Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-14

122 14. országos ülés május 22. 1869. áthidalásnak zsenge építkezéseit pedig a mesterségesen felzaklatott pártszenvedélynek veszélyes árja lerombolással fenyegeti. Megtörténik az idők változásaiban, hogy egy vagy más hatalom a világmozgást megindítja ; egy elvet önmagában képvisel, tehát a század összcselekvésének oly lényeges részét veszi igénybe, oly élénk érintkezésbe teszi magát a működő erőkkel, hogy az ő története némileg átalános történetté válik. Ily szerencsés politikai momentum kívánható, igen tisztelt uraim, nemzetünknek, ilyennek küszöbén látom őt, ha nem a szenvedély, mely lankaszt, de a higadtság és egyetértés oly erős államot alkotand belőlünk, melynek hivatása nem lehet a válságbani elsülyedés, de igenis abból újjászületve kilépni, egy boldogabb jövőnek megvetni szilárd talpköve't. Mint mondám, egyöntetű nemzetek nem léteznek: mindegyiknek megvan a maga speeificus jelleme, de meg van azon kárra inditő ösztön is, mely megrontja, azon ihlettség másoknak, mely jóra vezeti őket. Uraim? Lengyelországot nem a nagy hatalmak — mint tévesen állíttatik — sülyesztették el, ép ugy, valamint Magyarországot nem a német hegemónia, nem a franczia-olasz alliance, de saját belértéke műveltségének az európai civilisátiót megközelítő foka — mely egyedül a külföldi őszinte támaszra képesít, — teljes virágzáshoz vezetheti. íme elmondtam, t. képviselőház! egész átalánosságban — hangsúlyozván kivált a külpolitikai látpontot — mit hiszek, mit ismer fel üdvösnek szerény tehetségem hazám és népeinek jólléte előmozdítására. Önök, uraim, bírálják meg, mennyiben helyesek felállított elveim, vajon az ily ösvényeili haladás önök felfogásával azonos-e? Végszóul méltóztassanak megengedni, miszerint egész szerénységemben, ha tévesen is, de benső meggyőződéssel mondjam ki: hogy ha ezen emberi , teljes gyarlóságom halavány színeivel ecsetelt szellemben járunk el, nem csak hazafiúi érdekünkben cselekedendünk, de ugy hiszem ivadékunk áldása, sirhantjaink virágzatán át fog lengni és a világtörténet engedékeny Ítélete hamvainkon nyugodni. Avval zárom be előadásomat, a mivel megkezdem: hogy a bizottság által készített felirati javaslatot elvben pártolom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Jámbor Pál jegyző: Simonyi Lajos báró! (Holnap! A ház *tagjai oszlani kezdenek. Zaj.) Elnök (csenget) : Ha nem méltóztatnak az elnök szavait meghallgatni, néha zavar kövétkezhetik. (Halljuk!) A következő napi teendők iránt kérem fel az illetőket, jelesen kérem a napló-birálókat, legyenek szívesek teendőiket minden nap elvégezni; különben a naplónak pontos kinyomatása nem történhetik meg. A tárgyalást holnap 10 órakor folytatjuk. Az ülés végződik d. u. 2 órakor. 14. országos ülés 1869. május 22-ikén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények bemutatása. A biráló bizottságok jelentik, hogy Rimanóczy Ferenezet, Keményfy Jánost, Zlinszky Györgyöt, Eöry Sándort igazolták, Miletics Szvetozár megválasztását pedig vizsgálat alá bocsatandónak határozták, minek következtében a kiküldendő vizsgáló föleskettetik. A válaszfelirati vita tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Eötvös József b., Gorove István, Horvát Boldizsár. Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesítés végett fölolvastatni. Zichy Jenő gr.; T. ház! A jegyzőkönyv azon pontjára vonatkozólag van észrevételem, mely a jurynak azon végzését veszi fel jegy-