Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

402 ­25. országos ülés Június 8. 1869. utána a kormány maga épiti ki a kis darab utat, az emelkedett tariffa következtében, mely ott mutatkozik, oly drágává válik a szállítás, hogy a szállító inkább 20 mértfőlddel tovább utazik, hogysem ezen drága tariffát fizesse. Nekem alázatos véleményem az, (Halljuk ) hogy ezen kérdés még egyszeri megvitatása bi­zottságra ne bizassék; hanem, tekintve azt, hogy a fiumei vasút elkészítése 1867-ben lett elhatá­rozva, és tekintve azt, hogy ez ránk nézve élet­kérdés, tekintve azt, hogy az őszszel már meg­nyílik a suezi csatorna, és hogy ezen kérdés to­vábbi elodázása által a mi kereskedelmünk ve­szélyben forog: utasíttassák a közlekedési minisz­térium, hogy nem csupán a károlyvárosi, hanem az eszék-fiumei vonal is egész terjedésében egy­szerre építtessék ki; egyúttal pedig, hogy hatal­maztassék fel a pénzügyminiszter arra, miszerint a szükséges költségeket a vállalat rendelkezésére bocsássa. (Helyeslés a hal oldalon.) Hollán Ernő: Tisztelt ház! Simonyi Lajos t. képviselőtársam egy idézetre vonatkozott, illetőleg idézett egy nyilatkozatot, a melyet én talán ezelőtt 3 vagy 2 évvel tettem. A mint ezen idézet által újra emlékeztetve lettem azokra, a miket több idő előtt mondottam, abból csak fizt látom, hogy t. barátom ezen idézetet azért olvashatta fel, miszerint kimutassa, hogy mindaz, a mit a kormány azon időtől fogva e kérdésben tett, tökéletes összehangzásban van egymással és következetesen járt el, következetesen tette egyik léüést a másik után. Lesz szerencsém , a mit most előre bocsátottam, tények és számok által kimu­tatni : mert átalában ugy Ítélek e kérdésben, mint minden más kérdésben, hogy: ha a t. ellen­iélnek szónokai alapot keresnek, melyre a mi­niszier eljárása iránti roszalásukat támasztani le­hetne, akkor szerintem kettőt kellene kimutatni. Ki kellene mutatni először azt, hogy azon idő­től fogva, midőn ezen vasútnak kiépítése el­rendeltetett, a miniszter több időt fordított az elő­munkálatok készitésére, mint a mennyi azokra múlhatatlanul megkívántatik; ki kellene mutatni másodszor azt, hogy a Feli-rendszer vizsgálata által szándékosan vagy nem szándékosan, de bármi módon annyi halasztás állott volna be, a mennyit a miniszter igazolni képes nem volna. E kettőre vezetem vissza az egészet. Méltóztas­sék megengedni, hogy számokkal feleljek, mert azt hiszem, hogy a miniszter ur a ki előbbi elő­adásában szintén számokra és tényekre támaszko­dott, azok édenében szintén számokat és tényeket van jogositva követelni. A t. ház még 1867-iki Julius havában az akkori ülésszak befejezé előtt 4 vagy 5 vas­útra nézve — melyek akkor egyenkint felsorol­tattak — a ministeriumot felhatalmazta minden előintézkedés megtételére, hogy azok haladék­talanul kiépíttessenek. Ezek között volt első sor­ban a fiumei vasút. Az igen t. miniszter ur elő­adásából kitűnik, hogv a személvzet a rákövet­' o ti »• • kezeit october havában lett elhelyezve a károly­vár-fiumei vonalon azon czélból, hogy ott a mun­kálatokat megkezdhesse. Kérdés már most az, későn történt-e ezen intézkedés, vagy nem? Ez minden esetre nagyon relatív dolog; de ha figye­lembe veszszük azt, hogy azon pillanatban, mi­kor a minisztérium megalakult, semmiféle techni­kai közegek felett nem rendelkezett; ha figye­lembe veszszük, hogy — pedig csupán csak ezen egy vonalon ezen berendezés szerint, a mint azt a miniszter ur eszközölte — több mint 60 mér­nökre volt szükség, és hogy a legjobb erőket kellett összeválogatni egy ily fontosabb munkálat vég­rehajtására: természetesnek fogja bárki találni, hogy ez időt vett igénybe és hogy korábban, mint október havában, a teljes berendezés esz­közölhető nem volt. Közönségesen tudva van, hogy az ilyforma előmunkálatok ismét két részre oszlanak; az első és legfontosabb rész az áta­lános exploratio, míg maga a vonal iránya meg van állapitva. Ez a miniszter ur előadása szerint mindössze marczius haváig volt befejezve, tehát a legszigorúbb időben, nem kímélve sem időt, sem fáradságot, télen lett teljesitve, ezen munkálat­nak legnehezebb és legfontosabb része. A mint az átalános vonalozás marcziusban be volt fejezve, azonnal a helyszinén alkotott osztályokban és itt a központon a részletes tervek lettek kidolgozva, még pedig oly részletességgel, a minő szükséges volt lelkiismeretes eljárás mellett, egy ily fontos és nagy vasútnál, a hol minden körülményt, minden tényt gondosan számba kellett venni, ne­hogy az államkincstár tulterheltessék oly kö­vetelésekkel, a minőkkel a vállalkozók különben eló'állani hajlandők lettek volna. Ezen munkálat az egész időszakot igénybe vette 1868. évi no­vemberig, továbbá a belső munkálatok nyolcz hónapot, összesen az előbbi munkálatok 13 havi időszakot vettek igénybe. A ki ily természetű munkákban már részt vett, vagy azokat maga intézte, az mindenesetre illetékes bíró lehet a tekintetben : vajon ezen idő nem volt-e hosszú, vagy kevés? Azokra nézve, kik hasonló munkálatokat nem teljesítettek, ilyenek végrehajtásában részt nem vettek, természetesen csak hasonló példák lehetnek mérvadók; és hogy­ha előmunkálatokra akarnék hivatkozni a t. ház előtt, helyesen nem tenném ha régibb időkre akarnék visszanyúlni, mert sehol nagyobb hala­dás nem mutatkozik, mint a vasutépitkezés kö­rül, ha hivatkoznám előmunkálatokra, melyek a si­meringi vagy azon vasutaknál, melyek az Appe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom