Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-20
20. országos illés május 31. 1869. 299 Igen szép az, a mit bárd Eötvös mondott, hogy a becsületesség elég garantiát nyújt a delegatíó hatalmával való visszaélés ellen. Nem tagadom. De ha az ország ezen garantiába bele nyugszik, kérdem: akkor mire való a parlament? Bízzunk mindent a fejedelemre, kinek becsületében senkinek sem szabad kételkedni! Minek akkor az alkotmány ? Végezzen mindent a fejedelem, legyen absolutismus! A közösügyes törvényben minden ben foglaltatik, a mit az alkotmányos embernek szeme, szája kivan: megvan abban az állam kitétele, a magyar hadsereg , megvan a közösügyes minisztérium felelőssége; de kérdem: niikép intézkedik gyakorlatilag a törvény? Hogyan vonják a közös ministeriumot felelősségre ? Felelősségre akként vonják, hogy minden fél, választ magának 24 birdt, független emberekből, de minden fél a másik félnek tagjai közöl 12-őt kitörölhet, marad 24, ebből a vádlott kitörölhet 12 tagot, s ekkor marad egy részről is hat tag, más részről is 6 tag. Nincs arról gondoskodva, hogy ki elnököl és mikép lehet a minisztériumot felelősségre vonni? Ha helyesnek, irrevisibilisnak tartják önök a delegatiőt, akkor kár az országgyűlés alatt egyetlen egy szót is szólni a beíreformok ügyében azon törvényjavaslatokhoz, melyeket a kormány elő fog terjeszteni. Hogy egy nagy férfiúnak szavait idézzem, mert az én szavaim talán nem birnak nagy fontossággal, egy, önök előtt nagy államférfiú véleményét akarom elmondani a közösügyi törvények fölött, a ki pedig a kormánypárt embere, és a felsőháznak tagja, ki követ akart lenni és választóihoz programmot intézett. Mit mondott ez a múlt országgyűlésről? Ezen köverjelöltnek politikai hitvallása többi között igy szól : „Minden tartózkodás nélkül kijelentem, hogy én a közösügyi törvén) 7 ben hazánk közügyei kérdéseit megoldottaknak nem látom; azokban nemcsak a 48-i törvényes és alkotmányos létnek lényegét, formáját helyre állitva nem lelem, sőt még a 48 előtti korszaktól is visszalépéseket találok. Törvény ez azonban, mig fenáll, s ha tisztelni nem birom, annak engedelmeskedni fogok. Váratlan események szülte engedmény gyanánt tekintem, melynek létrehozásában, bármennyire glorifikálják magukat annak eszközei, mind fön. mind alul, mind kün, mind belül, a katastrophák rohama volt a teremtő erő; e katastrophák kényszerűségét igen okosan és ügyesen tudták enyhíteni oda fön, de ide len azoknak sem horderejét, sem következéseit, sem a belőlük ránk háramló kedvező körülményeket a mostani országgyűlési többség felfogni nem volt képes és igy természetesen fel sem használta. Igy levén meggyőződve ezen és ezzel rokon kérde'sekben is, a mostani többséggel nem fognék tarthatni, és állanék azon osztályához a nemzetgyűlésnek, mely ellenkező nézeteket vitatott, ezekhez állván én is legközelebb. Főtörekvésem oda lenne irányozva, hogy ezen törvénynek akár módosítása, akár a benne lehető kedvező tételek felhasználása által hazánk autonómiája tökéletesen helyre állíttassák s a personalis unió alapján létesüljön az uj szövetség Ausztriával. Hosszas nem akarok lenni, ha idő és alkalom engedi, kész leszek részletekbe is bocsátkozni, csak még ennyit : a magyar honvéd-seregnek, mint külön nemzeti seregnek, felállítását oly nélkü'özhetlennek hiszem és tartom, hogy e nélkül bárminő kibékülést, egyezkedést, vagy szövetkezést nevetséges illúziónak kell tekintenem. Ezt kívánja magunk biztossága, ezt a dynastia érdeke, ezt Ausztriának léte j fél szabályokkal semmi sincs megmentve, mert ezek senkit ki nem elégítenek; három századon tul tart már az ilyen émelygős félpolitika, a mostani is csak ennek variánsa; nincs idő experimentálni : küszöb előtt a külpolitikában is elkövetett szarvas hibáknak és bűnöknek fenyegető előjátéka, nincs mit késni, a mi eddig történt — mert nem elég — a semminél is roszabb ; nincs alternatíva: vagy minden, vagy megsemmisülés. a (Zajos felkiáltásait: Kérjük nevét a jelöltnek!) Ezen jelöltnek neve : Perczel Miklós ; állása: Baranya vármegye főispánja. (Zajos éljenzés és taps a bal oldalon.) Ezt monda tehát a felsőháznak és a jobboldali pártnak egy tagja, ki mosr^ a király személyét képviseli Pécs városában. És én azt gondolom, hogy ez a legmeggyőzőbb argumentum a közös ügyes törvények ellen azok előtt, akik ezen közö sügyes törvény mellett harczoltak. A reformkérdésekre nézve, a melyekre ezennel át akarok térui, csak rövid megjegyzéseim vannak. (Felkiáltások jobb felől: Eláll! Kettő az őra !) Igenis! elállók a reformkérdések taglatásától, mert azt mondják, hogy két óra. De hogy röviden befejezzem beszédemet, mi nélkül ez nem lenne teljes, egy pár sérelemről akarok még említést tenni. (Halljuk ) Elnök (leszáll s helyét Bittó István foghíja el.) Dietrich Ignácz: Azt mondják, hogy minek a feliratban sérelmet említeni ? Hiszen benfoglaltatik a jobb oldali feliratban is a sérelem Dalmatiának és a határőrvidéknek visszakapcsolása iránt, hasonlóan benne van e sérelem a balközépi feliratban is. Én azonban erre azt felelem: ha már egy bérelem említtetik, miért ne lehetne többet is felhozni ? Szerettem volna, Horváth Boldizsár igazságügyminisztert itt láthatni most, hogy azon szem38*
