Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-13

110 13. országos ülés május 21. 1869. mostani igazságügyérnek, az esküdtszékekre nézve, azon liberális felfogása van, hogy egy százaléka azon kiterjedésnek elég, a melylyel az ország birt a 48-ki alkotmány alapján ; tehát több mint 20 évvel ezelőtt ; akkor Magyarországban volt kerekszámban 200000 esküdt összeírva, most pedig van 2000. A törvényhatóságok rendezésének kérdésébe nem akarok hosszasan bocsátkozni, hiszen ez magában igen fontos kérdés; hanem arra kérem a t. házat, méltóztassanak figyelni arra, hogy a törvényhatóságok önkormányzata ugy miként az a múlt korban létezett, s miként az a 48-ki törvényben megerősíttetett, de egyszersmind megtisztítva a visszaélésektől tartassák meg az alkotmányban. Mert ha a törvényhatóságok eltöröltetnek, hogyha a megyei és városi helyhatósági intézmények megfosztatnak azon attribútumoktól, melyek Magyarország alkotmányának alapját képezik, akkor bele fogtunk lépni azon experimentumok seriesébe, melyben benne van Franeziaország, midőn szakítva a uraltak hagyományaival tabula rasa-t csinált és szép alkotmányt irt a papírra theoriában, de mely sem a nemzet szellemével, sem szokásaival s történelmével össze nem fér és tettleg tartósan fen nem állhat. (Helyeslés a hal oldalon.) Hivatkozás történik továbbá a trónbeszédben a választási törvény átvizsgálására. Eléggé kifejeztük már nézeteinket erre nézve magában a válaszfeliratban, nem akarom most e kérdést hosszasan tárgyalni. Valószínűleg e kérdésnek a t. ház elé kell kerülni, más alkalommal, most csak annyit mondok, hogy én törvénytelennek tartom a kormánynak mindazon beavatkozását, mely a választások összeírására, a választások intézésére kiküldött központi választmányok bárminemű ügyekbeni beavatkozására törekszik. Azt mondják, hogy az 1848. évi 5-ik tcz. 46. §. feljogosítja a minisztert arra, mert „a jelen törvény rendeleteinek" az illetők általi teljesítésére a minisztérium felhivatik, és e végre megkívántató utasításokat és rendeleteket az illető központi választmányokhoz intézi. Ezen felügyelés! jogát a miniszternek nem tartom többre terjeszkedhetőnek, mint csupán arra, hogy a törvényhatóságokat bizonyos egyforma eljárásra, a szükséges határidőknek, napoknak, a mint itt a törvónyczikkben kijelöltetnek, megtartására utasítsa. Magára az összeírásra, vagy bármi más teendőkre nézve a törvény a minisztériumnak semmi befolyást nem enged. Maga az utána következő 47. §. azt mondja : „azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetnék, a képviselő tábla intézkedik" ezen törvényt oly módon a mint én mondtam, értelmezte az országgyűlés. Midőn valamely törvény nem egészen világos, annak kötelező magyarázatát az országgyűlés adja. A múlt országgyűlés alatt 1865-ben a verificatiók alkalmával felmerült egy eset, a hol az akkor létezett kormánynak főispán utján beavatkozása hozatott szóba, és ezen alkalomból ez áll a VIII. ülés jegyzőkönyvében: „ugyanezen alkalommal felmerült viták folytán jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatott, miszerint a 48-iki választási törvény a képviselőválasztást minden, ugy megvei, mint más kormányhatóság befolyásától függetlenné tevén , a választások folyamába a megyei tisztviselőknek és kormányhatóságoknak, a bűnvádi eseteket kivéve, semminemű, beavatkozási joga nincs. Ivánka Zsigmond: Mit tett Pest megye ? Simonyi Ernő: A választások körül előforduló panaszok megvizsgálása és elinte'zése, a törvény világos értelme szerint, a választás előtt a központi bizottmány, a választás után pedig a képviselőház kizárólagos hatásköréhez tartozik, így magyarázta a múlt országgyűlés az 1848-iki választási törvényt és ezen az országgyűlés által adott magyarázat kötelezi a minisztériumot és kötelezi ezen törvényhozást is addig, mig ez iránt a törvényhozás törvény utján máskép nem intézkedik. Azon beavatkozásokat tehát, midőn a kormány biztosokat vagy királyi biztosokat küldött a törvényhatóságokhoz, kik feltett kalpagokkal bejárták a megyék és városok termeit és a választási listákat kiigazgatták, azokból kitömitek, azokba beírattak választókat, ezt törvényes eljárásnak tekinteni nem lehet. Tudjuk mindnyájan, hiszen köztudomású dolog, hogy Temesvár városában a királyi biztos — ki mellékesen legyen mondva, a miniszteri és udvari etiquettenek nem épen különös figyelembe vételével miniszteri rendelet által neveztetett ki — mert én részemről ugy tudom, hogy királyi biztost csak maga a király nevezhet ki, mert a maga személyét csak maga helyettesitheti, és hogy a miniszter a királyt helyettesíthesse, azt itt hallottam és tanultam először — ezen királyi biztos magát a város által megválasztott központi bizottmányt oszlatta szét és mást választatott; hogy miképen járt el azután ezen második választmány, az alig ha nem más alkalommal fog itten bővebben megvitattatok Csak annyit emlitek még, hogy miután először összeültek és a baloldali képviselőjelölt választói közői 600-at kitöröltek volna, akkor újra tanácskoztak, hogy vajon már most kijön-e a kalkulus és miután azt látták, hogy még így sem jön ki, kitörőitek még 200-at {Derültség) és még akkor is igen nagy kétségben voltak az eredmény felett. Es mi történt ? katonák között adták ki a választási czédulákat. Nem a választásnál voltak katonák, hanem a választási czédulák kia-