ur, ki a múltkor hozzá intézett interpellatióra azt mondta, hogy rögtön felelhetne, és nem kétlem, hogy Debreczen város képviselője is rögtön felelhetne e kérdésre; de midőn kérdés van intézve nem egyes emberhez, hanem illetőleg a párt képviselőihez — ugy hiszem, a viszonos parlamentalis udvariasság (Jobb felől: Viszonosf) megkívánja, hogy az itten adandó válaszra idő engedtessék, s ez által alkalom nyujtassék annak, kihez a válasz intéztetett, hogy elvbarátaival tisztába jöhessen az iránt, miféle választ adjon? Ugy hiszem, ezt annál kevésbbé lehet megtagadni, mert a miniszterelnök urnák ugy az interpellatióra adott válasza, mint az általa viszont feltett kérdés, egy igen fontos államjogi kérdés felett forog. Azt hiszem tehát, magának a miniszterelnök urnák sem lehet érdekében, hogy ezen kérdésnek annak idejében megvitatá-