Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-1

1. országos ülés april 22. 1869. A mi pedig azt illeti, hogy habár az ural­kodó háznak bizonyos czimere van, annak — mire nézve még a megyeházat is például mél­tóztatott felhozni — ott, hol az ország lobogó­járól van szó, helye nincs ; erre azt jegyzem meg, hogy Magyarországban az Anjou-korban és Má­tyás idejében, Francziaországban az előbbi kor­ban mindig a családi czimer használtatott az or­szág jelvényéül is. Tisza Kálmán: A mi a fenforgó kérdést illeti, én részemről minden félreértés kikerülése végett, kénytelen vagyok legelőször is azt nyil­vánítani, miszerint abban, hogy Magyarország királyának laka nem Magyarország tulajdona és így nem az állam tulajdona, egyet nem érthetek a miniszterelnök úrral. Andrásy Gyula gr. miniszterel­nök: Azt nem mondtam, hanem hogy királyi palota ! (Ugy van! jobb felöl.) Tisza Kálmán: Ennek kijelentése után, és fentartva magamnak a jogot, hogy a mi a kitűzendő zászló kérdését illeti, szólhassak hozzá akkor, mikor annak helyét és idejét látandom, (Helyeslés) most részemről magam is bátor va­gyok nyilvánítani azt, hogy én annak kimondá­sát, hogy az országgyűlés Budán nyittatván meg, oda törvény értelmében nem lehet menni, vagy magának a zászló kérdésének jelenben felhozását nem helyeslem és az ez iránt tett nyilatkozatot pártolók sorába magamat nem sorolom. (Helyes­lés jobh felől és a bal középről.) Én azt tartom, ne­künk most, mig a ház meg nem alakul, változ­tatni a legközelebbi gyakorlaton nem lehet, és e miatt nem félek attól, hogy épen ugy mint Budára hivattunk, hivathatnánk Pozsonyba és Bécsbe is: mert valamint nekünk, mint meg nem alakult háznak még nincs jogunk az eddigi gya­korlatot megváltoztatni, ugy nincs rajtunk kivül másnak sem, tehát nincs joga senkinek ahhoz, hogy bennünket máshova hivjon, mint a hová a gyakorlat szerint meg voltunk híva, és ha ez történnék, minden határozat nélkül is egysze­rűen elmaradna az egész összejövetel. (Helyeslés.) Különben tudom azt is, hogy az 1865-iki or­szággyűlés megnyitásakor nem volt és nincB a ház keblében pártárnyalat . . . (De igen is van!) Nem mondom, hogy nincsenek egyes párt-egyé­nek, hanem nincs pártárnyalat, mely épen Bu­dán és ugyanazon zászló alatt meg nem jelent volna, megjelent pedig akkor, midőn még nem voltunk szerencsések ő felségében törvényes ko­ronás királyunkat üdvözölhetni; és így ha nem volt párt és pártárnyalat, mely akkor azt nem tartotta volna helyesnek megtenni: nem hiszem — egyének jogát mindig elismerve — hogy párt vagy pártárnyalat legyen, mely ma ezen alapot vehesse föl arra — helyesen és alaposan — hogy Budán meg ne jelenjék. Madarász József: Tiszt, képviselők! (Zaj. A szószéhre! Derültség. Szónok a szószékre lép. Atalános derültség.) Debreczen városa csapó­utczai és péterfiai képviselőjének (Derültség) előttem felszólalása késztet engem néhány perezre a t. képviselők türelmét fárasztani. (Zaj. Hall­juk!) Azt méltóztatott ugyanis mondani először, hogy a gyakorlatot, a múlt országgyűlés gya­korlatát ezen még meg nem alakult ház által megváltoztatni nem kívánja. Erre nézve vagyok bátor azon megjegyzésemet tenni, mikép az 1848-iki törvények meghozatala után a nemzet és koronás király által egyetértőleg alkotmá­nyosan összehívott és alakult országgyűlés csak a 48-iki volt, összehívása kezdetén; és igy re­ménylem, be fogja Debreczen városa tiszt, kép­viselője látni, hogy a múltkor, 1865-ben, a nem koronázott magyar király által összehívott or­szággyűlés által tett gyakorlat nem azonosittat­hatik azon gyakorlattal, melyet 1848-ban tör­vényes király által törvényesen összehívott or­szággyűlés és képviselőház ténylegesen élvezett. (Ellenmondás^) Uraim! mindent lehet megezá­folni és helytelenül is mondani; hanem engedjék meg nekem, hogy miként önök helyeseknek hi­szik saját nézeteiket, szabad legyen ellenvéle­ményemet, törvényre alapított nézetemet, helyes­nek találni. (Szabad! Tessék!) És igy másodszor szerényen bátor vagyok a t képviselő ur előa­dására megjegyezni, hogy ha a múlt országgyű­lés alatt nem volt pártárnyalat és nem voltak egyének, kik e részben nyilvánították, hogy nem mennek és fölmentek, tehát valószínűleg azt le­het most is következtetni, hogy ez most is igy tör­ténjék: bocsánatot kérek, vannak körülmények, mi­dőn még egy nemzet fejedelmével ki akar egyezni, akkor azon párt — például, melyhez én is tar­tozom — elnéz sokat és kötelességének tartja elnézni; midőn azonban már egy nemzet meg is koronázta királyát, és azon koronázott király és kormánya hívják össze az országgyűlést, akkor a létező törvényt fentartani én azért is köte­lességemnek tartom, mert nagyon jől tudom, hogy az ellenkező, elnézett t gyakorlat a törvény érvényét meggyengítheti. És én legalább azt hiszem, hogy Irányi képviselő társam csakis azért adá elő véleményét, miként a törvénynek való­ságos szelleme és rendelete a nem-törvényes kor­szakban behozott, tehát nem-törvényes gyakorlat által meg ne gyengittethessék. (Zaj.) Korelnök: Senki sem kivan a tárgyhoz szdlani ? (Szünet.) Ugy hiszem, miután a ház nincs alakulva, határozat e tekintetben nem ho­zathatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom