Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXX ORSZÁGOS ÜLÉS (December 7.1868.) 417 rebben helyt foglaljanak az administratiónak, a tu­dománynak, a praktikus életnek minden ágában többé-kevésbbé jártas egyének, a kik e tereken szerzett tapasztalataikat itt érvény esi thetik. Már ha mi kizárunk minden ily egyént, akkor kénytele­nek leszünk nélkülözni igen sok tapasztalatot, melynek a ház nagy hasznát vehetné. Ismételve emiittettek fel a tanárok. Én hozzá teszem a mérnö­köket, és nem látom át, hogy ha egy a kormány által alkalmazott és fizetett kitűnő mérnök képvi. selőnek választatik, és esetleg a mai baloldalhoz tartozik, miért ne használhatná a kormány ezen a mai baloldalhoz tartozó mérnök kitűnő tehetségeit­A mi a nyugdijasokat illeti, nem szólván azon nyugdijakról, melyek még függőben vannak, melyeknek sorsa még végleg eldöntve nincs, ha­nem azokról, melyek annak idején törvényesen meg fognak állapíttatni, én a nyugdijasokat nem tartom a kormánytól függőknek. Oly független em­berek ezek. mint bárki, és ha valaki egy egész életen át becsületesen teljesitett szolgálataiért nyug­díjban részesittetik, nincs a kormánynak azon ha­talma, mely őt attól megfoszthatná. Nem kegye­lemképen kapja az nyugdiját, hanem az mint be­csülettel megszerzett tulajdona illeti meg, és bát­ran szavazhat a kormány ellífn. Nem a kormány intésétől fog függni, hogy igy, vagy amúgy sza­vazzon. Mint Deák Ferencz képviselő úr monda, kevésbbé függetlenek azok, kik aspirálnak vala­mire, mint azok, kik már valamiben benne vannak és e szerint a nyugdíjas bizonyosan a legfüggetle­nebb, mert már nem aspirál semmire. (Helyeslés jobb felöl.) De igenis érdekében áll a képviselőház­nak, hogy ne zárjon ki kebeléből ily egyéneket, kik azt, mit hosszas életükön át tanultak, tapasz­taltak, itt érvényesithetik. Ennél fogva én, csak azon indokból, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat tovább megy, mint a meddig én azt kiterjeszteni óhajtom, másrészről, mert csakugyan azt hiszem, hogy az idő rövid arra, hogy megvitassuk: a kormány által fizetett hivatalnokok közöl kiket kellene arra kényszeri­teni, hogy képviselői állásukról lemondjanak? hogy egy szóval a fénforgó kérdést minden oldalról j megfontoljuk: a t. ház asztalán fekvő törvényja­vaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogad- | hatom el, és nem pártolhatom Nyáry Pál képvi- j selő úr módosított javaslatát sem. (Helyeslés, jobb- j felöl.) Elnök: Nyáry Gyula b., a főrendiház jegy­zője üzenetért hozott; addig a. ház engedelmével megszakítjuk a tárgyalást. Nyáry Gyula b. főrendi jegyző (az elnöki szék elé áll): Mélt. elnök ur, tisztelt képviselőház! A svajczi szerződésre és a székes-fejérvár-gráczi vas­utvonalra vonatkozó törvényjavaslatokat a főren­KÉPV. H. NAPLÓ 186 5 / 8 XI. diház a képviselőház példájára elfogadván, va­szerencsém az ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivo­natot tisztelettel átnyújtani. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa afö­rendi jegyzőkönyv kivonatát). Elnök: Most folytatjuk a tárgyalást. SchvarCZ Gyilla : Tisztelt ház ! A többség szónokai (Eláll! Eláll! Szavazzunk .')majdnem va­lamennyien elismerik.hogy szükséges ineompatibi­litási törvényt alkotni. (Szavazzunk! Eláll!) De miért nyilatkoznak tehát ellene ? miért kivánják akadá­lyozni ezen törvénynek gyors megalkotását ? (Zaj) A legfőbb nehézséget a categoriákban ta­lálják. Menjünk végig röviden a kategóriákon, Azt, hogy a kormány kinevezésétől függő administrationalis és rokon-hivatalnokok, pl. a pénzügyi, közlekedési és kereskedelmi hivatalno­kokat ki kell zárni egy ily incompaíibilitási tör­vényből, ezt a jobboldalon, tán nagyon keveset kivéve, egy sem vonta kéfségbe. Nem említem azt, a mi felhozatott, hogy a kormány tisztviselője meg­választathatik a parlamentarismus értelmében, ha a nép bizalmát megnyerte, de erre csak azon con­cret vonatkozással felelek, hogy tessék a pénzügyi s egyéb brencheok különben tisztelt hivatalnokait megtekinteni, s tessék megfontolni : mennyit vett át a múlt Bach- és Schmerling-rendszerből a mos­tani kormány ? és azt hiszem, hogy ezen érv ma­gától elesik, midőn a nép bizalmára történik hi­vatkozás. A birákra nézve az ellenvetés legnagyobbrészt akként formuláztatott,'hogy nem lehet kizárni a kor­mány kinevezésétől függő bírákat azért sem, mert nem zárathatnak ki a megyei és városi bírák. Ez ismét nem ellenvetés mert... (Eláll!Eláll!)a közvé­lemény legalább ezen az oldalon és a másik részen is ugy nyilatkozót!', hogy kész kizárni a megyei és városi választott bírákat is. A mi a katonákat illeti, a katonákat ki ne óhaj­taná kizárni a törvényhozásból ? E szerint elesik azon érv, a mely egy ezredesről vagy nem tudom kiről mondatott, mindaddig, mig külön önálló ma­gyar hadseregünk nincsen. A mi a nyugdijasokat illeti, azt hiszem, na­gyon könnyen formulázható az, a mi a törvényre­alizálhatása mellett és ellen hozatik fel. Az mon­datott legközelebb egy t. képviselő úr által hogy a nyugdíj nem kegyelem, arra bizton számolhat mindenki. Tessék megemlékezni, mi történt 1849. után? Azon katonatisztektől, kik nem is 1849-es hanem 1848-as harczot vivtak, vajon nem tagad­tatott-e meg évtizedeken át nyugdijuk? sőt vannak még e perczig is, kik nyugdij nélkül maradtak azért, hogy alkotmánvos jogait szabadon gyako­roltak. (Eláll!) 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom