Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

414 CCCXXXYI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 7. 1868.). latnak csak egy hiánya van : az. hogy a félúton áll meg, minőn a Nyáry Pál javaslata tovább megy s kiegészíti a hiányzó részt. Pulszky képviselő úr egy kérdést is intézett: hogy t. i. miként mehet oly megyében az administratió jól, amelynek két alispánja ül itt. Nem tudom, t. ház, vajon feltűnt volna-e Pulszky képviselő urnák,ha esetleg azon két alispán Pulszky úr mellett ül, mint feltűnt igy; legyen szabad ezt nekem egyelőre kétségbe vonnom. Engedje meg Pulszky képviselő úr, hogy e tárgyra vonatkozólag két tévedését felvilágosítsam. Egyik tévedésbe esett Pulszky képviselő úr az administratiót illetőleg, miután tudom, hogy Pulszky képviselő úr Máramaros megyét értette. Es itt elégséges hivatkoznom a t. belügyminiszter úrra, ki igazat adand nekem, midőn állitom , hogy Máramaros megye publica administratiója jól és rendesen megy. A másik tévedése pedig Pulszky barátomnak az, a mit az alispánokra nézve mondott, miután az emiitett két alispán helyét, kik, mellékesen legyen megjegyezve, fizetést nem húznak, Máramaros megye betöltötte választás utján, helyettesítés által. Nem fordítom meg a kérdést Pulszky úr ellenében, mert azt kellene kérdeznem, hogy miként mehet jól az administratió azon minisztériumban, a melynek tekintélyes és számos hivatalnoka ül e házban s hivatalos kötelességeiket nem teljesíthetik, és pedig vagy a kormány, vagy a budget rovására, vagy a hivatalban ülő hivatalnokok tulterheltetésére ? Igaza van az igen tisztelt eultuszminiszter urnák, midőn azt mondja, hogy a függetlenség a jellemtől, az ember benső becsétől függ. Ha ez igy áll, pedig igy áll, és ha ebből akarnánk cynosurát alkotni, akkor szükségtelen volna törvényt hoznunk. Azt pedig a kultuszminiszter úr is elismeri, hogy e tárgyban törvényt alkotnunk szükséges, világos bizonyságául annak, hogy az emberi jellem e kérdés eldöntésénél nem lehet szabályozóelem pedig azért, mert nem lehet törvényszerüleg eriteriumot állítanunk fel az ember jellemére nézve és igy küljelekre van szükség. Igen gok emberi jellem megtört már a kísértések szikláján. Egyiket a család iránti és önfentartási kötelességek, a másikat a nagyravágyás ingathatja meg, és miután itt nem lehet bíráskodnunk a felett, hogy a kormány kinevezésétől függő hivatal elfogadása esetében, kinek jelleme ingott vagy tört meg, s kinek nem : törvény kell arra, hogy ilyen kinevezést elfogadó hivatalnokok megválasztatásuk esetében lépjenek vissza. Ezért pártolom Nyáry barátom indítványát. (Helyeslés bal felöl.) Zsarnay Iníre: T. ház! Én magam is ugy hiszem, hogy az itt tett nyilatkozatok által a kérdés tökéletesen meg yan érve a szavazásra, azért helyén lesz az időt nem vesztegetni. Reményiem példámat mások is fogják követni. Ezen feltétel alatt a szólástól elállók; különben nyilatkozni vagyok kény telén. (Helyesiés.) Ráday László gr: Azon föltétel alatt, hogy a többiek is elállanak a szólástól, én is elállók. (Helyeslés.) 8zlávy József*. Elállók. (Helyeslés.) Schvarcz Gyula: Én nem állok el. Zsarnay Imre: Ha Schvarcz Gyula képviselő úr beszélni akar: ekkor én is kénytelen vagyok. (Halljuk!) T. ház! Leginkább a szélső baloldal képviselői által szólittatom fel nyilatkozatra, azért röviden szólok. Hogy el nem fogadom Nyáry Pál képviselő úr indítványát, ennek főoka az, mert én a 48-iki törvénynek minden betűjét szintén szentírásnak tartom, s igy azt rögtön megváltoztatni, tovább terjeszteni vagy magyarázni nem kivánom, nem akarom. Amaz oldalon egy t. képviselőtársam erősségül hozta fel e törvényjavaslat mellett, hogy jobb valami mint semmi. Nem tudom, kimondotta-e hogy ez csak akkor áll, mikor az a valami hasznosabb, minden következésében jobb ; igen, de aegósz házban mindenki elismeri, hogy e törvényjavaslat igy, a mint elő van terjesztve, sem egészen, sem részében nem tökéletes, s jövőre hasznot nem hajt, hanem kárt. En hiszem, hogy e hazában a kik azt hiszik, hogy a haza sorsa a mi kezünkbe van letéve, nem fogják kivánni tőlünk, hogy ily politikai viszonyok között oly indítvány mellett szavazzunk. Azon viszony, melyben előbb voltunk, az igen helyes, s ha a nyugdijak iránt többeknek nem volt bizalmuk, az is igen helyes, a én azt hiszem, hogy idővel e dolgon változtathatunk, s majd a hazának érdemes honfiai kapnak ily nyugdijat; de azt most nem ellenezhetjük, hogy a kormány azokat fogja hivatalnokokká, tanárokká tenni a hivatalos egyetemeken, a kikben bizalma van. Ezek után én a központi bizottság javaslatát pártolom. Ráday László gr: T. ház! A jelen átalános vitának tárgya nem lehet más, mint az: vajon az incompatibilitás eszméjét elfogadja-e a ház, vagy nem ? Nagyon nehéz, megengedem, sok tárgyban, s igy e tárgyban is átalánosságban beszélni, a nélkül, hogy részletekbe ne bocsátkozzunk; és a miket fölemlíteni hallottam, azoknak nagyobbrésze nem az átalános, hanem a részletes vitához tartozik. Ha az első kérdésre ,hogy az incompatibilitásra törvényt hozni szükséges és ezélszerü-e ? a válasz megvan, és az ineompatibilitásnak elve el van