Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

5. országos ülés. april 30. 1869, Ifiben van, akkor a b) pont alá lett volna sorozható ; de mintán sem a jegyzőkönyv meg nem felel a törvényes kellékeknek, és kérvény is van ellene, egyenesen a c) pont alá sorozandó a házszabályok szerint. É felett határozni minden esetre jogunk van. Ha ebben nem határozhatunk, akkor az osztályok önkényétől függ a választások igazolása. {Zaj.) Olyan a másik eset is, mely itt íelhozatik. Az mondatik ugyan is a házszabályokban, hogy az a) pont alá sorozandók azon jegyzőkönyvek, melyek a törvény rendeletének megfelelnek. íme az 1848-ik évi V. t. ez. 21. §-a azt mondja, hogy a választások az országgyűlés megnyitásának napját legalább is 4 héttel kell, hogy megelőzzék ; ezen törvény világos rendeletének azon választásnál, mely ezelőtthárom nappal tartatott meg

1 természetesen megfelelve nincs. Tehát e választás az a) osztályba sorozható nem volt; a b) osztályba sem, mivel kérvény sincs ellene beadva ; épen ezért a c) pont alá lett volna sorolandó ; mi igen természetesen következik abból, mivel a jegyzőkönyv, ha nem is tartalmára, hanem kiállítására nézve, mint Komárom városa érdemes képviselője mondotta, hiányos. En azt hiszem, t. ház, hogy ha mi nem más érdekből, hanem egyenesen a törvény és a házszabályok megtartása szempontjából akarunk kiindulni, nekünk e részben máskép határozni nem lehet. (Helyeslés bal felől.). Szlávy József: Hogy a házszabályok az igazolásra nézve tetemesen eltérnek a múlt országgyűlésen érvényben volt házszabályoktól, arra, ugy hiszem, okot szolgáltatott az, hogy a ház el akarta kerülni azon hosszadalmas eljárást, a mely az igazolás alkalmával tapasztaltatott, el akarta kerülni mindazon kellemetlen vitákat, melyekre az a házban alkalmat szolgáltatott. Ha a házszabályokat ugy értelmezzük, mint az előttem szóló urak értelmezték, akkor ezen ezél egyátalában nincs elérve. Miről tanácskozunk mi most körülbelül egj óra hossza? Egyes választásokról, t. i. a Pásztélyi János választásáról. (Ellen-mondások. E/vek felett!/ Igenis elvi kérdésről, mely alkalmaztatott egyes választásra, helyesen vagy helytelenül. Én nem akarok abba bocsátkozni, hogy helyesen sorolta-e az osztály e választást a) vagy b) pont alá; hanem arról akarok szólani, vajon helyén van-e itt ezt feszegetni? Mert ha lehet ez egy választásnál, akkor lehetne mindeniknél, akkor mindaz, ki valamely osztályban kisebbségben volt, bizonyos concret esetben véleményét mindannyiszor előadhatná a háznak és a ház mindannyiszor fölülvizsgálati jogot gyakorolna. {Felkiáltások bal felől: Joga van hozzá!) Hova fogna ez vezetni? A mi a mostani concret esetet illeti, meglehet, | ha én azon osztályban lettem volna, mely ez I igazoló levelet tárgyalta, nevezetesen Pásztélyiét, meglehet, én is Tisza Kálmán ur nézetén lettem volna; de tagadni merem a ház azon jogát, hogy fölülvizsgálhassa az osztály véleményét. (Helyeslés a jobb oldalon.) A háznak egyedüli teendője az lehet, hogy a képviselőket. ugy mint azokat az osztályok osztályozták, jegyzékbe vegye és a ház megalakulhatására kezet nyújtson : mert, ismétlem, ha minden egyes választást fölül fognánk vizsgálni, akkor hetekig eltartana e dolog. A házszabályokat nem csak a szavak! btíl, hanem szellemökből is kell megítélni. Igaz, | bennök van azon talán szerencsétlenül választott szó: „tárgyalni", a mi e vitát okozta; de két| lem, hogy azoknak, a kik e szabályokat készítették, az lett volna szándékuk, hogy e szabályok ily értelemben vétessenek. E szabályok szellemé kétségtelenül nem ez, hanem az volt, hogy az osztályok határozzanak. (Helyeslés jobb. ellenmondás bal felől.) Tisza Kálmán: T. ház! En két oknál | fogva, és azt hiszem, a házszabályok szerint is, jogosan kérhetem a t. ház türelmét pár perezre: kérhetem először mint olyan, kinek szavai félre értettek; másodszor mint olyan, ki valami elvnek megállapítását indítványoztam. A mi a félreértést illeti. Pest belvárosa általam igen t. képviselője folyvást azt bizonyítgatta, hogy a képviselőháznak nincs joga a képviselőválasztások érvénye felett most határozni, és én vele ebben elannyira tökéletesen egyetértek, hogy soha nem is kívántam és nem is indítványoztam, hogy a képviselőválasztások felett a ház most határozzon, és igy a discussio legnagyobb részben szavaim félreértésén alapulva, oly valami ellen folyt, mit én legalább soha sem mondottam. A mi magát a kérdést illeti, igen jól tudom, hogy a meg nem alakult ház nem határozhat semmi egyébben, mint a miben a házszabályok értelmében a ház megalakulása előtt is határozhat; de az eset, mely most szóban forog, épen olyan, melyre nézve a házszabályok mondják meg, hogy a ház határozhat és határoznia kell. Két dolog különböztetendő meg a házszabályok szerint a választási jegyzőkönyveknél: először eldöntendő, melyik sorozatba tétessenek az egyes választások; másodszor eldöntendő azok érvényes vagy nem érvényes volta. Az érvényesség kérdéséhez nekünk, mint meg nem alakult háznak, szavunk nincs, sőt a házszabályok szerint legtöbb esetben a majdan megválasztandó biróság fog itelni. De el kell határozni már most, hogy hová soroztassanak az egyes választások? (Helyeslés bal, ellenmondás jobb felől.) Engedelmet kérek, a 15. §. kimondja, hogy a jelentéseket tárgyalás alá *