Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-325

58 CCCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 26. 1868.) s mily költségvetéssel összeköttetésben fogja bemu­tatni azon kölcsön állapotát, a mely a múlt évben a vasúti építésre szavaztatott meg a ház által, s köttetett meg? Azt tudom, a ház felhatalmazta a miniszter urat egy 60 millió kölcsön felvételére, a melyért az állam 4 millió 600 ezer kamatot és törlesztési részleteket fog fizetni. Az óta minden félét olvastunk a hírlapokból, hallottunk magán utón, de a háznak hivatalos tudomása ezen kölcsön­ről nincsen, legalább tudtomra nincs. Én azt hi­szem, az országgyűlés nem oszolhat szét a nélkül, hogy ezen nagyobb mennyiségű pénznek hol lété­ről, hová fordításáról, mi módon kezeléséről, egy szóval: tökéletes miben létéről felvilágosítást kapna. Ennélfogva, ha valami észrevételeim lennének reá, azokat a maga idejében meg fogom tenni; most csak arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy nyilatkoztassa ki. vajon szándékozik-e kimutatást tenni a háznak ezen kölcsön állapotáról? Lónyay Menyhért pénzügy ér: T. ház! Nem csodálkozom, hogy a t. képviselő űr szeren­csés megérkezése alkalmával a távolléte alatt tör­tént előzményekről nincs tájékozva. {Derültség.) Ha szerencsénk lett volna a múlt hónapokban őt itt a képviselőházban tisztelhetni, bizonyára emlé­keznék, hogy én ugyan akkor, midőn a költség­vetést beterjeszteni szerencsém volt, arra kértem fel a t. házat, s az határozatikig ki is mondotta, hogy mind ezen egyes tételeknek megszavazására nézve fenturtja magának, hogy akkor, midőn a törvények értelmében a költségvetési törvény be fog terjesztetni, akkor fog végleges elhatározás tétetni; és igy bizonyára a végleges megszavazás előtt kell tárgyalni a rendkívüli kiadásokat-, a rendkivüli kiadásokat pedig czélszerüen tárgyalni csak akkor lehet, ha a ház a költségvetés két neve­zetes tétele iránt, különösen a közös költségeket ille­tőleg kellőleg tájékozva leend. Ezen indok mellett terjesztettem be a költségvetést, s igy fen van tartva nem csak a most megszavazott tételekre, ha­nem a rendkivüli költségekre nézve is, hogy a ház eziránt a törvény megalkotása alkalmával ha­tározhasson. Ez szolgáljon felvilágosításul az elő kérdésre. A másik kérdésben ismét hivatkozom arra, hogy a minisztérium s a pénzügyi bizottság részé­ről történt azon jelentés, hogy a kölcsönre nézve még ezen ülésszak alatt fog előterjesztés tétetni; annyival inkább hivatkozom arra , mert a t. képviselő úr forgatni méltóztatik a kölcsönről szóló törvényt. {Derültség. Helyeslés.) Simonyi Ernő: Erre nézve észrevételt tenni, mint előbb mondám, akkorra tartom fen ma­gamnak a jogot, midőn az adatok előttünk lesz­nek ; most csak egyetlen egy észrevételem van a pénzügyminiszter úr előadására nézve. Én nem tudom, hogy e háznak létezik egy oly határozata, hogy a költségvetés iránt törvény alkottassák; én csak azt tudom, hogy a magyar törvényhozás a megszavazandó adó iránt törvényt soha sem alko­tott. Az soha sem volt igy, hogy a ház megsza­vazza az adót és ahhoz kir. szentesítés kívántatik, hanem a ház megszavazza az adót a nélkül, hogy arra nézve a király szentesítése megkíván­tatnék; az tehát technikailag törvénynek nem nevezhető. Ez különben praxis más parlamentek­ben, igy például Angolországban is megszavazta­tik a budget, de oly bili, oly törvény nem létezik. Azért nem is lehet kérdés arról, hogy az adó meg­szavazásához a fejedelem szentesítése megkivánta­tik-e, miután ez azon költség, melyet a nemzet saját maga háztartására megszavaz. A magyar törvényhozás a múlt időben legalább ugy cseleke­dett. Méltóztassék megtekinteni, az egész corpus jurisban nincs egy törvény, a hol az mondatnék, hogy az adók megszavaztattak : megszavaztattak ugyan rendkivüli subsidiumok, de az adók soha törvény által meg nem szavaztattak. Lónyay Menyhért pénzügyér: Ugy lát­szik, a képviselő úr az angol törvényhozásnak eljá­rásával nagyon ismeretes, de a mi törvényhozásunk­nak eljárásáról, még pedig különösen arról, mi a legközelebbinapokban törtónt, nincs kellőleg tájé­kozva, {Derültség) különben ismernie kellene azon törvényeket, melyeket ezen törvényhozás, mely­nek ő is tagja, a legutóbbi hónapban hozott. Ha távol nem lett volna, tudná azt, hogy az 1888-diki költségvetésről már szentesített törvény létezik. Ezt megjegyezve, azt tartom, hogy miután Angol­országban billek léteznek, melyek egészen egyenlő értelműek törvényeinkkel, a törvényhozás ott sem jár el máskép. Valamint az 1868, évi költségvetés fölött a törvényhozás törvény utján határozott, ugy az 1869-dik évi is csak ez utón állapitható meg. {Helyeslés.) A mi a vasúti kölcsönt illeti, az erről szóló törvényben világosan ki van fejezve, hogy a czé­lok iránt, is törvényhozás utján kell határozatot hozni. A minisztérium bejelentette, hogy ez iránt is törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, és akkor a háznak lesz alkalma meghatározni a czé­lokat. A minisztérium egyszersmind a kölcsön létesítésének körülményeiről is fog felvilágosítást adni. Ezen felvilágosítás után, ugy hiszem, a t. kép­viselő úr meg lesz nyugtatva. {Helyeslés) Elnök: Napirenden van a nemzetiségi kér­dés tárgyalásának folytatása. HUnfalvy Pál: T. ház ! Tegnapelőtt Mocso­nyi Sándor képviselőtársam a nemzetiségi eszmét fejtegetvén, a többi között azt állitá, hogy azon eszme az újkori politikának főfőtényezője; tegnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom