Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-337
CCCXXXVII. ORSZÁGOS nyomatéka annak, hogy az, a mit ezek többséggel egyformán határoztak, legyen a központi bizottság véleménye, de sőt — nem tudom, más osztályokban igy volt-e — nálunk sokszor meghagytuk az előadónak, hogy értekezzék a többi osztályok előadóival, egy eszmét odaadtunk és kimondtuk, hogy értekezvén a többi osztályok előadóival; alakítsák ugy ; mint legjobbnak tartják. Hogy ez 1848-ban miért alkottatott, azt megmondta Bónis Sámuel képviselő úr; én csak azt teszem hozzá, hogy 1848-ban épen ez volt az eljárás. Voltam én is több osztályban, tudom, hogy az osztályok bizony akkor is per fietionem tárgyaltak, a központi bizottság összejött és az állította, ugy össze, a hogy közmegelégedésünkre volt. Szóval, ez fokozat, mely a dolgot még inkább megérleli , és e nélkül sem az osztályokat nem óhajtanám, sem a központi bizottságot; mert a központi bizottságnak, valamint az osztályoknak is csak ugy van értelme, ha az osztályok kimondják mindenféle észrevételeiket, aztán előadóik ezeket combinálják, s amit legezélszerübbnekvélnek, azt előadják, és ha az nem tetszik a kisebbségnek, az szintén előadja a maga nézetét. s a ház határoz. Én sokkal jobbnak tartom a szerkezetet, mint a módositványt, azért én ahoz ragaszkodom. Bezerédj László: T. ház! Legyen szabad nekem is csak a régi eljárásra hivatkoznom, és t. képviselőtársamat, Halász Boldizsárt emlékeztetni, kivel szerencsém volt lenni ugyanegy osztályban 1848-ban. Miután én több ízben, mondhatom, csaknem állandóan mint előadó képviseltem a központi bizottságban osztályomat, bátorkodom hivatkozni azl848-ki praxisra, a midőn csakugyan az volt az eljárás, hogy a központi bizottság megvitatván az osztályok véleményeit, az előadó nem volt annyira megkötve, hogy osztálya véleményétől ne állhatott volna el, és a központi bizottság feladata a vélemények összeegyeztetése volt. így működtünk akkor is, mint ő maga igen jól tudhatja, miután egy osztályban voltunk. HaláSZ Boldizsár.: Midőn rnódositványotnat beadtam, előre jól meggondoltam, és mondhatom, hogy beadására, ha a gyakorlatra nem tekintek is. maga ez a szövegezés is felhívott. Méltóztassék csak figyelemmel még egyszer meghallgatni, mit mond ez a lll-ik szakasz. Ez azt püondja: „a központi bizottság az osztályok előadott nézeteit meghallgatván, a tárgynak megvitatása után. a többség Írásban foglalt véleményének az'uk4sben leendő indokolt előterjesztése végett előadót választ." Tehát a központi bizottság meghallgatja az osztályokat, és többsége azután saját többségének véleményét adja elő. Na már ha ez ugy van, akkor én megfordítom a t. előadó urnák ÜLÉS. (December 8. ] 868.) 443 okoskodását. O azt mondja, hogy, ha az én módositványom elfogadtatik, s az osztályok előadói olyanoknak tekintetnek, mint a hajdani követek a kik utasítással voltak ellátva: akkor mire való az osztályok előadóiból alakítandó központi bizottság? elég hogy ha az osztályok beadják jegyzőkönyveiket. Méltóztassék csak megfordítani. Ha pedig nem érzik magokat kötelezetteknek az osztály véleményéhez ragaszkodni, akkor mire valók az osztályok? (Felkiáltások: Eszmecsere végett!) A házszabályai közt ott áll, hogy: ha pedig a ház akarja, elkerülheti az osztályokat, kivévén azonban a törvényjavaslatokat. Már most világosan ki van téve, hogy a törvényjavaslatok az osztályokat el nem kerülhetik; ha tehát ezekre szükség van, lehetetlen utasítás nélküli önálló bizottságnak tekinteni a központot. Különben én itt csak azt akartam, hogy csatolják az osztályok jegyzőkönyveit a központi bízottság véleménye mellé, a t. ház bölcsesége fogja elhatározni. Ha ezen szakasz marad, meglehet, idővel az osztályülések meg fognak szűnni, és egyenesen a központra bizatik az, a mi eddig az osztályok véleményét volna képviselendő. Halmossy Endre: T. ház! (Be van már a tárgyalás fejezve!) E szakaszt egy toldalékkal kívánom megtoldani. A 109-dik szakasz rendelkezik arról, hogy a központi bizottságba mikor hívhatja meg az elnök az előadókat: akkor, ha öt osztály elvégezte teendőit. Arról azonban a lll-ik szakasz nem rendelkezik, hogy mikor kezdheti meg tárgyalásait. Akilencz osztály megválasztja előadóit, ezek azonban nem jelennek meg mindnyájan, s az az eset fordult elő, hogy a központi bizottság ez okból nem mert hozzáfogni a tárgyaláshoz. Kérném tehát a t. házat, méltóztassék ide toldani azt : „a központi bizottság megkezdheti a tárgyalást, ha a meghívott előadók közöl öt megjelenik." (Marad!) Elnök : T. ház! Ezen módositvány már tulhaladtatott az által, hogy a tárgyalás befejeztetett. Kérem azon képviselőket, kik a 111-dik szakaszt a központi bizottság szerkezete szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 111. szakasz elfogadtatott. A íőrendiháztól fc üzenet küldetett át. Nyáry Gyula b. főrendi jegyző (azelnöU szék elé járul): Mélt, elnök! T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy a függő adósságokat ellenőrzendő bizottságba a főrendek részéről Barkóczy János gróf és Pejacsevics Péter gróf rendes tagoknak, Andrásy Aladár gróf pedig póttagnak megválasztattak. Úgyszintén van szerencsém jelenteni, hogy az 1868. XXIII. törvényczikk 30. szakaszának azl 869. év végéig leendő kiterjesztésé56*
