Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

S. országos Diés april 30. 1869. 21 rozzon oly helyre, a hova nem való, mert akkor I fölébe teszi ezen osztályt magát az országgyű­lésnek, nélkülözhetővé teszi a választandó bíró­ságot és engem megfoszt hozzászólási jogomtól. Ehhez pedig segédkezet nyújtani nem fogok sohg.. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Vay Béla b.: T. ház! Először is azon meg­győződésemetfejezem ki, hogy nem tartom jelenleg hivatásunknak, hogy az osztályok tárgyalásait felül­vizsgáljuk. Azonban arra nézve, a mit itt többen emiitettek, hogy t. i. a házszabályok szerint az osz­tályokjelentéseit a ház „tárgyalja" : ezen szó ma­gyarázatát a 15. és 16. §-ban találom. Nevezetesen a 15§. vége azt mondja: ,,A ház pedig mindenek előtt a 14. §. a) és b) pontjaiban érintett megbizó le­velekre vonatkozó jelentésűket veszi tárgyalás alá." A 16. §. pedig így szól: „Az osztály által j kifogástalanoknak jelentett megbízó levelek, ha ellenök az osztály-tárgyalás befejezése után kér­vény érkezett, a kifogástalan megbizó levelek so­rából kitöröltetnek és a kérvénynyel ellátottak jegy­zékébe tétetnek. u En azt tartom, a házszabályok e pontjában előforduló „tárgyalás" csak ugy ér­telmeztethetik, hogy ha az osztály munkálatának befejezése után mégis érkezett volna egy kifogás­talan képviselő ellen kérvény, ezen kérvénynek előadatni most lenne helye, s kitöröltetvén az a) alattiak sorából, jönne a b) alá. Egyébre a „tárgyalás" a ház-szabályok szerint nem értel­mezhető. {Helyeslés.") Zsedényi Ede: Tisztelt ház! Igen cso­dálkozom, hogy senki sem hivatkozott a házsza­bályok 18. §-ának c) pontjára : ott ugyanis egye­nesen kimondatik a korelnök teendője. Mert azt mondja: „az osztályok jelentése a ház által tár­gyaltatván, a korelnök kijelenti a), kijelenti b) és kijelenti c), hogy azon választási jegyzőköny­vek érvényessége felett, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés tör­ténni." Tehát akár a választók, akár az osztály, akár valamely képviselő, ugy mint Debreczen érdemes követe tette, a választási jegyzőkönyv ellen kifogást íesz — mert a szabályok értel­mében : a választási jegyzőkönyvek törvényes kifo­gás alá vehetők — e felett a ház, szabályaink ér­telmében, csak alakulása után fog intézkedhetni ; tehát híjába vitatkozunk a fölött, hanem fön­tartjuk magunknak a ház megalakulása után vé­leményünket kimondani. {Helyeslés. Zaj. Fölkiál­tások: Tovább!) Korelnök: Tehát ha ebben megnyugszik a ház, akkor következik a IV. osztály. {Zaj. El­nök csönget.) Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Zsedényi képviselő urat ugy értettem, hogy azt mondja, miszerint a c) pont alá sorolt képviselők csak a ház alakulása után fognának bírálat alá vétetm ; de a kérdéses képviselő a b) pont alá van sorolva.{Közbeszólások: Nem ugy mondta! Zaj.) Zsedényi Ede: En nem ezt, hanem azt mondottam, hogy a házszabályok szerint a korelnök kötelessége, midőn már mind a kilencz osztály befejezte jelentését , kimondani azt, a mit a házszabályok 18-ik szakasza az a), b) és c) pont alatt rendel. Ezen c) pont nem vonat­kozik az a), b) és c) alá sorolt képviselőkre, hanem egyenesen azt rendeli, hogy azon válasz­tási jegyzőkönyvek érvényessége fölött, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvé­nyes kifogás alá vehetők, a ház, alakulása után, fog intézkedni. Ezt fogja kimondani a korelnök a kilencz osztály jelentésének befejezése után. (Helyeslés. Felkiáltások: Tovább!) Tisza Kálmán: T. ház! {Nagy zaj. Tovább! Tovább!) Kiváuatos, hogy tovább men­jünk, de mégis tudnunk kell, a jegyzőkönyv mit fog tartalmazni? (Felkiáltások: Megmarad!) E szerint a t. ház kimondja,hogy... (Közbekiáltá­sok: Semmit sem mondhatunk ki!) Engedelmet ké­rek, de valamit kimondani csak kell. (Nem kell!) Legyen az a valami akármi, de az lehetetlen, hogy semmit se mondjunk ki. (Derültség, hosszas zaj.) Korelnök (csönget): A korelnök köteles­sége kimondani, hogy azok, kiknek megbizó le­velei kifogástalanok, azok igazolvák; a kiknek megbizó levelei kifogástalanok ugyan, de kér­vény van ellenök beadva, azok a b) betű alá sorolandók, de tagságukat megtartják; a e) betű alá pedig azok fognak kerülni, kiknek jegyzőkönyvei ellen kifogás tétethetik, de csak a ház alakulása után. Ezzel, ugy hiszem, be van fejezve e tárgy. (Felkiáltások: Tovább!) Tisza Kálmán: E szerint tehát a har­madik osztály jelentésére azt méltóztatnak ki­mondani, hogy a ház semmit sem mond. (De­rültség, hosszas zaj.) Justh József: T. ház ! (Menjünk tovább! Elnök csenget) A tanácskozások helyzete mindig igen nehéz, ha egy törvénynek vagy szabálynak igen világos rendeletét és értelmét félremagya­rázzák. Akkor azután ily kérdések történhetnek : „Tehát a ház nem határoz semmit?" Igenis, nem határoz semmit, mert nincs joga határozni. (Helyeslés.) De méltóztassanak összehasonlítani a 15-ik szakasz rendeletét a 16-ikéval: az oly világos mint kétszer kettő négy. (Folytonos zaj.) A 15-ik szakasz azt mondja, végén: „A ház pe­dig mindenekelőtt a 14. §. a. és b. pontjaiban érintett megbizó levelekre vonatkozó jelentéseket veszi tárgyalás alá." A következő szakasz pedig ezeket mondja . . . (Zaj.) Kérem az elnököt, csi­náljon rendet, tessék csengetni. Azért van az elnök. (Derültség. Elnök csenget.) Méltóztassanak türelemmel lenni, ki akarom mutatni, hadd lássa

Next

/
Oldalképek
Tartalom