Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

176 16. országos ülés május 25. 1869. adva lennie. A tekeháza - csapi vonal összes alépítményeinek szintén 1870. oetober 1-én kell elkészülni. Legyen meggyőződve a tisztelt in­terpelláló képviselő ur, hogy ha legkisebb aggo­dalom merülhetne fel az iránt, hogy a vállalko­zók, az idő használatlanul előhaladása miatt, el­vállalt kötelezettségöknek meg nem felelnek; nem fognám elmulasztani, őketkötelezettségök teljesíté­sére maga idején felhívni : addig azonban, mig az építési határidőnek megtartását veszélyeztetve nem látom, a vállalkozókat építési munkaerejök elosztásában s a munka mikénti berendezésében nem gátolhatom. Megnyugtatásul egyébként ki­jelentem, hogy az éjszakkeleti vasút Debreczen­szatmári vonalának részletes tervei elkészülvén, azok alapján a közigazgatási bejárás még múlt hó 12-én e's következő napjain meg is tartatott, miért is a munkálatoknak folytatását, e vonal legnagyobb részen, mi sem gátolja. (Tetszésnyil­vánítások.) Vukovics Sebő: Igen tisztelt ház! En azt gondolom, hogy maga az előttem szóló igen t. miniszter ur velem egyet fog érteni abban, hogy a történt interpellatióra adott jelen felelete nem meriti ki a tárgyat és legfölebb csak ide­iglenesnek tekintendő. Én szerettem volna, hogy általában az ilyen esetekben a parlamentáris tes­tületekben követett szokás szerint az érdemes miniszter ur szíves lett volna velünk magokat az adatokat is közölni, hogy azokból megítélhettük volna: mennyire folytattatik a kérdéses ügy a kívánatos gyorsaságban, vagy mennyire lehet késedelmességgel is vádolni az illető megbízot­takat? és ennélfogva az adatok mellett óhajtottam volna azt is. ha igen t. miniszter ur közölte volna velünk azok neveit, a kiket az u. n. Fell-system megvizsgálására méltóztatott a hely szinére a Mont-Cenis-re kiküldeni. Ennek van egy lényeges oka, a miért én ezt szükségesnek tekintem ; mert az igaz, hogy vannak phisikai és geographiai nehézségei is ezen az ország által már régen létesíttetni kívánt vasútnak, hanem vannak más akadályok is, a melyek útjában állanak, veszedelmesebbek tán, mint a milyenek ezen phisieai és geographiai okok: t. i. azon régi megrögzött ellenségeskedése az u. n. „Süd­bahn £ 'nak, déli vasúttársaságnak a Magyaror­szág határszélén felépíttetni szándékolt fiumei vasút ellen. Mert, midőn egyfelől ezen e tekin­tetben Magyarország érdekei iránt mindig ellen­ségeskedéssel viseltető Südbahn azt állítja, hogy a Fiume felé vezetendő vasút majdnem lehetet­len, hogy Fiume maga fekvése és a vidékén gyakran borzasztó nagy szélvészek miatt majd nem alkalmatlan arra a czélra, a melyre az országnak kívánsága fordítani kivánja, másfelől mégis mindent elkövet politikai és financiális utón is ezen vasút megakadályoztatására és Fiume felvirágzásánaak meggátlására. Márpedig ha az elsőben nem rejlenek csalfaság, ha igaz volna, hogy mind a fiumei vasútnak Károlyvá­ros és Fiume felé épitésével oly véghetetlen nehézség volna összekötve, és hogy Fiume és kikötője a maga fekvésénél fogva nem alkal­matos arra, hogy legyen Magyarországnak a ke­reskedés vég pontjául szolgáló kikötője : akkor miért volna ez az ellenkezés ? Egy alkalmat­lan és egy lehetetlenséget magában foglaló pont­nak megtámadása teljesen felesleges volna. En tehát azt hiszem, hogy épen az ellenségeskedés­nél fogva, melyet a Südbahn a fiumei vasút tekintetében mindenkor gyakorolt, tökéletesen világos és bizonyos az, hogy a fiumei vasút mind kivihető, mind pedig, hogy Fiume és ki­kötője alkalmas azon kereskedés felvirágaztatá­sára, melyet Magyarország benne mindig kifej­teni kivánt; és azt hiszem, ha e részben nagy gyorsaság fejtetnék ki, és a minisztérium ké­pes lett volna a Südbahnnak mind közvetett, mind közvetlen befolyását ellensúlyozni, és arra ellenőrködést gyakorolni: ezen vasút tekintetében már eddig is sikeresebb és czélra vezetőbb lépé­sek történtek volna. Erre nézve ez észrevételem, s a mint mondám, meg levén elégedve az érde­mes miniszter urnák jelentésével, mint ideiglenes jelentéssel, kívánságomat csak arra nézve fejezem ki, s ismétlem : hogy óhajtottam volna magokat az adatokat tudni, hogy mikor küldetett ki azon küldöttség a Mont-Cenisre, mely megvizs­gálta a Fell-rendszernek hasznos és alkalmaz­ható vagy ellenkező voltát; mikor érkezett és mennyi idő telt el az óta a mostani időig, és mikor lehet a jelentésnek beadását várni; óhaj­tottam volna, hogy azon érdemes urak neveit tudatta volna velünk, a kikre nézve tökéletesen elhiszem azt a mit mondani méltóztatott, hogy minden kifogáson fölül állanak. Elnök: A házszabályok az interpellatióra adandó válaszokat illetőleg ezt mondják: „Az interpellatiókra az illető miniszter vagy mindjárt vagy máskor felel. Válaszát, valamint a hozzá intézett kérdést a ház tudomásul veszi vagy kü­lön leendő tárgyalására időt tüz ki, mely alka­lommal az interpeílatió beadóját illeti az első szó." Kérem tehát a képviselő urat, ki az inter­pellatiót tette, megnyugszik-e a feleletben vagy nem? Ha igen, ugy tudomásul vétetik; ha nem, akkor méltóztassék indítványt nyújtani be, és ak­kor az napi rendre fog tűzetni. Mikó Imre gr. közlekedési mi­niszter : En csak a magam mentségére hoz­tam fel azt, hogy e felelet ideiglenes, mert itt sok pénz forog szóban, és egy külön részletes költség 23 millióra volt számítva, a Feli-rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom