Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-336
426 CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 7. 1868.) Végksö Gellért, Vidacs János, Vitolay József, Vtikovics Sebő, Zámory Kálmán, Zichy Jenő gróf, Zsitvay József; Nincsenek jelen: ifj. Ambrózy Lajos láró, An-~ drásy Gyula gróf, Andreánszky Boldizsár, Ármbruszt Péter, Balomiri Simon, Barínyai József Boy György^ Berde Mózses, Binder Lajos, Borlea Zsigmond, Botka Mihály, Böszörményi László, Branováczky István, Balogh Károly, Bedekovits Kálmán, Conrád Móricz, Császár József, Csiky István, Czár Iván, Dániel János, Dániel Pál, Decány Károly, Dohrzánszky Adolf, Drottleff Tamás Vilmos, Dobolyi Sándor, Eitel Frigyes, Fest Imre, Fisser István, Freiseisen Gyida, Fülepp Lipót, Fodróczi Sándor, Geczö János, Görgey Géza, Gull József, Hodosiu József, Horváth Lajos, Jancsó István, Jankovics Dániel, Karácsony János, Kerkapoly Károly, Klapka György, Kis László, Králjevics Benő, Lázár Sándor, Mikó Imre gróf Miletics Szvetozár, Miskolczy Lajos, Mocsonyi András, Mocsonyi Antal, Mocsonyi György, Mocsonyi Sándor, Morscher Károly, Maler Miksa, Nagy Péter, Ol<íh Miklós, Opitz Sándor, Papp Máté, Pap Simon, Perezel Béla, Perezel István, Pethes József, Petko Lázár, Pillér Gedeon, Popovics-Desseanu János, Puskáriu János, Pejacsevics László gróf, Pejácsetics Nándor gróf, Román Sándor, Eónay Jáczint, Rónay Mihály, Siklósy Károly, Sipos Orbán, Stefanidesz Henrik, Stojácskovics Sándor, Szász Károly, Szemző Mátyás, Szentiványi Adolf, t <zentivámji Károly, Széles Dénes, Szitányi Bernát, Szolga Miklós, Sztratimirovits György, Tinku Ábrahám, Tóth Lörincz, Trauschenfels Emil, Trifunácz Pál, Vay Béla báró, Varga Flórián, Wlád Alajos, Vakanovits Antal, Vukovics István, Zsedényi Ede.) BujanoviCs Sándor jegyző: Igazolt képviselő van 432: igen-nel szavazott 209; nem-mel 110; elnök nem szavazott; távol volt 110. Elnök: A képviselőház a központi bizottság által előterjesztett határozati javaslatot többséggel határozottá emelte. T. ház! Napirenden van a törvényjavaslat az 1868-dik XXIII. törvényezikk 30-dikszakaszának az 1869-dik évvégéig leendő kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatnak s a központi bizottság erre vonatkozó jelentésének tárgyalása. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot. ') Csengery Imre előadó (olvassa a központi bizottság jelentését"-.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjtűi!) A t. ház elfogadja. *) Lásd az Irományok 486-dik számát. a ) Lásd az Irományok 448-dik számát. A törvényjavaslat végleges megszavazása a holnap reggeli ülésben történhető meg, azután a főrendekhez vitetik át. Napirenden van a törvényesen bevett keresztyén vallásfélekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat azon szakaszának tárgyalása, melyre a főrendi ház módosítást tett. Paiss Andor jegyző: A módosítás az,hogy a 9-dik szakasz harmadik pontja hagyassák el. Csengery Imre: T. ház! Ezen módositvány és a t. ház ahoz alkalmazandó elhatározása iránti tájékozhatás tekintetéből szükséges, különösen a 9. szakasz szerkezetének felolvasása. A 9-dik szakasz igy szól: „Különböző keresztyén hitvallású egyének egybekeléséből származó vegyes házasságoknál a háromszori hirdetést egyik fél lelkésze sem tagadhatja meg. Ha azt valamelyik fél lelkésze mégis megtagadná, két tanúnak a felől adott bélyegmentes biznyitványa mellett, hogy azon lelkész a kihirdetésre felszólittatott, egyik fél lelkészének hirdetése is elégséges. A törvényes kötelessége teljesítését ily módon megtagadó lelkész pedig 50 forinttól 200 forintig emelkedhető birsággal büntettetik." A főrendiház módosítása ezen szakaszának két első pontját meghagyván, a harmadikat, mely a kötelessége teljesítését megtagadó lelkészre rovandó birságról szól, kihagyandónak javasolja. Ha felveszszük e törvény szerkezetét ugy, a mint van, azon esetben, ha a főrendi ház módositványát elfogadja a t. ház, a 9-dik szakasznak vagy elejét kell megváltoztatnunk, vagy ha az eleje megmarad, akkor logikai következés, hogy a hátulsó bekezdés sem maradhat el. Az első bekezdés tisztán azt mondja, hogy: „A háromszori hirdetést egyik fél lelkésze sem tagadhatja még." Ha tehát e szakasz igy imperative megmarad, lehetetlen a sanctiót a. szakasz végéről elhagyni. Ha pedig a t. ház beleenyugszik a főrendek módositványába, vagyis elfogadja azon elvet, hogy a sacntióe szakasz végéről maradjon ki, ezen esetben, véleményem szerint, a szakasz elejének imperative hangzó rendelkezését, mely szerint a háromszori hirdetést egyik fél lelkésze sem tagadhatja meg, meg kell változtatni. Én tehát részemről kijelentem, hogy tekinve különösen az idő rövidségét és azon óhajtás által vszéreltetvén, hogy ezen törvényjavaslatból , melyet igen szükségesnek és fontosnak tartok, okvetetetlen törvény legyen, belenyugszom abba. hogy a főrendiház módosítása fogadtassék el; hanem ez esetben a törvényjavasIát szóban levő szakaszának elejét máskép óhajtom szerkesztetni; nevezetesen azon rendelkezést, mely szerint a háromszori hirdetést egyik fél lelkésze sem tagadhatja meg, ép ugy, mint e tör; vényjavaslat azon szakaszát, hol az áttérni akaró
